Radeon HD 5870

Az AMD újra csúcsra tör

Itt ülünk a tesztasztalnál, és éppen tesztelgetjük az AMD legújabb fejlesztését, a Radeon HD 5870-et. A kártya tekintélyt parancsoló méreteivel igazi nagyágyúnak ígérkezik, nincs okunk azt feltételezni, hogy lassú lenne, vagy hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Bár akár kételkedhetnénk is, látva a két gyártó múlt homályába vésző egyes próbálkozásait, de most nem ez a helyzet. De mik is ezek a remények? Amióta az AMD/ATI feltámadt poraiból (HD 3800-as széria), azóta a kanadaiak folyamatos térnyerése megállíthatatlan, kis lépésekben haladnak előre, de nagyon biztosan. Mára eljutottunk odáig, hogy játékhoz kell videokártyát választani, és ha haladni akarunk a korral, akkor az AMD megoldásait kell előnyben részesítenünk, mert az NVIDIA nem képes tartani az iramot a fejlesztések terén, és az árakban is csak utólag igazodik. Az NVIDIA részben ezért, részben korábbi elhatározása következtében, de lassan a GPGPU piac felé orientálódik, ez pedig azt jelenti, hogy konkurencia nélkül maradván az AMD diktálhat majd minden téren. Ez nekünk felhasználóknak természetesen igencsak rossz hír, mert az árak még akár el is szállhatnak, jelenleg azonban még nem ez a helyzet.

Miután korábban már összefoglaltuk, hogy mi az, amiben a HD 5870 előrelépést jelent – már ami az alapokat illeti –, nem látjuk értelmét annak, hogy ezt újra megtegyük. A HD 5870 nagyon-nagyon leegyszerűsítve két darab HD 4890-es összegyúrásának tekinthető, annál azonban egyes területeken kevesebb, máshol viszont több. Az 5870 alapjául szolgáló Cypress (RV870) kódnevű chipben az összes részegység száma a duplája a 4890-ben megtalálható RV770-ének, a stream processzorok száma 800-ról 1600-ra, a textúrázók száma 40-ről 80-ra, a ROP-oké pedig 16-ról 32-re emelkedett. S mivel a kártya GPU-jának gyári órajele 850 MHz – hasonlóan a 4890-éhez – , ezek alapján kimondható, hogy egy megduplázott 4890-essel állunk szemben. Sajnos a memóriabusz szélessége nem változott, 256 bites, mint az előző generáció esetében, órajelét azonban 1200 MHz-ig növelték, de még így is elképzelhető, hogy a GPU egyes esetekben majd sávszélességhiánnyal lesz kénytelen szembenézni. Ha belegondolunk, hogy a 320 stream processzoros HD 3800-asok után meghökkentünk a 2,5-szer több számolós RV770-en, akkor a Cypress 1600-as értéke is igazán komolynak tekinthető, csekély 2,5 év alatt ötszörösére nőtt az AMD GPU-inak számolási kapacitása.

Az 5870 mellett a középkategóriába pozicionálva látja meg a napvilágot az 5850, kevesebb számolóval és alacsonyabb órajelekkel. Az AMD nyilván így kívánja növelni a kihozatalt, a sérült vagy félresikerült chipeket így el lehet adni, és kevesebb a kidobnivaló selejt. 5850-est sajnos még nem kaptunk, ezért a teljesítményére maximum tippelni tudnánk, de inkább várjuk meg a teszteket. A videokártyával való találkozásunk után az első benyomásunk az volt, hogy a HD 5870 az a tipikus kazán-porszívó keverék, amire a VGA-k történelmében már számtalan példát láthattunk, később azonban megváltozott a véleményünk.

A kártya hosszra lekörözi az összes jelenleg kapható csúcskategóriás VGA-t, súlyban azonban nem olyan vészes, mint azt hittük. Ez főleg az RV870-nek köszönhető, az új GPU tudásához mérten alig melegszik. Meg is lepődtünk, amikor megfogtuk a kártyát működés közben, és nem sütötte meg a kezünket, mint anno a HD 3800/4800-asok; persze meleg volt, de nem vészesen. Az új GPU alacsony fogyasztásának hála az 5870-esen található hűtőrendszer is megfelelőnek tűnik, a kártya üresjáratban – bár nem hangtalan, de – csendes, és a ventilátor terhelve is csak alig gyorsul be: egy egy bővítőhelyet elfoglaló VGA-hoz, például a 3850-hez képest teljesen némának mondható. A felmelegedett levegő jó része működés közben a számítógépházon kívülre távozik a monitorkimenetek mellett található szellőzőrácson.

