Megjelenítés
Az utóbbi hetekben számítógépeket ajánlottunk többféle alkalmazásra. Most az egyre jobban terjedő hordozható gépek kerültek terítékre, melyeknek egyre kevesebb hátrányuk, ugyanakkor rengeteg előnyük van az asztali gépekhez képest. Természetesen az újdonságok csokra sem maradhat el. A cikkben közölt árakat nagykereskedelmi partnereink listái alapján képeztük kiskereskedői haszon és 20 % áfa hozzászámításával.
A hét legnagyobb híre, hogy hazánkba is megérkeztek az új GeForce-ok. A csúcskategóriás 7900 GT és GTX mellett már a közepes 7600 GT is kapható. Jó szokás szerint mind a három kártya SLI párba köthető. Rövidesen hosszabb lélegzetű cikkben is beszámolunk róluk, egyelőre lássuk a számokat. Pillanatnyilag az MSI és a Leadtek termékeiről van információnk. Az előbbinél 57 200 forintos, az utóbbinál 65 900 forintos áron jelent meg a középkategóriába szánt GeForce 7600 GT, mely elődjéhez, a sikeres GeForce 6600 GT-hez képest néggyel több pixel futószalaggal és ROP egységgel, valamint magasabb órajelekkel büszkélkedhet. Valószínűleg a Gigabyte, Inno3D vagy Club3D alacsonyabb árakat képez majd.
GeForce 7600 GT - a középkategória új bajnoka lesz...?
Ugyan még csak a listákon szerepel, de rövidesen itt az NVIDIA új adu ásza, a GeForce 7900 család. Ezúttal - talán technológiai, talán gazdasági megfontolásból - nem egy még nagyobb, még drágább csúcsmodell jelent meg, hanem egy olyan, ami teljesítményben a korábbi GeForce 7800 sorozat fölé emelkedik, de ára nem sokkal magasabb. A csúcsmodell, a 7900 GTX 512 MB memóriával szerelt változata MSI kivitelben 149 000 forintba, Leadtekben 158 000 forintba kerül. A tudásban a GeForce 7800 GTX-hez hasonlítható 256 MB-os 7900 GT-t viszont az MSI és a Leadtek is 90 000 forint környékén kínálja; ez meglehetősen jó árnak tűnik.
GeForce 7900 GT - slágergyanús
A nagyobb videokártyák mellé érdemes nagyobb monitort is venni. Ma már meglepően olcsón hozzá lehet jutni 19 hüvelykes TFT kijelzőkhöz, ráadásul egyre több „szélesvásznú” modell van, melyek jobban kitöltik a látóteret, filmnézéshez is kényelmesebbek. Az Asus újdonságához, a PW 191-hez már 117 000 forint ellenében hozzá lehet jutni. A pénzünkért egy 19 hüvelykes, 1440x900 képpontos TN panellel szerelt, elegáns megjelenésű terméket kapunk. Fényereje 330 cd/nm, kontrasztaránya 600:1, válaszideje pedig 8 ms. Kezelni tudja az analóg és digitális jeleket, és van két hangszórója, melyek a kijelző mellett húzódnak végig.
Még csinosabb, de persze jóval drágább is az Acer exkluzív, Ferrari családjába tartozó, 20 hüvelykes F20 modellje. Az 1680x1050 pixeles felbontás nagyszerű S-IPS panelen jelenik meg, melynek késleltetése 8 ms, fényereje 300 cd/nm, kontrasztaránya 800:1. Ez a paneltípus megfelelően tág betekintési szögeket biztosít. Egy ilyen komoly berendezésnél természetes a digitális bemenet. A csinos külső mellett további extra, hogy a Ferrariban TV-vevő is van. Két 5 wattos hangszórójával számítógéptől függetlenül, akár televízióként is használható. Bizony a 20 colos Ferrari nem olcsó, ára 198 000 Ft.
Az egyik legjobb árú 20 hüvelykes, széles TFT a Viewsonic VA2012w modellje. A TN panel 8 milliszekundum alatt reagál, fényereje 300 cd/nm, kontrasztaránya 600:1. A technológia szűkebb látószögeket biztosít. Csatlakozóból analóg és digitális is került a nagy Viewsonic hátára, és van két kis hangszórója is. A vételár meglehetősen kedvező, 126 900 Ft.
