Az AMD még az idei CES-en leplezte le, hogy februárban a boltokba kerülnek a mobil piacon már bemutatkozott Raven Ridge SoC APU asztali, Socket AM4-es foglalatú alaplapokba szánt verziói, amelyek korábban megosztott paramétereit egy táblázat erejéig felidézzük:
Típus | Órajel / Turbó órajel | SMT | L2 cache | L3 cache | Radeon RX típusa | Radeon magok száma | IGP PowerTune órajel | Fogyasztás (cTDP) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
5 2400G (4 mag) | 3,6/3,9 GHz | van | 4 x 512 kB | 4 MB | Vega 11 | 704 | 1250 MHz | 45-65 W |
3 2200G (4 mag) | 3,5/3,7 GHz | nincs | 4 x 512 kB | 4 MB | Vega 8 | 512 | 1100 MHz | 45-65 W |
Az alábbi cikkben sok információ elérhető a fejlesztésről, így ezeket még egyszer nem ismételnénk meg, viszont van pár olyan adat, amelyet korábban nem hozott nyilvánosságra az AMD. Itt a ROP blokkokra érdemes gondolni, amelyre vonatkozóan összesen 16 blending és 64 Z mintavételezőt közöltünk korábban, de csak a saját, hivatalosan nem megerősített információinkra építve.
Mára hivatalossá vált, hogy a közölt adatok helyesek voltak, ugyanis a Raven Ridge SoC APU IGP-jében két darab ROP blokk található, amelyek tartalmazzák az úgynevezett pixelmotorokat, mégpedig egyenként kettőt, és egy ilyen pixelmotor 4 blending, illetve 16 Z mintavételező egységből áll, ami összesen 16 blending és 64 Z mintavételezőt jelent. A ROP blokkok ezúttal is az IGP L2 gyorsítótárának kliensei, aminek hála koherens pixel- és textúraadatokra vonatkozó memóriaelérésekkel lehet számolni.
Az új, VCN nevű, UVD-t és VCE-t váltó multimédiás blokkra vonatkozóan is részletesebb tájékoztatást adott ki a vállalat, így két táblázatban részletezzük, hogy mire képes az új részegység:
Kodek | 1080p | 2160p |
---|---|---|
MPEG2 | 60 fps | - |
VC1 | 60 fps | - |
VP9 (8 bit) |
240 fps | 60 fps |
VP9 (10 bit) | 240 fps | 30 fps |
H.264 | 240 fps | 60 fps |
HEVC (8 bit) | 240 fps | 60 fps |
HEVC (10 bit) | 240 fps | 60 fps |
JPEG (8 bit) | 240 fps | 60 fps |
Kodek | 1080p | 1440p | 2160p |
---|---|---|---|
H.264 (8 bit) |
205 fps | 115 fps |
51 fps |
HEVC (8 bit) | 205 fps | 115 fps |
51 fps |
A 128 bit széles, kétcsatornás memóriavezérlő tekintetében is különbözik az asztali Raven Ridge a mobil verziótól, ugyanis a támogatott memória tekintetében maximum 2933 MHz-es effektív órajelű, DDR4 szabványú megoldások is szóba jöhetnek. Emellett a lapkában van integrált déli híd is, ami két 6 Gbps-os SATA, egy USB 2.0, egy USB 3.1 Gen1 és négy USB 3.1 Gen2 interfészt kínál. A PCI Express 3.0-s vezérlő 16 csatornát kínál, de ebből négy csatorna a Promontory kódnevű vezérlőnek van fenntartva, amit az alaplapgyártók szinte mindig bevetnek, elvégre a fentebb említett interfészek számát növeli. Összességében tehát 12 darab PCI Express 3.0-s csatorna tekinthető szabad felhasználásúnak, az AMD javaslata pedig erre vonatkozóan négy csatorna biztosítása egy tetszőleges bővítőkártyának vagy NVMe adattárolónak, illetve a maradék nyolc sávon keresztül köthető be a dedikált grafikus vezérlő.
A Raven Ridge SoC APU egyébként támogatja a több GPU-t, vagyis akár két VGA is ráköthető, de a PCI Express 3.0-s csatornák száma miatt nem ideális erre a feladatra.
Az AMD ígéretet tett arra is, hogy tavasszal kiadnak egy PlayReady 3.0-t támogató grafikus meghajtót a Raven Ridge SoC APU-hoz és a Windows 10 operációs rendszerhez, amely lehetővé teszi a védett 4K-s tartalmak lejátszását. Ez egyébként a korábban megjelent mobil APU-kra is vonatkozik, csak korábban erről a cég nem beszélt.
Kisebb adalék még, hogy az AMD elárulta a 14 nm-es LPP node-on készülő Raven Ridge APU kiterjedését, amely 209,78 mm², amelybe 4,96 milliárd tranzisztor fért.
Végül a korábban ígért agresszív árazás megmaradt, így Ryzen 3 2200G mindössze 99 dollárba fog kerülni, míg a Ryzen 5 2400G 169 dolláros árcédulát kap. Mindkét lapkához a Wraith Stealth hűtő jár, emellett kompatibilisek a ma elérhető Socket AM4-es alaplapokkal, a felhasználóknak mindössze új BIOS-ra van szükségük.