Üzembe helyezés, teljesítmény
Miután új NAS-unkat csatlakoztattuk az áramforráshoz és saját hálózatunkhoz, a gyártó oldaláról le kell töltenünk a Qfinder Pro névre keresztelt szoftvert, ami egy gyors szkennelés után jelzi nekünk, hogy talált egy operációs rendszer nélküli NAS-t. Az eszköz nevére duplán kattintva alapértelmezett böngészőnkben megnyílik a tároló elérési útvonala, ahol megkezdhetjük a QNAP QTS rendszerének telepítését, ez jelen esetben a 4.5.4-es verziót jelenti – a nemrég bemutatott QTS 5 tesztünk során még csak béta állapotban volt elérhető. A telepítés megkezdése előtt lehetőségünk van eldönteni, hogy statikus IP-t használunk vagy az automatikus kiosztást választjuk, megadhatunk egy jelszót az adminfiókhoz, a varázsló lefutását követően pedig elénk is tárul az ablakos felépítésű QTS rendszer.
[+]
Hirdetés
Maga az operációs rendszer már ekkor teljes egészében bejárható, egy NAS feladatait viszont még nem képes ellátni, ugyanis a lemezkezelés és a kötetek létrehozása még csak most következik. Ezt a „Tárhelyek és pillanatképek” ikonra kattintva végezhetjük el, ahol nem csak a belső tárolókat és az azokon lévő köteteket, de az USB-n keresztül csatlakoztatott meghajtókat és a távoli lemezeket is kezelhetjük – nem is beszélve az alkalmazás nevében olvasható pillanatkép (snapshot) funkcióról. A fizikai lemezeket egyszerű, valamint JBOD, RAID 0 és RAID 1 kötetként is kezelhetjük (ahogy az a legtöbb kétfiókos NAS-ra igaz), míg az ezeken létrehozott kötetek statikus, vékony és vastag típusúak lehetnek – a kötetek típusait korábbi cikkünkben részleteztük.
Tárhely és pillanatképek - kattintásra galéria nyílik [+]
A rendszer alapvető beállításai a Vezérlőpultban szabhatóak testre, az itt található lehetőségeket az alábbi galériába gyűjtöttük össze, míg a NAS – és a QTS – elérhető szolgáltatásait a következő oldalon fejtjük ki részletesebben.
Vezérlőpult – kattintásra galéria nyílik [+]
Teljesítmény
A szoftver támogatásának hiánya és futtatásának körülményessége miatt úgy döntöttünk, hogy elengedjük az Intel NAS Performance Toolkit kezét, helyét pedig az adattárolókra vonatkozó tesztjeinkből ismerős CrystalDiskMark és DiskBench programok mellett a hálózaton keresztül csatlakoztatott meghajtók adatátviteli tempóját vizsgáló NAS Performance Tester szoftver vette át.
[+]
A teszthez SATA csatolós SSD-t és egy, kizárólag a NAS-t, illetve egy kliensszámítógépet magába foglaló zárt hálózatot használtunk. A legtöbb mérés esetében a TS-230 hozta a gigabites kapcsolattól elvárható sebességet, bár azért a 125 MB/s-os maximumot egyiknél sem sikerült elérni, sőt, volt ahol még a 110-et sem, de hogy őszinték legyünk, egy „csak” kétlemezes, viszonylag régi hardvere miatt a legtöbb felhasználó által tényleg csak adattárolásra használt egység esetében ez a kismértékű lemaradás talán még megbocsátható bűn.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