Kisgépek és egyebek
A TTS Kft. érdekes, készre szerelt számítógéppel rukkolt elő. Alapja egy ablakos Aspire X-QPACK ház, melyben egy integrált grafikus kártyás DFI deszka lakozik. A 420 wattos táp Athlon 64 3200+ processzort, kétszer 512 MB Kingmax memóriát, 80 GB-os Hitachi SATA2 merevlemezt és LG 4167 DVD-írót hajt. A készlet vételára valamivel 150 000 forint alatt marad, így egy közepes videokártyával kiegészítve sem lépi át a 200 000 Ft-os határt.
Megjelent a hazai piacon két új Asus kisgép is a Pundit családból. A P1-PH1 külsőre és felépítésben megegyezik a korábban nálunk járt Pundit-R-rel, de belseje modernebb. Az ATI Radeon Xpress 200 chipkészletes alaplap LGA775 tokozású Intel processzorokat fogad, és integrált grafikus lapka is megbújik benne. Két memóriafoglalatába legfeljebb 2 GB DDR2 RAM-ot telepíthetünk, a bővítőkártyákat két hagyományos PCI csatlakozó várja. A kis házba egy-egy 3,5"-os és 5,25"-os meghajtó fér, az alaplap pedig két ATA és egy SATA merevlemezt tud kezelni. A hálózati vezérlő 10/100 megabites, a hangrendszer hatcsatornás. Az irodába ajánlható kis számítógépalap vételára 50 500 Ft.
Csupán 53 milliméter magas az Asus Pundit P2-AE2, ezzel a legvékonyabb barebone cím tulajdonosa. Alapterülete sem túl nagy, 285 x 290 mm. Az apróságban egy VIA K8M800 északi és VT8237R déli híd ügyködik. Processzorfoglalatába a 754 lábú Athlon 64-ek és Sempronok illenek, memóriát két aljzatba tehetünk. Bővítőkártyák számára csupán egy mini-PCI csatlakozót alakítottak ki, az északi hídban viszont VIA UniChrome Pro grafikus mag rejtőzik. Merevlemezből egy SATA és két ATA csatlakoztatható. Az előlapon egy vékony 5,25"-os és egy 3,5"-os meghajtónak alakítottak ki helyet, így egy DVD-író és egy kártyaolvasó is kényelmesen elfér. A hálózati vezérlő itt is 10/100 megabites, a hang pedig hat csatornán jön. Talán az egész gép legjobb trükkje, hogy az alkatrészeket 120 wattos külső táp hajtja. Az AMD-s vékony Pundit vételára 48 500 Ft.
Nemrégiben teszteltük az MCT két hálózati kiszolgálóját; most megérkezett nagytestvérük. Az SA300 két merevlemezt fogad, melyek RAID 0 és 1 üzemmódban is használhatóak. USB csatlakozóból nem kettő, hanem négy került a hátára, ráadásul CD vagy DVD írására is képes. További funkciói megegyeznek az SA200-nál megismertekkel, vagyis web-, file- és mailkiszolgáló, 4-portos vezetékes switch, router és tűzfal. Az okosabb gép vételára 66 700 Ft.
Múlt héten még nem számítottunk rá, hogy a Plextor legújabb, saját fejlesztésű DVD-írója, a PX-760 ilyen gyorsan eljut hozzánk, de máris megérkezett. Ahogyan vártuk, vételára nem túl alacsony, 29 000 Ft környékén mozog. Meglepő viszont, hogy a PX-755 után ez a modell sem támogatja a DVD-RAM szabványt, pedig Sanyo vezérlőelektronikája képes rá. Az új modell legfőbb érdekessége, hogy a DVD+R és DVD-R lemezeket akár 18-szorosan is meg tudja írni, a kétrétegű pluszosokkal pedig tízszeres tempót tud. Jó hír, hogy ebből a modellből is készül SATA változat.
Az Aerocool ötvözte előlapi figyelőrendszereit, a CoolPanelt és a GateWatchot, így született a CoolWatch. A készülék két ötnegyedes meghajtóhelyet foglal el, négy hőérzékelője és ventilátorszabályzója van, mindemellett elboldogul húszféle memóriakártyával, valamint audio és USB aljzat is került rá. A közepét hatalmas multifunkciós kijelző uralja, mely háromféle színben pompázhat. Állítani ezúttal nem gombokkal, hanem szoftverből lehet. A négy hőérzékelő és ventilátorkezelő mellett hangerőt és hangszínt is lehet vele szabályozni, mutatja a pontos időt és rendszerinformációkkal is szolgál. A CoolWatch fekete és ezüst színben kapható, vételára 15 900 Ft.