Az RV870-es GPU és a videokártyán található memóriák [+]

Az RV870 a TSMC-nél készül 40 nm-es csíkszélességen, 2,15 milliárd tranzisztorból épül fel és 334 mm² alapterületű. A tranzisztorok száma több mint duplája az RV790-ének, a többlet a DirectX 11 támogatása, a nagyobb gyorsítótárak és további kisebb átalakításoknak köszönhető. Az 5870-en Samsung K4G10325FE-HC04 típusú, 1 gigabites, GDDR5-ös memóriachipek vannak, a gyártó elvileg 1250 MHz-es órajelig garantálja a működésüket, tehát egy picurka tartalék minden bizonnyal van még a VGA-ban.

Tesztkonfig, fogyasztás, megjegyzések

Az összes szereplő együtt [+]

Tesztünkben jórészt Asus videokártyákkal dolgoztunk, az 5870-et is tőlük kaptuk. A VGA csomagolása a szokásos, a kártya mellé nem mellékeltek túl sok mindent, bár egy Colin McRae Rally DiRT 2 kuponnal gazdagabbak leszünk, ha az Asust választjuk (ezzel letölthetjük a játékot a megjelenése után). A tajvani vállalat Voltage Tweak HD 5870-ese azért érdekes, mert a gyártó SmartDoctor nevezetű alkalmazásával megemelhetjük a GPU és a memória feszültségét, ezt azonban nem próbáltuk ki, mert a kártyát még más is tesztelni szeretné... Az Asus GTX 295-öse egyedi, a referenciától eltérő, egészen halk hűtésén kívül 10%-os gyári tuningjával „emelkedik” ki a sorból, az XFX GTX 285-öse pedig a videokártya mellé adott Assasin's Creeddel, ami valóban egy kellemes meglepetés (igaz, a játék már kicsit régi, hamarosan itt a második rész).

A cpu-limit elkerülése végett újítottunk a tesztrendszeren, egy Core i7 került a videokártyák alá, a 2,93 GHz alapórajelű, kétcsatornás móriavezérlőt tartalmazó 870-est 4 GHz-re tuningoltuk. A processzor alatt az az MSI P55-GD80-as teljesített szolgálatot, ami P55-ös alaplaptesztünkben is igen jól szerepelt. Amikor egy jól bevált rendszer cseréjére kerül a sor, picit mindig félve tekintünk a jövőbe, mert nem tudhatjuk, hogy az új konfig mire képes, mennyire stabil (elvégre amikor az alaplapokat teszteljük, alig egy napot mennek komolyabb terhelés mellett), és hogy milyen problémákkal kell szembesülnünk, erről egyébként igen bőven tudnánk mesélni... A P55-GD80 szépen vette az első akadályt, a túlhajtott processzor egyszer sem hibázott, nem volt semmi gond, ami jó előjel. A rendszert 2 x 2 GB-nyi DDR3-as memóriával toldottuk meg, a Windows 7 megjelenéséig pedig marad a Windows Vista 64 bites verziója az operációs rendszer.

Egyébként mi nem is igazán értjük ezt a nagy felhajtást a cpu-limit körül. Az AMD is azzal jön, hogy az 5870-est csak három monitoron lehet kihajtani. A cpu-limit eléggé megfoghatatlan egy dolog, egy 5 GHz-re tuningolt processzor köré épülő konfigurációban is „elő lehet állítani” cpu-limites szituációt, amennyiben alacsony grafikai részletességet használunk. Ám mivel videokártyákról van szó, és az a cél, hogy a teljesítőképességük határát vizsgáljuk, értelemszerűen magas grafikai részletesség mellett futnak a tesztek (kiváltképpen, ha csúcskategóriás modellekről beszélünk), ahol elég valószínűtlen, hogy cpu-limitbe futunk, ha jól választjuk meg a beállításokat. Mint látni fogjuk, a HD 5870 kihajtásához nincs szükségünk három monitorra, elég hozzá egy is, csak a csúszkákat szépen fel kell tolni.

