Tuning
Ezúttal is megvizsgáltuk, mit bír a két tesztelt VGA tuningban. A Pascal architektúránál megszokott módon, az MSI Afterburner alkalmazással álltunk neki, az összes értéket manuálisan állítottuk be, ami a GPU-nak sajnos csak a gyári feszültséget jelentette, hiszen ez egyben a szoftveresen maximálisan adható feszültség. A VRAM-ot szintén alapfeszültségen hajtottuk, ennek állítására sem adott lehetőséget a program, míg a ventilátor fordulatszámát fixen 100%-ra állítottuk. A Power Limitet 125%-ra emeltük az MSI kártya esetén – az ASUS-nál erre sem volt lehetőség –, hogy ne (illetve minél később) avatkozzon közbe a hardveres teljesítménylimiter az ütősebb jelenetek által kikényszerített magasabb áramfelvétel során. A teljesítménylimit növelésével a hőmérsékleti küszöb is kitolódott, egészen 97 °C-ig, de megjegyezzük, hogy ezt lehet az előbbitől függetlenül is, akár alacsonyabbra konfigurálni.
Az ASUS és MSI GeForce GTX 1050 Ti tuningja [+]
Tuningolási kísérleteink során a grafikus chip tekintetében végül kereken 1540-1550 MHz-ig jutottunk, ami a fenti GPU-Z képernyőről leolvasható, ez kis híján 250 MHz-cel több a gyári alapórajelnél, és hozzávetőlegesen 20%-os többletet eredményez. A játékok futtatása során az így elért GPU boost órajel már 2 GHz-hez közel járt, és nagyobb hajlandósággal tartotta is azt az MSI kártya, ami a magasabb áramfelvételi limit számlájára írható. A GDDR5 videomemória viszont csak 250 MHz-es valós órajelbeli emelést viselt el, amivel effektív órajele 8 GHz-re (ASUS) illetve 8100 MHz-re (MSI) nőtt, ez mindkét esetben kb. 14% emelkedés. Úgy tűnik, ezek az 2100 MHz körüli maximális GPU frekvenciaértékek jellemzők a Pascalokra, ahogy az 1350 MHz körüliek is a konkurens Polarisokra, esetünkben ennek elérésében egy kis feszültségtöbblet segíthetett volna.
Hirdetés
A tuningolt videokártyákkal az alábbi grafikonokon látható teszteket futtattuk le, ezek nem igényelnek különösebb kommentárt. Azért csak egy tuningolt eredmény szerepel, mert mindkettő kártya esetében ugyanazokat az értékeket kaptuk, +/- 1 FPS eltéréssel, ami bőven a mérési hibán belüli. Így az áttekinthetőség érdekében az eredményt csak általánosan, OC-ként szerepeltettük a grafikonokon.
Mind a DirectX 11-es, mind a DirectX 12-es játékok gyorsultak a tuning hatására, de nem mindegyik esetben éri el a növekedés az órajel-emeléssel arányos elvi értéket. Itt ki kell emelnünk, hogy ez azért történik így, mert általában a túlhajtás mértékénél arányaiban kisebb az elért többlet fps, ráadásul jócskán kiveszi belőle részét a nem megemelt teljesítménykeret is. Arra, hogy az MSI esetében a TDP emelés ellenére miért nem volt többlet gyorsulás, csak az lehet a magyarázat, hogy valahol máshol is kialakult szűk keresztmetszet a VGA-n.
A szintetikus tesztprogramok nagyjából a várt gyorsulást hozták, nincs köztük meglepetésre okot adó eredmény, teljes mértékben a papírformán rögzített értékeket láthatjuk viszont.
Nem emeltünk GPU-feszültséget, és a teljesítménylimitet is csak az MSI grafikus vezérlője esetén növeltük. Alig emelkedett a gép étvágya mindkét esetben, ehhez hasonlót tapasztaltunk az AMD Radeon RX 460 tesztelése során is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