Notebookok kezdőknek
Az utóbbi években egyre nagyobb teret és elismertséget vívtak ki maguknak a notebookok, azaz a hordozható számítógépek. Néhány éve még a számítógépekkel hivatásosan foglalkozók eszközeként vagy a gazdagok kiváltságaként ismertük a TFT kijelzővel egybeépített mobil számítógépeket. Ma már egyre inkább a hétköznapi emberek gépe is lett, akik nem értenek és nem is szeretnének érteni a processzorok, alaplapok, memóriák, merevlemezek, videokártyák és megannyi részegység kaotikus, gyakran inkompatibilis világához. Nekik a számítógép pontosan olyan használati tárgy, mint az autó vagy golyóstoll. Nem a tuningpotenciál vagy a 3DMark-eredmény fontos a számukra, hanem hogy internetezni, dolgozni, szórakozni lehessen vele.
Ebben a megközelítésben egy notebook nagyon jó társ lehet, hiszen az esetek túlnyomó többségében megfelelően kompatibilis és összehangolt alkatrészekből áll. Bár árukhoz mérten teljesítményük kisebb, mint az asztali gépeké, de a lemaradás egyre kevésbé jelentős, ráadásul az átlagos feladatokra ma már az alsó kategóriás noteszek is elegendőek.
Ha végigböngésszük a sokféle gyártó kínálatát, láthatjuk, hogy a belépő szintű modellek ára és felszereltsége nagyon közel áll egymáshoz. Az új alapgépek árcéduláján rendszerint 160-180 000 forint közötti összeg szokott virítani, ez egy nagyon jól használható, akár játékra is alkalmas asztali gép ára katódsugárcsöves monitorral. Ennyi pénzért notebookban 1,5 GHz körüli Celeron M processzort, integrált videokártyás „alaplapot”, 256 MB memóriát, 40 GB-os merevlemezt és kis szerencsével akár DVD-írót, de többnyire DVD-olvasó/CD-író egységet kapunk; mindezt rendszerint 1024x768 képpont felbontású, 15 hüvelykes TFT kijelzővel és egy 3-4 órás üzemet biztosító akkumulátorral. További - asztali gépekben általában nem szereplő - tartozék a vezeték nélküli hálózati egység.
Asus A3H - alapgép
Az ilyen gépeknek egyetlen hibája van: leggyakrabban ugyanazt az operációs rendszert kell futtatniuk, mint a rendszerint több memóriával felszerelt asztali gépeknek. Ráadásul a szűkös, 256 MB-os keretből a videorendszer is lecsippent még 32-64 MB-ot. A fennmaradó 196-224 MB bizony néhány webböngésző, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, ICQ és vírusirtó mellett könnyen szűkössé válhat. Ilyenkor az operációs rendszer a merevlemezt hívja segítségül, ami ugyan a mai notebookokban már nem sokkal lassabb, mint az asztali gépekben, de a memóriával távolról sem veszi fel a versenyt.
A többi komponensről elmondható, hogy az átlagember igényeit tökéletesen kielégíti. Szövegszerkesztéshez, internetezéshez, szimpla weboldal készítéséhez és további egyszerű munkákhoz, amivel egy hétköznapi ember találkozhat elég a kis Celeron M, a 3D-ben gyöngécske integrált grafikus mag, 1024x768 pixeles kijelző és talán még a 40 GB-os merevlemez is. Persze a DVD-író azért a mai világban már jól jöhet, hiszen a családi fotóalbum a sokmegapixeles digitális fényképezőgépek elterjedtével könnyen kinőhet egy 700 MB-os CD-t (nagyjából 3-400 kép).
Notebookoknál a hardver képességeinél sokkal fontosabb lehet a terméktámogatás. Itt ugyanis körülményesebb és költségesebb egy-egy meghibásodott alkatrész cseréje. A hordozható gépek jellegéből, mozgathatóságából adódik az is, hogy könnyebb rázós helyzetbe hozni őket, mint a többnyire röghöz kötött nagyvasakat. Mondjuk jégen notebooktáskával hanyatt esni drága mulatság lehet. Ha tehetjük, többéves jótállással vásároljuk meg gépünket, esetleg érdeklődjünk a lehetséges garanciabővítések felől. Notebookot érdemes olyan helyen venni, ahol kimondottan az ilyen gépek eladására rendezkedtek be. Náluk valószínűleg több tapasztalattal és nagyobb kínálattal találkozunk, mint egy áruházláncnál vagy kisebb kereskedőnél.
