Bevezető, versenytársak
Egy olcsó, körülbelül a belépőszintre pozícionált grafikus kártyánál nem egyszerű eltalálni azt a határt, ahol a spórolás már nem vonzóbbá teszi az adott terméket, hanem inkább riasztóvá. Az AMD az RX 6500 XT kapcsán pont ezt szúrta el: addig vagdosta a GPU tudását (bízva abban, hogy így majd nem kell a bányászoknak, illetve hogy olcsón tudja adni), míg végül egy olyan termékkel jelent meg, mely a modern játékok egy nagy részét csak komoly kompromisszumokkal tudja futtatni. Ezt azóta beárazta a piac – miközben a konkurens GeForce RTX 3050 ára továbbra is magasan maradt. Vajon mennyivel gyorsabb a belépőszintű Ampere, és megéri-e megvenni annak, aki nem csak több éves játékokkal szeretne játszani?
Mint az alábbi táblázatban is látható, az olcsó NVIDIA Ampere ugyanazt a GA106-os GPU-t használja, amit a GeForce RTX 3060, csak jócskán megvágva. Ebből a szempontból elég erősen lesújtott a kasza, mert minden részegységből számottevően kevesebb van, amit egy nagyon picit azért megpróbál kompenzálni a GPU órajele.
Tesztünkben tehát a következő versenyzők egymáshoz viszonyított képességeire érdemes figyelni:
VGA megnevezése | MSI GeForce RTX 3050 Ventus 2X | ASUS ROG Strix GeForce RTX 3050 Gaming OC |
ASUS ROG Strix GeForce RTX 3060 Gaming OC |
Sapphire Pulse Radeon RX 6600 Gaming 8GB |
Gigabyte Radeon RX 6500 XT Eagle 4G |
|
---|---|---|---|---|---|---|
Kódnév | GA-106-150 | GA-106-300 | Navi 23 XL | Navi 24 XT | ||
Gyártástechnológia | 8 nm (Samsung) | 7 nm (TSMC) | 6 nm (TSMC) | |||
Mikroarchitektúra | Ampere | RDNA 2 | ||||
Tranzisztorok száma | 12 milliárd | 11,1 milliárd | 5,4 milliárd | |||
GPU-lapka mérete | 276 mm2 | 237 mm2 | 107 mm2 | |||
GPU alap/turbó órajel | 1552/1777 MHz | 1552/1890 MHz | 1320/1912 MHz | 1626/2491 MHz | 2310/2815 MHz | |
GPU/shader órajele üresjáratban |
300 MHz | dinamikusan változó | ||||
Shader processzorok típusa |
multiprecíziós vektor | |||||
Számolóegységek száma | 2560 | 3584 | 1792 | 1024 | ||
Textúrázók száma | 80 textúracímző és -szűrő |
112 textúracímző és -szűrő |
64 textúracímző és -szűrő |
|||
ROP egységek száma | 6 blokk (48) | 8 blokk (64) | 2 blokk (64) | 1 blokk (32) | ||
Memória mérete | 8192 MB | 12 288 MB | 8192 MB | 4096 MB | ||
Memóriavezérlő | 128 bites crossbar | 192 bites crossbar | 128 bites hubvezérelt | 64 bites hubvezérelt | ||
Memória órajele terhelve | 14 000 MHz (GDDR6) | 15 000 MHz (GDDR6) | 16 000 MHz (GDDR6) | 18 000 MHz (GDDR6) | ||
Üresjáratban | 300 MHz (GDDR5) | dinamikusan változó (GDDR6) | ||||
Max. memória- sávszélesség |
224 000 MB/s | 360 000 MB/s | 256 000 MB/s | 144 000 MB/s | ||
Dedikált HD transzkódoló |
NVENC7 | RME | RME (csak dekódolás) | |||
Hardveres videó- lejátszás támogatása |
UVD 6.0 | |||||
Hivatalos fogyasztás | ~130 watt | ~170 watt | ~132 watt | ~107 watt |
A tesztelt kártyák
Tesztünkre két RTX 3050 is érkezett: egy alapmodell az MSI-től (ez a Ventus 2X sorozat tagja), illetve egy tuningolt „luxuspéldány” az ASUS-tól, a ROG Strix szériából. Bár ugyanaz a GPU dolgozik rajtuk, az utóbbiért jelentősen többet, 160 000 helyett 220 000 forintot kell fizetni – a különbséget egy húzósabb gyári tuning, az ARGB világítás, a dual BIOS, a jóval komolyabb hűtés és az Aura SYNC kompatibilitás indokolja, az már egyéni döntés kérdése, hogy megéri-e ezekért a pluszokért kifizetni a felárat egy alapvetően belépőszintre szánt VGA esetében.
