Notebookok haladóknak
Ahogyan az asztali gépeknél, úgy a notebookoknál is az alapgépek árának sokszorosára nőhet kiadásunk, ha extra igényeink vannak. A hordozható gépeket nagyon nehéz bővíteni. A processzor, memória, merevlemez, optikai meghajtó fejlesztése - bár körülményesebben, mint az asztali gépeknél -, de megoldható. Ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlen a videovezérlő és a kijelző cseréje. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a módosításokat a forgalmazónál ajánlott végrehajttatnunk, máskülönben lőttek a garanciának.
Hirdetés
Korábbi processzortesztjeink megmutatták, hogy a mobil Pentium M-ek meglehetősen potens jószágok, a legerősebb asztali gépekbe szánt processzorokkal is felveszik a versenyt. Aki még több erőre vágyik, az már kétmagos processzorral szerelt notebookot is vehet.
Kétmagos mobil processzor: Intel Core Duo
Nem mindig magától értetődő a hordozható gépek memóriabővítése. Rendszerint két RAM foglalatuk van, és sok esetben mindkettő foglalt. Ez annyit jelent, hogy a 256 MB-os gépekben két 128 MB-os modul, a 512 MB-osokban két 256 MB-os modul van, és így tovább. Ha 256 MB-unkat 512 MB-ra szeretnénk bővíteni, akkor búcsút kell inteni a korábbi két 128 MB-os modulnak, és 512 MB-ot kell megvenni.
Merevlemezt kétféleképpen bővíthetünk. Egyfelől cserélhetjük a belső adattárat, ez a drágább; másfelől vehetünk külső merevlemezt, ez olcsóbb. A mai modern notebook-merevlemezek már nem sokkal lassabbak az asztali gépekbe valóknál. Kapacitásuk viszont kisebb, jelenleg 120 GB a csúcs, és drágábbak is a hagyományos tárolóknál. Egy 60 GB-os, 2,5 hüvelykes notebook-merevlemezért megközelítőleg 25-30 000 forintot kell fizetni, de a legmodernebb, percenként 7200-at pörgő modellek jó 10 000 forinttal drágábbak. Percenként 5400-at pörgő, 120 GB-os Samsung notebook adattárat valamivel 40 000 forint alatt vásárolhatunk, de 7200-as Hitachiból a 100 GB-os is drágább 50 000 forintnál. A fölöslegessé vált korábbi merevlemezünket egy külső dobozba szerelve a géphez köthetjük. Ilyet USB csatlakozóval már 3500 forinttól, FireWire csatlakozóval 8000 forinttól vehetünk. Mi az olcsóbbat ajánljuk, ugyanis az USB alig lassabb a FireWire-nél. Hátránya, hogy jobban terheli a processzort, de ha csak alkalmi mentésre használjuk a külső tárolót, akkor ez nem zavaró. A merevlemez bővítését olcsóbban megúszhatjuk, ha egy külső 3,5"-os dobozkát, és bele egy hagyományos merevlemezt vásárlunk.
Notebook mellé jó lehet egy külső merevlemez
A grafikus rendszer és kijelző olyan tételek, amelyekre már a notebook vásárlásakor figyelnünk kell. Vehetünk ugyan kiegészítő monitort, és létezik speciálisan bővíthető notebook VGA is, de ilyet még nem nagyon kapni, sőt, még az sem biztos, hogy ez a technológia életképesnek bizonyul. Ha nem fontos a hordozhatóság és asztali gépünket szeretnénk kiváltani, akkor akár 17 hüvelykes kijelzővel ellátott óriás notebookot vagy úgynevezett DTR-t (Desktop replacement, asztali gépet helyettesítő gép) is vehetünk. Az átlagos kijelzőméret a 14-15 hüvelykes képátló ("thin and light" kategória), de vannak kimondottan a hordozhatóságra kihegyezett, kis méretű gépek is, melyeknek csak 12 hüvelyk körüli a kijelzőjük (subnotebook).
A képátló mellett fontos a képarány is. Egyre elterjedtebbek a széles kijelzős notebookok, melyek célszerűségéről sok vita folyik. Kis képátlónál hasznosak, hiszen így a nagyobbakkal összemérhető a megjeleníthető szélesség, ami weboldalaknál praktikus. Feljebb már nem ilyen egyértelmű a helyzet, itt az extra szélesség a magasság rovására megy. Mindenkinek a megcélzott feladat szerint tanácsos választania. Mindenesetre mostanában a 15 hüvelykes notebookoknál is egyre divatosabb a szélesvásznúság.
A harmadik, kijelzővel kapcsolatos paraméter a felbontás. Aki 1280x1024 pixeles, 19 hüvelykes TFT-ről vált olyan notebookra, amelynek 15 hüvelykes kijelzőjén 1400x1050 (SXGA) pixel tolong, az bizony elsőre nagyon aprónak fogja találni a dolgokat. Valamivel szerencsésebb a széles 15-ösök 1280x800-as (WXGA) kijelzője, vagy a régi jó 1024x768-as (XGA) felbontás. A 17 hüvelykes óriásokon az 1440x900-es (WXGA+) és 1680x1050-es (WSXGA+) pixelméret dívik, ami szintén meglehetősen apró az asztali kijelzőkhöz képest.
Egyre gyakoribbak a széles kijelzők
Grafikus egységek terén is nagy a választék. Az Intel és VIA chipkészletekbe integrált megoldásokat csak 2D-ben érdemes használni, játékhoz nem elég erősek. Az ATI Radeon Xpress 200M lapkakészlet két futószalagosra szűkített grafikus magja kis felbontásban játékra is alkalmas, bár továbbra is a rendszermemóriából gazdálkodik. A legegyszerűbb különálló notebook grafikus egységek négy futószalagosak, tudásuk nagyjából hasonló felépítésű asztali társaikéhoz mérhető. Ilyen például az ATI Mobility Radeon X300, X600, X1300, X1400, vagy NVIDIA oldalról a GeForce Go 6200, 7300 és 7400. Nyolc futószalagos a Mobility Radeon X700 és teljesítményben nagyjából ide sorolható az X1600 is, bár annak felépítése eltérő. NVIDIA oldalon a megfelelő konkurens a GeForce Go 6600. Nagyjából ez az a grafikus szint, ami még indokolható. Aki ennél komolyabban gondolja a játékot vagy 3D munkát végez, az valószínűleg inkább asztali gépet választ.
ATI Mobility Radeon X700 háromféle kiszerelésben
Természetesen vannak 12 futószalagos mobil VGA-k is. Ilyen a Mobility Radeon X800, X1800 és a GeForce Go 6800. Még nagyobb szörnyek is léteznek, például van 16 futószalagos X800 XT vagy X1800 XT. A csúcsot jelenleg a 20 és 24 futószalagos GeForce Go 7800 és 7800 GTX jelenti, sőt ezekből már két videokártyás, SLI-s megoldások is közelegnek 19 hüvelykes kijelzővel összepárosítva!
SLI a notebookban - forrás: Golem.de
rudi
