Notebookok kezdőknek

Az utóbbi években egyre nagyobb teret és elismertséget vívtak ki maguknak a notebookok, azaz a hordozható számítógépek. Néhány éve még a számítógépekkel hivatásosan foglalkozók eszközeként vagy a gazdagok kiváltságaként ismertük a TFT kijelzővel egybeépített mobil számítógépeket. Ma már egyre inkább a hétköznapi emberek gépe is lett, akik nem értenek és nem is szeretnének érteni a processzorok, alaplapok, memóriák, merevlemezek, videokártyák és megannyi részegység kaotikus, gyakran inkompatibilis világához. Nekik a számítógép pontosan olyan használati tárgy, mint az autó vagy golyóstoll. Nem a tuningpotenciál vagy a 3DMark-eredmény fontos a számukra, hanem hogy internetezni, dolgozni, szórakozni lehessen vele.

Ebben a megközelítésben egy notebook nagyon jó társ lehet, hiszen az esetek túlnyomó többségében megfelelően kompatibilis és összehangolt alkatrészekből áll. Bár árukhoz mérten teljesítményük kisebb, mint az asztali gépeké, de a lemaradás egyre kevésbé jelentős, ráadásul az átlagos feladatokra ma már az alsó kategóriás noteszek is elegendőek.

Ha végigböngésszük a sokféle gyártó kínálatát, láthatjuk, hogy a belépő szintű modellek ára és felszereltsége nagyon közel áll egymáshoz. Az új alapgépek árcéduláján rendszerint 160-180 000 forint közötti összeg szokott virítani, ez egy nagyon jól használható, akár játékra is alkalmas asztali gép ára katódsugárcsöves monitorral. Ennyi pénzért notebookban 1,5 GHz körüli Celeron M processzort, integrált videokártyás „alaplapot”, 256 MB memóriát, 40 GB-os merevlemezt és kis szerencsével akár DVD-írót, de többnyire DVD-olvasó/CD-író egységet kapunk; mindezt rendszerint 1024x768 képpont felbontású, 15 hüvelykes TFT kijelzővel és egy 3-4 órás üzemet biztosító akkumulátorral. További - asztali gépekben általában nem szereplő - tartozék a vezeték nélküli hálózati egység.

Asus A3H - alapgép

Az ilyen gépeknek egyetlen hibája van: leggyakrabban ugyanazt az operációs rendszert kell futtatniuk, mint a rendszerint több memóriával felszerelt asztali gépeknek. Ráadásul a szűkös, 256 MB-os keretből a videorendszer is lecsippent még 32-64 MB-ot. A fennmaradó 196-224 MB bizony néhány webböngésző, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, ICQ és vírusirtó mellett könnyen szűkössé válhat. Ilyenkor az operációs rendszer a merevlemezt hívja segítségül, ami ugyan a mai notebookokban már nem sokkal lassabb, mint az asztali gépekben, de a memóriával távolról sem veszi fel a versenyt.

A többi komponensről elmondható, hogy az átlagember igényeit tökéletesen kielégíti. Szövegszerkesztéshez, internetezéshez, szimpla weboldal készítéséhez és további egyszerű munkákhoz, amivel egy hétköznapi ember találkozhat elég a kis Celeron M, a 3D-ben gyöngécske integrált grafikus mag, 1024x768 pixeles kijelző és talán még a 40 GB-os merevlemez is. Persze a DVD-író azért a mai világban már jól jöhet, hiszen a családi fotóalbum a sokmegapixeles digitális fényképezőgépek elterjedtével könnyen kinőhet egy 700 MB-os CD-t (nagyjából 3-400 kép).

Notebookoknál a hardver képességeinél sokkal fontosabb lehet a terméktámogatás. Itt ugyanis körülményesebb és költségesebb egy-egy meghibásodott alkatrész cseréje. A hordozható gépek jellegéből, mozgathatóságából adódik az is, hogy könnyebb rázós helyzetbe hozni őket, mint a többnyire röghöz kötött nagyvasakat. Mondjuk jégen notebooktáskával hanyatt esni drága mulatság lehet. Ha tehetjük, többéves jótállással vásároljuk meg gépünket, esetleg érdeklődjünk a lehetséges garanciabővítések felől. Notebookot érdemes olyan helyen venni, ahol kimondottan az ilyen gépek eladására rendezkedtek be. Náluk valószínűleg több tapasztalattal és nagyobb kínálattal találkozunk, mint egy áruházláncnál vagy kisebb kereskedőnél.

Melyiket válasszam...?

Vásárlás előtt tanácsos megszemlélni és lehetőség szerint kipróbálni több modellt is, mert nagyon fontos szempont, hogy mennyire kényelmes a használata. Akinek számít a zajtalanság, annak tanácsos ölbe venni a gépeket és alaposan meghajtani (mondjuk egy processzorterhelővel vagy tesztprogrammal, amit magunkkal viszünk a vásárlás színhelyére), hogy tapasztalja, melegedéskor mennyire zajos a gép működése. Különösen olcsóbb modelleknél előfordulhat zavaró, magas frekvenciás sípolás. Szintén fontos a billentyűzet kényelme és a csatlakozók kialakítása. Külső hangszórót használók számára például szerencsétlen a gép elejére helyezett audiokimenet.

A mai egyszerűbb notebookok akkumulátorról általában 2-4 óráig bírják. Akinek fontos ez a tulajdonság, keresse a nagyobb teleppel ellátott, bár emiatt nehezebb modelleket. Igaz viszont, hogy az átlagos igényű felhasználók többségének a kis méret, kényelem és kompaktság fontosabb, mint a hosszú akkumulátoros üzemidő.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!