Játékok

• Far Cry 2
• Crysis Warhead
• Race Driver GRID
• Call of Juarez
• Stalker: Clear Sky
• Resident Evil 5
• Tom Clancy's HAWX
• X3: Terran Conflict
• BattleForge
• Batman: Arkham Asylum

Előző, VGA-kkal foglalkozó cikkünkben jó pár új játékot, új címet vettünk elő, ezek jórészt beváltak, de finomításra szorult a lista. A Street Fighter IV-et dobtuk, mert már a középkategóriás videokártyákon is 100 fölötti fps-eket futott, és a Fallout 3-nak is mennie kellett, mert túl sok minden nem derült ki a tesztelése által. Végül pedig itt van a Mirror's Edge, ami – bár még manapság is népszerű, ha a videokártyák teljesítményének leméréséről van szó – nem igényel túl nagy erőt, a SF4-hez hasonlóan már a középkategóriás VGA-kat sem tudja kifektetni. A Street Fightert és a Falloutot a Resident Evil ötödik részével helyettesítettük, ez a CapCom sajátfejlesztésű Framework MT motorjára épül, DX10-es, és a 2006-os verziója képkockánként 3-4 millió poligont volt képes megjeleníteni (ez másodpercenként ~120 millió poligon), ez a szám azóta bizonyosan nőtt. A Mirror's Edge helyett pedig a vadiúj Batman Arkham Asylum került fel a listánkra, egyrészt mert új, másrészt mert támogatja a PhysX-et. A Batman a jól ismert Unreal Engine 3-as motorra épül, ami nagyon jól skálázódik, szép és gyors, de sajnos nem támogatja az élsimítást, illetve a Batman mégis; vagy mégsem? Erről bővebben később.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk, az anizotropikus szűrést 16x-osra, az élsimítást alkalmazásvezéreltre kapcsoltuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

A Crysis Warhead és Far Cry 2 játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. A további játékokban (Race Driver GRID, Batman) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A Stalker: Clear Sky, a Call of Juarez, a Resident Evil 5 és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve.

Az 5870-es rendszer fogyasztási értékei minden képzeletet felülmúlnak. Üresjáratban az összeállítás alig 125 wattot igényel, ami – tekintve, hogy egy abszolút csúcskonfigról van szó – nagyon jó érték (közrejátszik az új i7-es is, pedig a C1E/EIST/C-state be sem volt kapcsolva). A kártya üresjáratban 507/300 MHz-re csökkenti órajeleit, ez a manőver a 40 nm-es gyártástechnológiával karöltve nagyon jó kombinációnak bizonyult. Egyébként a 4890-es segítségével – mondhatni véletlenül – rájöttünk, hogy az alacsony fogyasztás inkább a memória-órajel csökkentésének érdeme, mintsem a GPU-é, ugyanis a 4890-es 1200 MHz-es memóriaórajellel 25-30 wattal többet evett üresjáratban, mint 975 MHz-en, miközben a feszültséghez nem nyúltunk hozzá. A terhelve mért értékek is nagyon jónak tűnnek, az 5870 kevesebbet fogyaszt az összes korábbi csúcskategóriás videokártyánál, egy szinten van a fele annyi tranzisztort tartalmazó HD 4890-nel.

Információk a GPU-Z szerint / alapbeállítás és órajelek / üresjárati órajelek [+]

Tesztek I.

Az első két fps, a Crysis Warhead és a Far Cry 2 még azon játékok közé tartozik, amelyekben az 5870 „gyengén” teljesített. A GTX 285-öst természetesen simán elverte, de a kétchipes GTX 295-tel már nem tudott megbirkózni. A Stalker: Clear Sky benchmarkjában már kicsit jobban belendült, és a GTX 295-tel közel azonos eredményt ért el, de csak 1920x1200-ban, ugyanis a GeForce 2560x1600-ban nem bírta a kiképzést, és a meghajtó egy hibaüzenettel elszállt... Gondoljunk csak bele, két GT200b lapka van ezen a kártyán, ezidáig az abszolút csúcsként jellemezhettük, és most az AMD az 5870-nel befogta. Ami a részegységek megkétszerezését illeti, az 5870 nem képes a 4890 sebességének a dupláját hozni, de néhány esetben azért elég közel jár hozzá, a 4870 X2-vel viszont pariban van. Az első új címünk a tesztelt játékok listáján a Resident Evil 5, a HD 5870 ebben is a GTX 295-höz hasonló sebességet produkált, no komment...

Tesztek II.