Ami az egyes modelleket illeti, a ROG Strix a szériában megszokott, három ventilátorra épülő hűtőrendszert használja, melyet színes fényekkel is megszórtak – az MSI ezzel szemben csak két légkavarót használ, igaz, ezek kifejezetten nagy, 100 mm-es átmérővel rendelkeznek. A tápellátásért mindkét esetben egy 8 tűs csatlakozó felel, ám míg az MSI 550 wattos, addig az ASUS 650 wattos tápegységet javasol kártyája mellé.
Hirdetés
Természetesen a fényképek kicsit csalókák, az ASUS kártyája jóval nagyobb, mint az MSI terméke: 300 x 134 x 54 mm-es, tehát hivatalosan 2,7, gyakorlatilag három foglalatnyi helyet kér a házban. Ehhez képest a Ventus 2X mérete csak 235 x 124 x 42 mm, így kisebb gépházakba is beépíthető.
Csatlakozók tekintetében elégedettek lehetünk, mindkét cég figyelembe vette a több monitorral játszók igényeit is a HDMI melletti három DisplayPorttal, illetve az ASUS egy plusz HDMI 2.1 kivezetést is kínál.
A csúcskategóriás ROG Strix kártyákon (GPU-tól függetlenül) megszokott látvány a plusz ventilátorcsatlakozó. Itt kettőt is kapunk, tehát két plusz ventilátort is beépíthetünk a számítógépházba, melyek aztán a VGA terhelésétől függően változtatják a fordulatszámukat. Egy RTX 3050 esetében persze ennek kisebb a jelentősége, de aki minden körülmények között csendes, ugyanakkor jól tuningolható gépre vágyik, annak segítség lehet.
Tesztkörnyezet
Tesztünk a már megszokott környezetben, az AMD Ryzen 7 5800X főszereplésével folyt. Alaplapként továbbra is az ASRock B550 PG Velocitát használtuk.
Alaplap | ASRock B550 PG Velocita |
---|---|
Processzor | AMD Ryzen 7 5800X (PBO: Enabled) |
Processzorhűtő | Fractal Design Celsius S36 |
Memória | 4 x 16 GB Patriot Viper 4 Blackout DDR4-3600 |
Videokártya | - AMD Radeon RX 6700 XT (illesztőprogram: Adrenalin 27.20.15002.118) - AMD Radeon RX 6800 (illesztőprogram: Adrenalin 20.45.01.12) - EVGA GeForce RTX 3090 FTW3 Ultra (illesztőprogram: 460.89) - MSI GeForce RTX 3080 12 GB Suprim X (illesztőprogram: 511.79) - Sapphire Nitro+ AMD Radeon RX 6950 XT (illesztőprogram: Adrenalin 22.10.01.02 - Sapphire Nitro+ AMD Radeon RX 6750 XT (illesztőprogram: Adrenalin 22.10.01.02 - ASUS ROG Strix GeForce RTX 3050 OC (illesztőprogram: 512.59) - MSI GeForce RTX 3050 Ventus 2X (illesztőprogram: 512.59) |
SSD | - Kingston UV500 480 GB - Patriot Viper VP4100 1 TB |
Ház | Cooler Master Test Bench V1.0 |
Tápegység | FSP Aurum PT 1200 |
Operációs rendszer | Microsoft Windows 10 Professional x64 21H2 |
A szoftverek esetében – a Radeon RX 6500 XT-hez hasonlóan – tesztösszeállításunkat csak Full HD és WQHD felbontásokon futtattuk, hiszen a GeForce RTX 3050 egy kifejezetten Full HD-re ajánlott modell, ez a legfontosabb terep számára.
