Lenovo IdeaPad S12 – minek nevezzelek?

Platform - CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Kis magyarázatra szorul az IdeaPad S12-be szerelt, U2250 kódnevű VIA processzor órajele. Ezt a gyártó és a Lenovo honlapján is 1,30 GHz-nek jelölik, de valójában a tesztgépünkben 1,60 GHz-en ketyegett. A VIA minden bizonnyal a notebook gyártójára bízza, hogy mennyivel lépi túl az 1,30 GHz-et, és mennyi extra fogyasztást vállal be ezzel. Az alap VIA-s IdeaPad S12-nek csupán 1 GB memóriája van, amiből akár 256 MB-ot is lecsippenthet a grafikus alrendszer. Többnyire még a fennmaradó 768 MB is elegendő az előtelepített Windows XP-nek. Netbookos viszonylatban szokatlan, de szerintünk dicséretes a 12,1 hüvelykes kijelző, melynek 16:10-es oldalaránya, így 1280x800 pixeles felbontása van.

Merevlemezből az alap IdeaPad S12 a netbookoknál megszokott 160 gigabájtosat kapta. Sajnos drót nélküli kommunikációban nem túl erős ez az S12-es. Korábban már írtuk, hogy a 3G modemnek csak hűlt helye van, de ugyanígy hiányzik a Bluetooth modul is, a Wi-Fi adapter pedig csak g-s. A felszerelést 51 Wh-s akkumulátorral megdobva 110 000 forint körüli árat kapunk, ami nagyjából a 11,6”-os, atomos konkurensek, az Acer Aspire One 751 és Asus Eee PC1101HA szintjén van.

Nemrég járt nálunk az AMD 1,60 GHz-es Athlon Neo NV-40 processzora, így most a három, netbookos vonalon konkurens processzorgyártó lapkáit (közel) azonos órajelen tudjuk összevetni.

Nekünk az esetek többségében valahogy nem jött össze, amit a VIA hirdet a Nano kapcsán, hogy átlagosan 20%-kal gyorsabb az Atomnál. Szinte minden tesztben arra jutottunk, hogy az előny az Intelnél van. Azért volt egy olyan tesztkör, amiben a picike Nano nemcsak a vetélytársait, hanem akár a 8-12 magos processzoróriásokat is lekörözte. Ez pedig az Everest AES titkosításos tesztje volt, amiben villantott a hardveres támogatás. Korábban már kielemeztük, hogy az AMD Athlon Neo több esetben is jobban teljesít az Atomnál, sőt jobb chipkészlet van mellette, de többet is fogyaszt.

A VX800 chipkészletben rejtőző Chrome9 grafikus mag elvileg hardveresen gyorsítja a H.264 és VC-1 kódolású videók lejátszását. Ez viszont elsősorban a meghajtó és lejátszó szoftvertől függ. Az előtelepített Windows XP sajnos a Media Player Classic Home Cinema, PowerDVD és Theatre 3 szoftverrel sem mutatta GPU-s gyorsítás jeleit. A Power DVD-t kivéve 720p felbontásig kaptunk folyamatos képet, akárcsak az Intel Atomjánál. Windows 7 alatt nem próbálkoztunk, de internetes beszámolók szerint ott az új driverekkel már működik a gyorsítás. Hangban az IdeaPad S12 nem mutatott semmi extrát, míg a beépített csipogóival próbáltuk. Közepes fülessel hallgatva viszont a Dolby Headphone támogatás egészen jó hangzást varázsolt elő.

Merevlemezes képességeiben a VIA VX800 chipkészlet egy hajszálnyival jobbnak bizonyult konkurenseinél. Persze ez a minimális eltérés könnyen lehet, hogy a különböző operációs rendszerek (az AMD-t Vistával a másik kettőt XP-vel teszteltük) vagy merevlemezek miatt volt. Meg kell jegyezni, hogy az IdeaPad S12-nél enyhén érezhető volt a merevlemez rezonanciája a billentyűzeten és a csuklótámaszon is.

Az AMD-hez hasonlóan és az Intellel ellentétben a VIA nem integrál Wi-Fi adaptert platformjába. A Lenovónál egy Broadcom chipes, legfeljebb g-s sebességű modulnak szavaztak bizalmat. Mi jobban örültünk volna egy n-es eszköznek. Teszteléséhez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n Draft N szabványos routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM ThinkPad X60 notebookot használtunk. Az alábbi ábra szemlélteti tesztkörnyezetünket, egy kétszintes családi házat. A miénk mellett még egy Wi-Fi hálózat működött a környéken. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképp viselkedhetnek.

A routert az emeleten a 0-s pontba helyeztük, majd a házon belül az 1-3 pontokban mértünk. Ezután kimentünk a 4-es ponthoz, majd az utolsó két mérést egy szinttel lejjebbről, a kertből végeztük. A „Wi-Fi - LAN” teszteknél az egyik gép vezeték nélkül, a másik vezetékkel csatlakozott az Edimax routerhez, míg a „Wi-Fi - Wi-Fi” esetben minden kapcsolat drót nélküli volt.

A kis távolságból végzett mérések meglepő eredményt hoztak. A félig és teljesen vezeték nélküli tesztekben is ugyanaz a picivel 2 MB/s alatti csúcssebesség jött ki, mintha csak valami szoftveres sebességkorlát működne. A 4-es pontból vizsgálódva már az elvárt sebességviszonyok alakultak ki, a távolabbi pontokban pedig nagy bánatunkra már nem értük el a routert.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!