A Call of Juarez hosszú ideje az AMD terepe, és ezúttal is a Radeonok törnek az élre. Az 5870 nem kevesebb mint 10%-kal előzi a GTX 295-öt. A Race Driver GRID hol erre, hol arra hajlik, ezúttal a Radeonokat részesítette előnyben. Két felbontást teszteltünk, de csak 1920x1200-on használtunk 8x-os élsimítást, mert 2560x1600-on ettől a beállítástól szinte teljesen „megbénult” az 5870-es, az intro átment diavetítésbe. 1920-on ismét az első helyen ért be, de 2560-on már a GTX 295 volt a gyorsabb, miközben továbbra is közel jár a 4870 X2-höz. Érdekes, hogy a kisebbik felbontásnál a HD 4890 simán verte a GTX 285-öt, ami nem túl gyakori jelenség. A HAWX repülőszimulátorban hiába kapcsoltuk be a DirectX 10.1-et, a Radeonok így is lemaradtak, de érdekes, hogy csak 1920x1200-on jelentős a különbség, 2560x1600-nál – valószínűleg a korszerűbb memóriavezérlőnek köszönhetően – a Radeonok felzárkóztak. Valami ehhez hasonló jelenségnek voltunk szemtanúi X3 alatt is, 1920x1200-nál még jelentősnek mondható a GTX 295 előnye (14%), de 2560x1600-on már csak 6% az eltérés. Ebben a játékban a magas fps értékek és a relatív kis különbségek arra engednek következtetni, hogy a CPU-limithez közel jártunk.

Tesztek III.

A BattleForge – egy korábbi frissítése után – az első DirectX 11-et támogató játék, de az új API kihasználtsága egyelőre alacsony: az ambient occlusion (SSAO) számolásához szükséges pixel shadereket a Compute Shader 5.0-val helyettesíti. Ebben a játékban megfigyeléseink és a többség véleménye szerint is az a fontos, hogy meglegyen a stabil 25-30 fps, így már nem akadozik a játékmenet. Az abszolút csúcskategóriáról lévén szó minden beállítást felnyomtunk, amennyire csak lehetett, 8x-os élsimítással már csak történik valami érdekes. Történt is, a GeForce-ok alig bírták a tempót, az 5870-es 30%-kal verte a GTX 295-öt, és elérte a játszható szintet. Az a 7 fps is sokat számít, ha ilyen alacsony értékekről van szó...

Végül pedig itt van a Batman Arkham Asylum, az idei játékforgatag egyik nagy kedvence. A Batmanről két dolgot érdemes tudni: egyrészt támogatja a PhysX-et, de ez természetesen (az NVIDIA-nak köszönhetően) csak a GeForce-okon fut élvezhető sebességgel. Már a Mirror's Edge tesztelése során kiderült, hogy ez pontosan mit is jelent: ha Radeon alatt szeretnénk PhysX-et látni, akkor be kell érnünk 20-25 fps-sel, mert a PhysX (ami mára az NVIDIA tulajdona) egyetlen CPU-szálon számol, és így szépen belassítja az egész játékot. Természetesen ezt a megoldást azért találták ki, hogy aki PhysX-et akar látni a monitorján, az GeForce-ot vegyen, azzal ugyanis nincs ilyen gond. A másik dolog, amit tudni kell a játékról, hogy csak félig-meddig támogatja az élsimítást. Ha GeForce van a gépben, akkor minden további nélkül. Ha viszont Radeont detektál, akkor rákényszerít minket, hogy a Control Centeren keresztül, külsőleg kapcsoljuk be az FSAA-t. Ennek következtében a játék teljesítménye élsimítást használva nem hasonlítható össze a konkurensek kártyái között, mert a GeForce-on az optimalizált mód fut, míg az ATI a CC-s FSAA-val az összes 3D-s objektumon számol, ami természetesen lassabb.

Hogy ne legyen hiányérzetünk, lemértük a játékot PhysX-szel és anélkül is, illetve AA-val és nélküle. A PhysX jelenléte egyébiránt a játék azon a részén, ahol mi teszteltünk abban nyilvánul meg, hogy a földön fekvő újságpapírok a verekedés hevében a kis szellők miatt felkeverednek a levegőbe, és talán Batman köpenye is jobban lengedezik PhysX mellett, de erre már nem esküdnénk meg. Összegezve: nem vesztünk sokat a kikapcsolásával, de persze izgatja az ember fantáziáját. Ha a PhysX-et kikapcsoljuk, akkor a HD 5870 simán leelőzi a GTX 295-öt, ám ez némileg csalóka, mert a GTX 295 lassabb volt a 285-nél is, ami több mint valószínű, hogy driverhiba. Igen vicces látni, hogy a Radeonok bekapcsolt élsimítással gyorsabbak voltak, mint a GeForce-ok, pedig ennek fordítva kellene lennie. Batman alatt kipróbáltuk az AMD „új”, Supersampling-alapú élsimítását is, de nem ájultunk el tőle. A látvány persze bizonyosan szép (már ha észrevesszük a különbséget az MSAA-hoz képest), de annak ellenére, hogy a PhysX ki volt kapcsolva, és relatív alacsony, 1920x1200-as felbontást használtunk 4x-es SSAA mellett, a kártya 20-30 fps-nél nem volt képes többre, nem igazán volt játszható a játék. Az eredmények láttán nagyon úgy tűnik, hogy az AMD-nek és az NVIDIA-nak is meggyűlik a baja Batmannel, egyik gyártó kártyáján (HD 4870 X2 és GTX 295) sem működött a második GPU.