Játékprogram | API | Videojáték-motor | Beállítások |
---|---|---|---|
Assassin’s Creed Valhalla | DirectX 12 | AnvilNext | Minden maximumon, de Adaptive Quality=OFF |
Dirt 5 | DirectX 12 | Ego | Minden maximumon, DXR bekapcsolva (ahol elérhető) |
Far Cry 6 | DirectX 12 | Dunia | Ultra preset, Motion blur On, DXR Shadows bekapcsolva (ahol elérhető) |
Godfall | DirectX 12 | Unreal 4 | Epic preset, DXR bekapcsolva (ahol elérhető) |
Hitman 3 | DirectX 12 | Glacier 3 | Minden maximumon |
Horizon Zero Dawn | DirectX 12 | Decima | Ultimate Quality, Clouds: High |
Metro: Exodus Enhanced Edition | DirectX 12 | 4A | Extreme Preset, RTQ Normal, Reflections Hybrid (csak DXR-rel fut) |
Shadow of the Tomb Raider | DirectX 12 | Foundation | Minden maximumon, SMAAT 2x, Ambient Occlusion: BTAO, FidelityFX sharpening |
Strange Brigade | Vulkan | Asura | Ultra preset, Async Compute on |
Tom Clancy's Ghost Recon Breakpoint | Vulkan | AnvilNext | Ultra preset, resolution scale 100% |
World War Z: Aftermath | Vulkan | Swarm | Minden maximumon, AA: TAA, FidelityFX CAS On |
Eredmények: Assassin’s Creed Valhalla
Eredmények: Dirt 5
* DXR nélkül
Már az Assassin's Creed: Valhalla esetében is látszott, hogy az RTX 3050 mennyivel gyorsabb, mint az RX 6500 XT, itt pedig az is feltűnhet, hogy a DXR bekapcsolásával ez a különbség még tovább nő: a 3050 ezzel az extrával is élvezhető számokat produkál még, a 6500 XT viszont beleáll a földbe.
Eredmények: Far Cry 6
Eredmények: Godfall
Eredmények: Hitman 3
Eredmények: Horizon Zero Dawn
Eredmények: Metro Exodus Enhanced Edition
Eredmények: Shadow of the Tomb Raider
Eredmények: Strange Brigade
Eredmények: Tom Clancy’s Ghost Recon Breakpoint
Eredmények: World War Z: Aftermath
Összefoglalva az előző oldalakat, az látszik, hogy az RTX 3050 Full HD-ben tökéletesen megbízható partner, teljesítménye minden címben elég az élvezetes játékhoz, még kifejezetten magas minőségi beállítások mellett is. Sőt, sok esetben tulajdonképpen még a WQHD sem megugorhatatlan feladat számára, bár lehet, hogy itt már kicsit lejjebb kell adni a képminőségből. Ott pedig, ahol például a sugárkövetés miatt ez túl sok lenne, rendelkezésre áll a DLSS 2.0, hogy segítsen kicsikarni pár extra fps-t.
Ami a tuning hatását illeti, az MSI vs. ASUS meccsből jól látható, hogy jó esetben 10% körüli gyorsulásokra számíthatunk. Ez néha érezhető a játékélményben, de többnyire azért a radar alatt marad, arra pedig nem elegendő, hogy beérje valamelyik felsőbb kategóriás kártya sebességét. Azért a ROG Strix kapcsán megjegyeznénk, hogy ezt a tuningot ez a videokártya mindenféle erőlködés vagy extra melegedés nélkül vitte, köszönhetően a szuper hűtésnek, mely jóval nagyobb teljesítményigényű kártyákon is bizonyított már.
Fogyasztás, hőmérséklet
A fogyasztás az a terület, ahol nincsenek csodák: a microarchitektúrát ismerjük, a GPU pedig tulajdonképpen egy (még) jobban megvágott RTX 3060, magasabbra húzott órajellel. A lenti diagram tehát nem okoz meglepetést, az AMD által használt gyártástechnológia továbbra is előnyben van ezen a téren. A teljesítmény/fogyasztás összehasonlításban az RX 6500 XT lemaradása természetesen annak lassúságából következik – az RX 6600 már jobban illusztrálja a valós eltéréseket. Az RTX 3060 pedig több feldolgozóegységet tud párhuzamosan üzemeltetni, így sebességéhez képest kisebb energiafelvétellel is beéri.
A fogyasztási és melegedési adatok véleményünk szerint teljesen barátságosan alakulnak, nincsenek problémák ezen a téren. Grafikonunk az MSI kártyájával készült, de nagyon hasonló értékeket produkált a ROG Strix is. Ami tetszett nekünk, hogy mindkét esetben csendes, mégis jó hatásfokú hűtést kapunk. Természetesen mindkét kártyánál rendelkezésre áll a passzív mód, tehát alacsony terhelés mellett a ventilátorok lekapcsolnak. Nagy terhelésen az MSI Ventus 2X azért már hallható zúgást kelt – a ROG Strix azonban ilyenkor is néma maradt.
Értékelés
Relatív teljesítményeket ábrázoló diagramunkhoz ezúttal csak a Full HD felbontásban kapott eredményeket vettük figyelembe, hiszen az RTX 3050 egyértelműen erre született, WQHD-ben csak bizonyos játékok produkálnak olyan sebességet, ami tényleg játszhatónak minősül.
