Bevezetés

Belépőszintű grafikus kártyákat utoljára egy jó évvel ezelőtt, még a Geforce GTX 1050 / 1050 Ti megjelenése kapcsán vizsgáltunk, ám azóta áprilisban megjelent AMD vonalon az RX 560, nemrég pedig gyártópartnerei jóvoltából felbukkantak ennek alacsonyabb fogyasztású és teljesítményű variánsai is, vagy RX 560D jelzéssel, vagy sajnos több esetben is külön jelölés nélkül, tehát jelenleg kétféle RX 560 van forgalomban, amire vásárláskor érdemes nagyon odafigyelni.

Így bekértük a híreink között korábban már szereplő ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaminget, amihez azonos árszintje miatt ellenfélként az Asus ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G Gaming kártyát választottuk ki. Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyire jár rosszul (vagy éppen jól) az, aki a teljes értékű RX 560 helyett az olcsóbb, de lassabb modellek közül választ magának, így BenceShearer fórumtársunk jóvoltából egy ASUS ROG Strix Radeon RX 560 4G Gaming is a mezőny tagja lehetett.

Végül, de nem utolsósorban referenciaként a méréseket elvégeztük a korábban már alaposan kivesézett és tesztelt ASUS GeForce GTX 1050 Ti Expedition 4 GB videokártyával is, amely árát tekintve a teljes értékű RX 560 ellenfele lehet az új VGA-t keresők pénzéért folyó versenyben.

Az Asus ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G Gaming és a ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaming videokártyák [+]

Ha már újdonságként pont három ROG Strix kártya is szerepel a tesztben, megemlítjük a közös vonásokat: a szériára jellemző módon a GPU-val közvetlenül érintkező hőcsövekkel bíró hűtéssel szerelték őket, amelyekről két PWM-vezérelt ventilátor távolítja el a keletkező hőt. Ebből a szériából származó szereplőinket természetesen Aura Sync-re is felkészítette a gyártó, az ASUS FanConnect megoldással pedig vezérelhetünk a csatlakozóra kötött PWM-es ventilátort is, mely az optimális hűtési körülményeket hivatott megteremteni a kártya számára.

A teszt játékokkal foglalkozó részét belépőszintű szereplőink miatt igazítottuk a valós felhasználáshoz. Könnyen belátható, hogy a szokásos ultra beállításokkal, illetve a 4K felbontással nem sok értelme lett volna próbálkozni, így mindegyik játékunkat alacsony részletességgel futtattuk le, hiszen az volt a cél, hogy 1080p (Full HD) felbontásban megközelítsük az átlag 60-as képkockaszámot másodpercenként, míg 1440p (QHD)-ben a 30 fps-t céloztunk meg.

Asus ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G Gaming

Új szereplőink közül elsőként az ASUS ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G Gaming videokártyáját mutatjuk be. A GP107 lapkára épülő, 128 bites memóriavezérlővel ellátott modell 2 GB-os memóriájával egyértelműen a belépőszintet célozza. A referenciának számító 75 wattos TDP önmagában nem igényelne tápcsatlakozót, azonban a DirectCU II hűtés teljesítménye már lehetségessé teszi a gyári tuning túllépését, és ezen törekvéseinket támogatandó az ASUS egy 6 tűs tápcsatlakozóval is ellátta a kártyát. A dupla helyet elfoglaló VGA hossza 241 mm, magassága 129 mm, vastagsága pedig 40 mm.

[+]

A kártya hűtési rendszere a már említett DirectCU II, amely két hővezető csövével közvetlenül érinti a GPU-t. Ezek a csövek terelik a sűrű lamellázat felé a keletkező hőt, a két ventilátort pedig csak 55 °C maghőmérséklet felett kapcsolja be az így félpasszív működést biztosító vezérlés.

[+]

A termék hátoldala nem sok érdekességet vonultat fel, bár kapott fémlapot, amely nemcsak a 4+1 fázisú tápellátás stabilitását segíti elő, de magának kártyának is ad némi plusz merevséget, illetve növeli a prémiumérzetet.

[+]

Kimeneti portokkal jól felszerelt a videokártya, két darab DVI-D, egy HDMI 2.0 és egy Displayport 1.4 áll rendelkezésünkre.

