Bevezetés
Belépőszintű grafikus kártyákat utoljára egy jó évvel ezelőtt, még a Geforce GTX 1050 / 1050 Ti megjelenése kapcsán vizsgáltunk, ám azóta áprilisban megjelent AMD vonalon az RX 560, nemrég pedig gyártópartnerei jóvoltából felbukkantak ennek alacsonyabb fogyasztású és teljesítményű variánsai is, vagy RX 560D jelzéssel, vagy sajnos több esetben is külön jelölés nélkül, tehát jelenleg kétféle RX 560 van forgalomban, amire vásárláskor érdemes nagyon odafigyelni.
Így bekértük a híreink között korábban már szereplő ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaminget, amihez azonos árszintje miatt ellenfélként az Asus ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G Gaming kártyát választottuk ki. Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyire jár rosszul (vagy éppen jól) az, aki a teljes értékű RX 560 helyett az olcsóbb, de lassabb modellek közül választ magának, így BenceShearer fórumtársunk jóvoltából egy ASUS ROG Strix Radeon RX 560 4G Gaming is a mezőny tagja lehetett.
Végül, de nem utolsósorban referenciaként a méréseket elvégeztük a korábban már alaposan kivesézett és tesztelt ASUS GeForce GTX 1050 Ti Expedition 4 GB videokártyával is, amely árát tekintve a teljes értékű RX 560 ellenfele lehet az új VGA-t keresők pénzéért folyó versenyben.
Az Asus ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G Gaming és a ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaming videokártyák [+]
Ha már újdonságként pont három ROG Strix kártya is szerepel a tesztben, megemlítjük a közös vonásokat: a szériára jellemző módon a GPU-val közvetlenül érintkező hőcsövekkel bíró hűtéssel szerelték őket, amelyekről két PWM-vezérelt ventilátor távolítja el a keletkező hőt. Ebből a szériából származó szereplőinket természetesen Aura Sync-re is felkészítette a gyártó, az ASUS FanConnect megoldással pedig vezérelhetünk a csatlakozóra kötött PWM-es ventilátort is, mely az optimális hűtési körülményeket hivatott megteremteni a kártya számára.
A teszt játékokkal foglalkozó részét belépőszintű szereplőink miatt igazítottuk a valós felhasználáshoz. Könnyen belátható, hogy a szokásos ultra beállításokkal, illetve a 4K felbontással nem sok értelme lett volna próbálkozni, így mindegyik játékunkat alacsony részletességgel futtattuk le, hiszen az volt a cél, hogy 1080p (Full HD) felbontásban megközelítsük az átlag 60-as képkockaszámot másodpercenként, míg 1440p (QHD)-ben a 30 fps-t céloztunk meg.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
