Elérte a mobil piacot a Zen
Az AMD az idei évben alaposan felkavarta az állóvizet a Ryzen processzorokkal, ami lassan az Intel számára is problémát fog okozni, mivel a Zen processzormag egyre több piacot fed le. Egyelőre az asztali gépek területén a legnagyobb a nyomás, míg a szerverpiacon, illetve a mobil vonalon még nem indult be az igazi verseny. Utóbbi annak köszönhető, hogy a szervereknél a gyártópartnerek is komoly tényezőnek tekinthetők, tehát egy-egy termék az igazi hatását leginkább a megjelenése után fél-háromnegyed évvel tudja éreztetni, míg a mobil területeket az AMD még meg sem támadta.
Egészen mostanáig, ugyanis a Zen architektúra az asztali gépek és a szerverek után a mobil piacot is beveszi. Erre sokan vártak, mivel már nyári Ryzen tesztünk alapján is érdekes volt látni, hogy az AMD újdonsága a teljesítmény/fogyasztás mutatóban mennyivel jobb az Intel megoldásainál, de ennek valódi hatása leginkább az alacsony fogyasztású modelleken jön ki, amelyek máig hiányoztak a Ryzen termékskáláról.
Itt a Raven Ridge
A mobil piacra az AMD új lapkát fejlesztett Raven Ridge kódnéven, amelyet a GlobalFoundries gyárt, méghozzá a 14 nm-es LPP node-on. Ez egy SoC APU, vagyis gyakorlatilag minden benne van, ami egy számítógép működéséhez szükséges, ennek köszönhetően a platformdizájnja kicsi maradhat, hiszen extra vezérlőt nem igényel, és ez a notebookok esetében fontos kritérium. Ugyanakkor ez nem számít újdonságnak, hiszen már a jóval korábban megjelent Carrizo SoC APU is ilyen volt, ahogy frissítésnek tekinthető Bristol Ridge is.
A Raven Ridge SoC APU [+]
Szokás szerint érdemes a processzorrésszel kezdeni, ami a Raven Ridge-ben egyszerűen elintézhető. Gyakorlatilag egyetlen úgynevezett CCX-et, azaz Core Complexet kapott, amiben négy darab, egyenként két szálat futtató Zen mag található, és ezekhez maximum 4 MB megosztott L3 gyorsítótár kapcsolódhat 32 bájtot továbbító buszon. Ez ráadásul úgynevezett victim cache, vagyis csak akkor kerülnek az L3 gyorsítótárba az adatok, ha a magonként 512 kB-os L2 gyorsítótár megtelik. Annak érdekében, hogy ez előnyös legyen a rendszerre nézve, az L3 gyorsítótár elérésének késleltetése nem csak az adott maghoz tartozó 1 MB-os szeletre levetítve alacsony, hanem konkrétan az egész CCX-en belül, vagyis nem sokkal nagyobb késleltetéssel tudja elérni az egyik mag a másik maghoz kapcsolódó, 1 MB-os szeletet.
[+]
A Raven Ridge CCX-e egyébként nem ugyanolyan, mint a Summit Ridge-é, ugyanis az L3 gyorsítótár kapacitását megfelezték a mérnökök, cserébe azonban ennek az elérése még alacsonyabb késleltetésű lett, tehát a hátrány mellett kapott előnyös fejlesztést is.
Más szempontból nincs változás, így a pontos felépítés tekintetében csak korábbi elemzésünket tudnánk ismételni. Ehelyett inkább arra koncentrálnánk, ami módosult, ugyanis a Raven Ridge a Summit Ridge-nél precízebb órajel-beállítást tesz lehetővé. Ezt az AMD Precision Boost 2 névvel illeti, és annyiban más az első verzióhoz képest, hogy hatékonyabb a körülményekhez való alkalmazkodást biztosító algoritmusa. Tehát az asztali Ryzenben bevezetett, finomszemcsés P-State modell megmarad, ahogy a 25 MHz-es léptékenként megvalósítható, magfüggetlen órajelváltás is, ugyanakkor a magok terhelésétől függő turbó órajelek beállításánál az egyes hardveres szálak felszabadítása vagy lefoglalása jóval finomabb átmenetek mellett alakítja majd az adott pillanatra vonatkozó frekvenciát. Ez különösen hasznos fejlesztés egy mobil terméknél, ahol az esetek nagy többségében az számít igazán, hogy mennyire magas turbót tud beállítani az adott notebook a körülményeket figyelembe véve.
AMD Precision Boost 2 [+]
Végül újítás a mobil XFR is, ami – nem túl nagy meglepetésre – az asztali XFR, azaz Extended Frequency Range mód mobil változata. Itt annyi a különbség, hogy míg az asztali modelleknél ez egy specifikált paraméter, addig mobil szinten nincs egzakt érték megszabva, lényegében az adott notebook tervezőjén múlik, hogy mekkora automatikus tuningtartománnyal működhet a termék. Annyit persze érdemes tudni, hogy az AMD ezt nagyon komolyan veszi, így csak akkor aktiválható az mXFR funkció, ha az adott notebook megfelel a cég kritériumainak. Innentől kezdve viszont már csak a hűtőrendszeren múlik, hogy a processzor milyen mértékben megy a specifikált maximális paraméterek fölé, ugyanis a szolgáltatás teljesen automatikus, nem igényli a felhasználó beavatkozását sem.
AMD mXFR [+]
Az mXFR azért lesz nagyon érdekes, mert a gyártók így lehetőséget kapnak a hűtésre vonatkozó innovációra, ugyanis korábban egy notebook hiába alkalmazott jobb hűtést egy másiknál, ugyanolyan processzor mellett ennek nem volt lényeges előnye. Leszámítva persze a burkolati hőmérsékletet, de a teljesítmény nem igazán változott. Az AMD viszont kimérte egy létező notebookdizájnon, hogy az mXFR aktiválása nagyjából 23%-os extra teljesítményt jelent ahhoz képest, mintha ez a funkció nem létezne a processzorban, vagyis mostantól egy jól átgondolt hűtéssel komoly tempóelőnyre tudnak szert tenni a gyártók a versenytársakkal szemben, még akár ugyanolyan processzor mellett is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