[+]

ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaming

Az ASUS ROG Strix Radeon termékvonalának belépőszintű játékos kártyája az RX 560 O4G EVO, amely egyfajta előfutára volt az RX 560D-s jelenségnek, ennek szellemében 896 számolóegységgel rendelkezik a Polaris 21 GPU, és 14 Control Unit-ot kapunk, ami a normál kiadásban 16 darab. A kártya méreteit tekintve kisebb, mint GTX 1050-es ellenfele, 194 x 120 x 35 mm-es dimenziókkal rendelkezik, így szintén két kártyahelyet foglal el. GDDR5 memóriákból ennél a modellnél 4 GB áll a játékok rendelkezésére, és ezek a modulok 6 GHz effektív órajelen futnak, vezérlésükről pedig egy 128 bites egység gondoskodik. A működéséhez szükséges energia biztosításához elegendő a PCIe foglalat, 75 wattos TDP-hez nem kell kiegészítő tápcsatlakozó.

[+]

Áttérve a hűtésre, a keletkező hőt itt is két hővezető cső szállítja el, de ennél a kártyánál alumíniumból készült bordát alkalmazott a gyártó különálló lamellák helyett. A két ventilátor itt is a 55 °C hőmérséklet elérésekor aktiválja magát, félpasszív üzemmódban működik tehát a hűtés. A légkavarók egyébként 80 mm-esek, a tesztjeink alatt csendben tették a dolgukat.

[+]

A kártyát megfordítva nem találunk hátlapot, pedig kisebb méretű a kártya, mint a GTX 1050, igaz, hűteni való alkatrészt nem helyeztek erre az oldalra. Stabilitás szempontjából biztató jel, hogy a GPU-hoz tartozó négy fázis VRM IC-i bordát kaphattak (ennek a csavarjait fedezhetjük fel a hátoldalon), de a fő hűtőventilátor által generált légáramlat ezt csak csekély mértékben éri.

[+]

Portellátottság terén egy DVI-D, egy HDMI 2.0 és egy Displayport 1.2 lehetőségekkel bír tesztalanyunk, legtöbb esetben ez bőségesen elegendő.

[+]

ASUS ROG Strix Radeon RX 560 4G Gaming

Végül új versenyzőink közül utolsóként került sorra az ASUS ROG Strix Radeon RX 560 4G Gaming, amelynek személyében lényegében az EVO variáns elődjéről beszélhetünk; a nyomtatott áramköri kártya megszólalásig hasonlít, csak itt még a referenciakártyák ismérveit hordozza magán, vagyis 1024 számolóegységet tartalmaz a Polaris 21 GPU, és 16 Control Unit áll a kártya rendelkezésére. A TDP 80 wattos, a működéshez tehát nem elég a PCIe sín, kell a kiegészítő 6 tűs tápcsatlakozó is. Ami még különbség az utódmodellhez képest, az a 7 GHz effektív órajelen futó GDDR5 memória, melynek maximális sávszélessége 112 100 MB/s.

[+]

A hűtést egy az egyben innen örökölte az EVO verzió, bár a nálunk lévő példány komolyabb terhelésnél már szélzajjal vetette észre magát. A félpasszív működés itt is jelen van, a ventilátorok csak 55 °C-nál indulnak meg.

[+]

A hátoldalra térve hasonló kép fogad, mint az EVO verziónál, értelemszerűen a hattűs tápcsatlakozó és vele járó áramköri elemek megjelenését leszámítva. Úgy látszik, hogy az ASUS-nál elégségesnek gondolták a VRM hűtését egy takarásban lévő bordával megoldani, ám mi továbbra is jobbnak látjuk ezen a téren a GTX 1050-en látott lamellás DirectCU II hűtési megoldást.

[+]

Kimenetek terén abszolút nem történt változás, egy DVI-D, egy HDMI 2.0 és egy Displayport 1.2 csatlakozóval érhetjük el megjelenítőinket.

[+]

Tesztkonfiguráció, fogyasztás

A tesztek alappillére továbbra is jól ismert X99-es tesztkonfigurációnk volt, benne a sok hasonló tesztet megélt, 4 GHz-en üzemelő Intel Core i7-5960X-szel.

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, 1440p felbontás mellett. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket jegyeztünk fel, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket szerepeltettük.

Ahogy a diagramokban látni lehet, komolyabb terhelés nélkül a GTX-ek bizonyultak jobbnak, a Sniper Elite 3 alatt mért fogyasztásban a 6 tűs tápcsatlakozóval megtámogatott ROG Strix kártyáinkkal szerelt rendszereink fogyasztottak többet.