A Batman tesztelésének második szakaszában maximumra kapcsoltuk a PhysX-et, de hasonlóan a Mirror's Edge-hez, ennek sem volt sok értelme. A GeForce-ok némileg lelassultak, míg a Radeonok teljesen leálltak, 20-25 fps-nél „kiakadt” az fps-számláló, természetesen ez a PhysX egy szálon dolgozó beállításának köszönhető. Fura, hogy a GTX 295-ön ezúttal viszont működött a második GPU, ennek ellenére van még mit csiszolni a meghajtókon.

Értékelés

Az ATI nem tudta teljes mértékben letaszítani a trónról az NVIDIA-t, de nagyon közel áll hozzá, ez csak nézőpont kérdése. Ha az egychipes kártyákat vesszük alapul, akkor az 5870 simán tarol mindent, a GTX 285 esélytelen, de a GTX 295 még pariban van vele. Ez persze nagy szó, elvégre a 295-ön két GPU dolgozik, de a kártya maga egyszlotos, csakúgy, mint a HD 5870. Ismerve a két gyártó többkártyás techológiájának (SLI és CrossFire) skálázódását és problémáit, a Radeon HD 5870 CrossFire-ben igen valószínű, hogy képes elverni a GTX 295-öt SLI-ben, de három darab GTX 285-tel szemben már meglehet, hogy elvérezne. Ez persze csak a felhasználók marginális részét érdekli, mert itt már komoly pénzösszegekről van szó. Annyit még megjegyeznénk a téma kapcsán, hogy ha választhatnánk két azonos teljesítményű kártya közül, de ezek egyike két GPU-s, akkor biztosan az egychipes mellett döntenénk, mert így nem kell amiatt aggódnunk, hogy készült-e már SLI/CrossFire profil a most megjelenő játékokhoz (itt a HD 4870 X2-re és a GTX 295-re egyaránt utalunk)...

A technológia az AMD oldalán áll, a HD 5870 már a DirectX 11-et is támogatja, míg a GeForce-ok leragadtak a 10-esnél, még csak a 10.1 implementálására sem futott az erejükből (az NVIDIA persze azt hangoztatja, hogy nincs is rá szükség). A teljesen szögfüggetlen anizo is az AMD oldalán bukkant fel először, és a Rotated Grid SuperSampling alapú élsimítást is csak Radeonnal kapcsolhatjuk be. Igaz, ezeket a komoly újításokat csak amolyan pluszként tarthatjuk számon, ugyanis az új és a régi anizo között játék közben észrevehetetlen a különbség, az SSAA pedig – bár a kártya gyors – még mindig nagyon lassú, erőforráspazarló megoldás, csak alacsony felbontáson használható élvezettel. Aminek a felhasználó szemszögéből is jelentős értéke van, az az alacsony fogyasztás és a csúcskártyához mérten hűvös működés, illetve ide sorolhatjuk még a 8 csatornás LPCM-et, sőt Dolby TrueHD-t és DTS-HD Master Audiót is átengedő HDMI-t (ami a másik oldalon egyelőre még hiányzik), illetve a viszonylag alacsony árat. Partnerünknél a HD 5870 körülbelül 110 000 forint (igen, tudjuk, idehaza aligha lesz elterjedt a kártya), így egy árban kapható némelyik GTX 285-össel, míg a GTX 295-öt 125 000-nél olcsóbban nem kapjuk meg: az azonos teljesítmény alacsonyabb áron szerintünk megéri. Az NVIDIA nyilván hamarosan igazodik majd az áraival az AMD-hez, kénytelen lesz, láthattuk, hogy miért. A PhysX az egyetlen érv a GeForce-ok mellett, ezt ők is tudják, és kegyetlenül ki is használják, ugyanis jelenleg nincs más lehetőségük (az már más kérdés, hogy ezzel jót tesznek-e a cég imázsának).

A Radeon HD 5870 – ha csúcskategóriáról van szó – különösen ajánlott, egyébként pedig a tesztlaborba várjuk az 5850-et, az ugyanis ár/teljesítmény arányban bizonyosan még jobban szerepel majd...

Radeon HD 5870 – a csúcskategóriában

fLeSs

A HD 5870-et az Asus, a többi videokártyát pedig az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.