Hirdetés
Tévék, tévék, tévék
Erősödő többi üzletág ide vagy oda, a prímet továbbra is a tévék viszik a Panasonic háza táján. A vállalat bemutatta a különféle képjavító, képmódosító technológiák komplex működéséért felelős csodafegyverét, a 4K Studio Master Processort. A Panasonic Hollywood Laboratory, illetve az AV és tv üzletág szakértőinek közreműködésével kifejlesztett processzornak, illetve az új Wide Colour Phosphor paneleknek köszönhetően a topkategóriás modellek a DCI (Digital Cinema Initiative) színtér 98% százalékát képesek lefedni, ami már megközelíti a top plazmák által produkált értéket. Emellett ez felel a képélességért, a zajcsökkentésért, a folyamatos mozgásmegjelenítésért, azaz összefoglalva: a képminőségért.
E technológiákkal egyelőre csak a CR850 és a CX800 sorozat tagjai rendelkeznek, de természetesen a jövőben az alacsonyabb kategóriás modellekben is felbukkannak majd. A CR850 család hajlított kialakítású, hasonlóan a CR730 és a CD430 szériához. Tehát a Panasonic sem tudott ellenállni a nyomásnak, és némi késéssel ugyan, de beemelte az ívelt televíziókat is kínálatába. Ezek részaránya viszont korántsem olyan nagy, mint például a Samsung esetén. Tulajdonképpen minden jel arra utal, hogy a cég csak muszájból döntött így, hiszen már minden komolyabb konkurensük rendelkezik ilyen készülékkel, ezért ők sem lóghatnak ki a sorból.
A tévékínálat gerincét továbbra is a hagyományos lapos modellek alkotják, tehát a CX800, a CX750, a CX700, a CX680 és a CX400 sorozatba tartozó készülékek. Ez utóbbira egyébként direkt felhívták a figyelmet a Panasonic munkatársai; papíron ugyanis belépőszintű 4K készülékekről van szó, de a gyakorlatban, legalábbis állításuk szerint, ez nem látszik rajtuk. A Full HD modelleket sem engedte el a cég, de ezek szerepe mostanra jelentősen lecsökkent. A 2015-ös kínálatban mindössze három ilyen sorozat, a CS600, a CS500 és a CS300 található meg.
Firefox okostévérendszer
A rendezvényen bemutatkozott az új, Firefox-alapú operációs rendszer. A hangsúlyt a fejlesztések során a könnyű és gyors kezelhetőségre, az egyes funkciók villámgyors elérésére, az átláthatóságra, és a személyre szabhatóságra helyezték. Ennek alapján tehát nagyjából ugyanazt az utat követi a Panasonic, mint amelyiket az LG választotta a webOS-alapú okostévérendszer megalkotása során. A végeredmény külsejében is hasonlít kicsit a dél-koreai cég rendszerére, de azért szó sincs másolásról.
A rövid próba során nem tűnt rossznak egyáltalán, de annyira letaglózóan forradalminak sem. Az erősségei és gyengeségei biztos, hogy csak hosszabb idő után jönnek majd elő, de az irány egyelőre jónak tűnik. A MyShare funkciót elfelejtették, aminek az volt az oka, hogy a Panasonic munkatársai ugyanazt gondolták, mint mi, azaz hogy túlságosan sokáig tartott a betanítási folyamat, ezért senki sem használta. Az úgynevezett kezdőképernyők is eltűntek, ezek helyett egy-egy vékony információs sáv csalható elő a kávák mentén. Ezeken keresztül a felhasználó információkat kaphat az időjárásról, az aktuális tévéműsorokról, vagy megnyithat akár egy böngészőt, miközben az osztott képernyő másik ablakában fut az aktuális film vagy tévéadás.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