Specifikációk, hűtés

Tesztalanyainkat a GPU-Z korrekt módon detektálta, mind órajelek, mind a textúrázócsatornák terén helytállóak az adatok. Kártyáink félpasszív jellege a "Sensors"-fülön már itt is tetten érhető (alacsony hőmérsékleten 0 rpm fordulatszám), és hogy alapjáraton elég tisztességesen visszaveszik már ezek a kártyák a magfeszültséget (0,675-0,7125 volt)

Az ASUS ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G Gaming a GPU-Z-ben [+]

Az ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaming a GPU-Z-ben [+]

Az ASUS ROG STRIX Radeon RX 560 4G Gaming a GPU-Z-ben [+]

Három ROG Strix kártya hűtését tüzetesen megvizsgáltuk (a 1050 Ti eredményei pedig megtalálhatóak korábbi tesztünkben), a diagramokon látható, hogy mindegyik félpasszív, a vezérlés csak 55 °C felett indítja el a ventilátorokat, de nem engedi 60 °C környékére sem forrósodni a GPU-t.

Az ASUS ROG Strix kártyák hűtései [+]

Érdekesség hogy a három hűtés, bár a hőfokokat nézve nagyon hasonlóan teljesít, mennyire más stratégiát követ, hogy feladatát ellássa. A GTX 1050 10 cm-es légkavaróival és hővezető csövekkel összekapcsolt lamelláival kifejezetten hatékony konstrukció, hiszen a másodszor elindított benchmark kezdetén indítja csak el légkavaróit, majd abban a körben újra le is állítja. Az RX 560 EVO hűtése az 55 °C elérésétől 1200 rpm környékére áll be, ahol gyakorlatilag hangtalanul üzemel, de így is igen hatékony a hőelvonásban (jellemző példa a teszt megállása és újraindítása közötti holtidő), így rapid módon állnak le a ventilátorok. Másik AMD-s kártyánk már megdolgozik a tartandó hőfokért, és bizony a benchmark harmadik indításakor már 2300 rpm könyékét is eléri a fordulatszám, jól hallható szélzaj kíséretében. Ezen kártya lehűlését már nem csak a hővezető csöves hűtésre bízza a vezérlés, 30 °C eléréséig még hagyja forogni (igaz, csökkenő fordulatszámmal) a ventilátorokat is.

DX11: Far Cry Primal, Sniper Elite 3, Prey

A nyúzópróba most is a DirectX 11-es játékainkkal kezdődött el. A Far Cry Primalban azt tapasztaltuk a GTX-ek sikerein túl, hogy a minimum és az átlag képkockaszámok nagyon közel voltak egymáshoz. A Sniper Elite 3 bizonyította be először számunkra azt, hogy a low preset beállítás jó döntésnek bizonyult, főleg az RX 560 kártyáinkra nézve, mivel ebben a játékban az átlag fps-ekben Full HD-ban az ideálisnak nevezhető 60-as képkocka/másodperces érték körül teljesítenek, míg a QHD felbontás zömében a még játszható 30-as képkockaszám felett maradt. A Prey-ben egy kis érdekesség: a jóárasított RX 560 1080p-ben teljesített úgy, mint a GTX 1050 QHD felbontásban, közéjük ékelődött be az erősebbik Radeon.

Vulkan, DX12: Doom, AOTS: Escalation, Deus Ex

Egyetlen Vulkan API-t használó tesztünkben sikerült a még nem visszafogott RX 560-nak a GTX 1050 fölé kerekednie, a különbség 3 fps az átlagokat nézve. Értelemszerűen a GTX 1050 Ti elöl, az EVO pedig hátul végzett a sorban.

Áttérve DirectX 12-es címeinkre, az Ashes of the Singularity-ben ismét NVIDIA párharc alakult ki az élen, az RX-páros nem igazán tud felnőni hozzájuk itt. Ami azonban minden kártyára nézve biztatónak tűnik, az az, hogy ugyan a Full HD-ben mért 60 fps produkció egyik belépőszintű Radeonnak sem sikerült, QHD-ban azért az elvárt 30-as szint felett produkáltak ők is.

A Deus Ex: Mankind Divided low presetre hangolt benchmarkjában gyakorlatilag fej fej mellett végzett az RX 560 és a GTX 1050, a kettejük közti sorrendet a legalacsonyabb képkockaszám értéke alapján állítottuk fel. Az EVO itt kevés volt ahhoz, hogy a két kitűzött célunk bármelyikét is teljesíteni tudja.