Az eredmények ismeretében rögtön látható, hogy hiába lenne elvileg az RX 6500 XT az RTX 3050 vetélytársa, valójában két teljesen más szegmensben játszanak, tesztalanyunk inkább nagyobb testvérével, a 3060-nal, illetve az ellentáborban az RX 6600-zal kel versenyre. Az RX 6500 XT inkább csak ár/érték arányát tekintve veszélyes rá, köszönhetően az elmúlt időszak drasztikus áresésének, melynek hatására az AMD kártyája már 90 000 forint körüli áron is hazavihető. Ez a mai VGA-piacon rendkívül jó árnak tűnik, és nagyjából tükrözi azt is, ahogy a relatív teljesítmények viszonyulnak egymáshoz.
Természetesen az RX 6500 XT gyenge szereplésében az is közrejátszik, hogy beállításaink egyre többször igényelnek DXR-t és/vagy 4 GB-nál több VRAM-ot. Ha megnézzük például a Hitman 3, a Horizon Zero Dawn és mondjuk a World War Z: Aftermath eredményeket, akkor jóval kisebb különbségeket látunk az RTX 3050 és az RX 6500 XT között. Így annak fényében, hogy milyen játékokat, milyen beállításokat kedvelünk, könnyen előfordulhat, hogy a Radeon kártya lesz a (sokkal) jobb vétel.
Ugyanakkor az RTX 3050 mégis egy sokoldalúbb, univerzálisabb választás: az RX 6500 XT PCIe 4.0 x4 interfész miatt régebbi gépekhez egyáltalán nem ajánlható, a 4 GB VRAM pedig jövőállóságát teszi már rövid távon is kérdésessé. Ehhez képest az RTX 3050, még ha meg is vágták nagyobb testvéréhez képest, mégis egy x8-as buszt kínál, videomemóriája pedig 8 GB, ami jelen pillanatban és a közeli jövőben elég ahhoz a teljesítményhez, amit ez a GPU nyújtani tud.
Azt tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy aki az RX 6500 XT-ben gondolkodik, annak az RTX 3050 nem jó opció – és fordítva. De mi a helyzet az RTX 3060-nal? Nos, ez már fogósabb kérdés! A 3050 árai 150-160 000 forinttól, a 3060 árai pedig 180-190 000 forinttól indulnak. Ha alapmodellekben gondolkodunk és belefér a költségvetésbe, akkor ár/teljesítményben az utóbbi jobb, hiszen körülbelül egyharmadnyi plusz teljesítményt kapunk 20%-kal magasabb áron. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tuningolt RTX 3050-ek számára nem sok babér terem, hiszen 30-35% pluszt pusztán csak az órajelek emelésével nem lehet összeszedni.
Másik komoly versenytársként az RX 6600 jöhet szóba, mely szintén 180-190 000 forintért érhető el és közel 30%-kal gyorsabb, minimálisan jobb ár/teljesítmény arányt kínálva. Az RX 6600 esetében a sugárkövetés lehet a gyenge pont, ezt aktiválva nagyobb visszaesésre számíthatunk, mint az RTX 3050 esetében, és még a DLSS sem áll rendelkezésre, hogy kisegítsen.
Mindent összeszedve tehát az RTX 3050 önmagában nem egy rossz ajánlat, és teljes mértékben megfelel annak, aki Full HD-ben, magas minőségi beállítások mellett szeretne játszani. Az Ampere-nek köszönhetően még a DXR is kihasználható, amennyiben bevetjük a DLSS-t – az egyértelmű ugyanis, hogy natív felbontásban a kártya sokszor kevésnek bizonyul ehhez. A teszten megfordult két modell közül az MSI Ventus 2X a jobb ajánlat, hiszen jóval kedvezőbb áron kínál alig valamivel gyengébb teljesítményt. Tuninggal, ha szerencsénk van, körülbelül 7-8%-ot tudunk még hozni, és ebben partner lesz a gyártó csendes, nagy hatásfokú hűtőrendszere is. A piac egészét vizsgálva jelen pillanatban viszont az RTX 3060 és az RX 6600 ára is elég közel van az RTX 3050-éhez, így ha egy kicsivel többet rá tudunk szánni a VGA-ra, ezek jobb ajánlatok lehetnek. Ha viszont 160 000 forintnál húztuk meg a limitet, akkor az RTX 3050 mindenképp egy jó vétel vétel, különösen az MSI tálalásában.
![]() |
![]() |
NVIDA GeForce RTX 3050 GPU | MSI GeForce RTX 3050 Ventus 2X |
Wombath
Az MSI GeForce RTX 3050 Ventus 2X videokártyát az MSI-től, a ROG Strix GeForce RTX 3050 OC 8GB videokártyát az ASUS hazai képviseletétől kaptuk kölcsön.