Melyiket válasszam...?
Vásárlás előtt tanácsos megszemlélni és lehetőség szerint kipróbálni több modellt is, mert nagyon fontos szempont, hogy mennyire kényelmes a használata. Akinek számít a zajtalanság, annak tanácsos ölbe venni a gépeket és alaposan meghajtani (mondjuk egy processzorterhelővel vagy tesztprogrammal, amit magunkkal viszünk a vásárlás színhelyére), hogy tapasztalja, melegedéskor mennyire zajos a gép működése. Különösen olcsóbb modelleknél előfordulhat zavaró, magas frekvenciás sípolás. Szintén fontos a billentyűzet kényelme és a csatlakozók kialakítása. Külső hangszórót használók számára például szerencsétlen a gép elejére helyezett audiokimenet.
A mai egyszerűbb notebookok akkumulátorról általában 2-4 óráig bírják. Akinek fontos ez a tulajdonság, keresse a nagyobb teleppel ellátott, bár emiatt nehezebb modelleket. Igaz viszont, hogy az átlagos igényű felhasználók többségének a kis méret, kényelem és kompaktság fontosabb, mint a hosszú akkumulátoros üzemidő.
Notebookok haladóknak
Ahogyan az asztali gépeknél, úgy a notebookoknál is az alapgépek árának sokszorosára nőhet kiadásunk, ha extra igényeink vannak. A hordozható gépeket nagyon nehéz bővíteni. A processzor, memória, merevlemez, optikai meghajtó fejlesztése - bár körülményesebben, mint az asztali gépeknél -, de megoldható. Ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlen a videovezérlő és a kijelző cseréje. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a módosításokat a forgalmazónál ajánlott végrehajttatnunk, máskülönben lőttek a garanciának.
Korábbi processzortesztjeink megmutatták, hogy a mobil Pentium M-ek meglehetősen potens jószágok, a legerősebb asztali gépekbe szánt processzorokkal is felveszik a versenyt. Aki még több erőre vágyik, az már kétmagos processzorral szerelt notebookot is vehet.
Kétmagos mobil processzor: Intel Core Duo
Nem mindig magától értetődő a hordozható gépek memóriabővítése. Rendszerint két RAM foglalatuk van, és sok esetben mindkettő foglalt. Ez annyit jelent, hogy a 256 MB-os gépekben két 128 MB-os modul, a 512 MB-osokban két 256 MB-os modul van, és így tovább. Ha 256 MB-unkat 512 MB-ra szeretnénk bővíteni, akkor búcsút kell inteni a korábbi két 128 MB-os modulnak, és 512 MB-ot kell megvenni.
Merevlemezt kétféleképpen bővíthetünk. Egyfelől cserélhetjük a belső adattárat, ez a drágább; másfelől vehetünk külső merevlemezt, ez olcsóbb. A mai modern notebook-merevlemezek már nem sokkal lassabbak az asztali gépekbe valóknál. Kapacitásuk viszont kisebb, jelenleg 120 GB a csúcs, és drágábbak is a hagyományos tárolóknál. Egy 60 GB-os, 2,5 hüvelykes notebook-merevlemezért megközelítőleg 25-30 000 forintot kell fizetni, de a legmodernebb, percenként 7200-at pörgő modellek jó 10 000 forinttal drágábbak. Percenként 5400-at pörgő, 120 GB-os Samsung notebook adattárat valamivel 40 000 forint alatt vásárolhatunk, de 7200-as Hitachiból a 100 GB-os is drágább 50 000 forintnál. A fölöslegessé vált korábbi merevlemezünket egy külső dobozba szerelve a géphez köthetjük. Ilyet USB csatlakozóval már 3500 forinttól, FireWire csatlakozóval 8000 forinttól vehetünk. Mi az olcsóbbat ajánljuk, ugyanis az USB alig lassabb a FireWire-nél. Hátránya, hogy jobban terheli a processzort, de ha csak alkalmi mentésre használjuk a külső tárolót, akkor ez nem zavaró. A merevlemez bővítését olcsóbban megúszhatjuk, ha egy külső 3,5"-os dobozkát, és bele egy hagyományos merevlemezt vásárlunk.