DX12: Hitman, ROTR, Tom Clancy's: The Division

További DirectX 12-es címeinkre átérve a Hitmanben alacsony részletesség mellett egész korrekt teljesítményt mutatott fel minden résztvevő. Itt jegyeznénk meg, hogy ennél a játéknál a GTX 1050 esetében a 2 GB memória miatt magasabb minőségi beállításokkal nem is próbálkozhatunk – persze a korlátozást felül lehetett bírálni a "Memory Safeguard" beállítással, de a program leállással honorálta próbálkozásunkat. A Rise of the Tomb Raidernél ismét közel kerül teljesítményben egymáshoz a GTX 1050 és az RX 560. Ez utóbbi kapcsán megjegyeznénk, hogy ezen játék alatt valamennyi versenyzőnknek sikerült még QHD alatt is hozni átlagban a 30 fps-t.

Tom Clancy nevével fémjelzett The Division benchmarkja okozott igazi meglepetést: az erősebbik Radeon felért a GTX 1050 Ti szintjére, WQHD felbontásban jobb minimum fps eredménye miatt került az élre ebben a versenyszámban. Erről a játékról is elmondható, hogy ugyancsak alacsony részletességgel, játszható sebességgel futtatható.

Luxmark, Compubench

OpenCL-es tesztjeink egyik régi motorosa a Luxmark nevű, Luxrenderre építő tesztprogram, mely a sugárkövetést alkalmazza benchmarkjában. Ebben a feladatban architektúrálisan jobbak a Radeonok a GCN-korszak óta, de a 128 bites memória-sávszélesség már elég komoly érvágás ahhoz, hogy ne sikerüljön a felmenőiknél tapasztalt bravúr.

A CompuBench OpenCL-es tesztcsomagját is lefuttattuk, a közkedvelt Bitcoin és T-REX benchmarkkal zártuk a vizsgálatok sorát. Itt ismét azt tapasztaljuk, hogy nagyon közel van egymáshoz az RX 560, illetve a GTX 1050. Az EVO itt is jelentős lemaradásokat produkál a mezőny többi tagjához képest.

Értékelés

Ezúttal olyan termékek jártak nálunk, amelyek célközönsége az 50 000 forint környéki árkategóriában keres játékhoz videokártyát. Ahogy nem volt célszerű mérni a prémiumkategóriánál szokásos beállításokkal, épp úgy nem szerencsés azzal a szemmel értékelnünk, ahogy ott tennénk.

Alsóházi csetepaténk végén vessünk pár pillantást összesítő diagramjainkra! Ami egyből feltűnik a sok komolyabb kártya vizsgálata után, hogy jelentősebb eltérések mutatkoznak szereplőink játékokban tanúsított teljesítménye között. Ez nem meglepő, hiszen ebben a kategóriában pár fps is százalékosan nagyobb különbségekben mutatkozik meg.

Etalonnak most az ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaming kártyát választottuk. Hozzá képest a teljes értékű RX 560-nal szerelt elődmodell 16-18%-kal volt gyorsabb, míg a teljesítmény/fogyasztás mutatóban megközelítőleg 10%-kal teljesített jobban, de mindketten alulmaradnak a GeForce-okkal szemben.

Ha maradunk az 50 000 forint alatti keretnél, de egy kicsit tempósabb játékmenetet szeretnénk, vagy grafikai részletességben a közepes szinttel kacérkodunk, versenyzőink közül az ASUS ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G alkalmasabb a feladatra, és a jelenleg elérhető, belépőszintű videokártyák közül is ez tetszett jobban. Sajnos teljes értékű RX 560-as modelleket ma már alig kapni a boltokban, így ebben a pillanatban mindenképpen előnyösebb az NVIDIA belépőszintű modellje.

Annyi hátulütője mégis van, hogy bizonyos játékokkal – nálunk a Hitman és a Ashes of the Singularity: Escalation volt problémás – nem tudunk alacsony részletességnél feljebb merészkedni, a 2 GB GDDR5 egyre inkább kevésnek bizonyul a mai címeknél, ezért nem kapott tőlünk jobb értékelést. Ha tudunk egy picivel több pénzmagot elkülöníteni, akkor egy picivel 50 000 forint felett már elérhetőek GTX 1050 Ti egyes példányai, velük már megcélozható a közepes grafikai részletességű játékélmény, így ebben a kategóriában jelenleg leginkább ez az ajánlott vétel.

ASUS GeForce GTX 1050 Ti Expedition	ASUS ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G

icon

Az ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaming videokártyát a Ramiris Europe Krt. bocsátotta rendelkezésünkre, az ASUS ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G videokártyát az NVIDIA-tól kaptuk tesztelésre.