Notebook mellé jó lehet egy külső merevlemez
A grafikus rendszer és kijelző olyan tételek, amelyekre már a notebook vásárlásakor figyelnünk kell. Vehetünk ugyan kiegészítő monitort, és létezik speciálisan bővíthető notebook VGA is, de ilyet még nem nagyon kapni, sőt, még az sem biztos, hogy ez a technológia életképesnek bizonyul. Ha nem fontos a hordozhatóság és asztali gépünket szeretnénk kiváltani, akkor akár 17 hüvelykes kijelzővel ellátott óriás notebookot vagy úgynevezett DTR-t (Desktop replacement, asztali gépet helyettesítő gép) is vehetünk. Az átlagos kijelzőméret a 14-15 hüvelykes képátló ("thin and light" kategória), de vannak kimondottan a hordozhatóságra kihegyezett, kis méretű gépek is, melyeknek csak 12 hüvelyk körüli a kijelzőjük (subnotebook).
A képátló mellett fontos a képarány is. Egyre elterjedtebbek a széles kijelzős notebookok, melyek célszerűségéről sok vita folyik. Kis képátlónál hasznosak, hiszen így a nagyobbakkal összemérhető a megjeleníthető szélesség, ami weboldalaknál praktikus. Feljebb már nem ilyen egyértelmű a helyzet, itt az extra szélesség a magasság rovására megy. Mindenkinek a megcélzott feladat szerint tanácsos választania. Mindenesetre mostanában a 15 hüvelykes notebookoknál is egyre divatosabb a szélesvásznúság.
A harmadik, kijelzővel kapcsolatos paraméter a felbontás. Aki 1280x1024 pixeles, 19 hüvelykes TFT-ről vált olyan notebookra, amelynek 15 hüvelykes kijelzőjén 1400x1050 (SXGA) pixel tolong, az bizony elsőre nagyon aprónak fogja találni a dolgokat. Valamivel szerencsésebb a széles 15-ösök 1280x800-as (WXGA) kijelzője, vagy a régi jó 1024x768-as (XGA) felbontás. A 17 hüvelykes óriásokon az 1440x900-es (WXGA+) és 1680x1050-es (WSXGA+) pixelméret dívik, ami szintén meglehetősen apró az asztali kijelzőkhöz képest.
Egyre gyakoribbak a széles kijelzők
Grafikus egységek terén is nagy a választék. Az Intel és VIA chipkészletekbe integrált megoldásokat csak 2D-ben érdemes használni, játékhoz nem elég erősek. Az ATI Radeon Xpress 200M lapkakészlet két futószalagosra szűkített grafikus magja kis felbontásban játékra is alkalmas, bár továbbra is a rendszermemóriából gazdálkodik. A legegyszerűbb különálló notebook grafikus egységek négy futószalagosak, tudásuk nagyjából hasonló felépítésű asztali társaikéhoz mérhető. Ilyen például az ATI Mobility Radeon X300, X600, X1300, X1400, vagy NVIDIA oldalról a GeForce Go 6200, 7300 és 7400. Nyolc futószalagos a Mobility Radeon X700 és teljesítményben nagyjából ide sorolható az X1600 is, bár annak felépítése eltérő. NVIDIA oldalon a megfelelő konkurens a GeForce Go 6600. Nagyjából ez az a grafikus szint, ami még indokolható. Aki ennél komolyabban gondolja a játékot vagy 3D munkát végez, az valószínűleg inkább asztali gépet választ.
ATI Mobility Radeon X700 háromféle kiszerelésben
Természetesen vannak 12 futószalagos mobil VGA-k is. Ilyen a Mobility Radeon X800, X1800 és a GeForce Go 6800. Még nagyobb szörnyek is léteznek, például van 16 futószalagos X800 XT vagy X1800 XT. A csúcsot jelenleg a 20 és 24 futószalagos GeForce Go 7800 és 7800 GTX jelenti, sőt ezekből már két videokártyás, SLI-s megoldások is közelegnek 19 hüvelykes kijelzővel összepárosítva!
SLI a notebookban - forrás: Golem.de
rudi
