Hisense 88L5VG

A Hisense egyike azon feltörekvő kínai tévégyártóknak, amelyek nem pusztán a technológiák másolásában és az árak lenyomásában, hanem az innovatív megoldásokban is hisznek. A cég az elmúlt évtizedben számos érdekes újdonsággal állt elő, például van saját háttérvilágítás- vagy okostévé-rendszerük, fejlesztettek hajlítható és 8K modellt is, sőt túl is merészkedtek a tévézés tradicionális határain.

Hisense 88L5VG [+]

Több mint fél évtizede rukkoltak elő az úgynevezett Laser TV koncepcióval, amellyel a megszokott kialakítású televíziók mellett szerettek volna egy életképes alternatívát kínálni. Az első ilyen készülékeket láthattuk működés közben a nagy európai technológiai kiállításokon, és kifejezetten tetszettek nekünk. Sajnos hazánkban sokáig nem forgalmazták ezeket, de egy ideje megtört a jég, és mostmár a magyarországi boltokban is megtalálhatóak a Hisense Laser TV-k. Egy példány, a Hisense 88L5VG a szerkesztőségünkbe is eljutott, így viszonylag hosszabb időt tölthettünk a társaságában és megnézhettük, hogyan szuperál egy ilyen eszköz.

Laser TV

A nevével ellentétben egyáltalán nem egy hagyományos felépítésű televízióról van szó, hiszen a termék egy saját fejlesztésű, ultrarövid vetítési távolságú, lézeres fényforrást használó projektorból és egy speciális "vászonból" áll. Utóbbi igazából se nem vászon, se nem képernyő: egy fix műanyag felület, amelyet direkt ehhez a vetítőhöz tervezték, nem tekerhető össze és kerete is van, ami feszesen tartja. Felülete egyedi kiképzésű, aminek köszönhetően a megszokottnál fényesebbnek érzékeli a néző a látott képet, színe pedig nem fehér, hanem szürke, mert úgy tervezték, hogy a vetített kép színei csak ezen a felületen optimálisak, egy fehér falon nem.

A nálunk járt verzió képátlója 88 hüvelyk, de van 100 hüvelykes változat is. A technológia sajátossága, hogy fix a fókusz, emiatt – eltérően a megszokott projektoroktól – a képméreten nem lehet változtatni. Tehát nem vihetjük közelebb vagy távolabb a vetítőt a vászontól, hogy kisebb vagy nagyobb legyen a képméret, azaz 88 vagy 100 hüvelykkel kell gazdálkodni, ami egy kicsit kényelmetlen kompromisszum, mert például az én lakásomban sincs ekkora szabad falfelület (197 x 112 cm)  ahova le lehetne tenni, és elé lehet húzni egy kanapét vagy egy fotelt.

[+]

Mi kaptunk a gyártótól kölcsön egy direkt e termékhez tervezett állványt, amelyre a képernyő és a vetítő is feltehető, de ha valaki a boltban veszi meg, akkor ez nem jár hozzá, és akkor jár a legjobban, ha a vásznat a falra fúrja fel. A vetítő és a kijelző pozíciója is adott (24,4 cm a köztük lévő távolság), és az is fontos infó hogy ilyenkor a vetítő legtávolabbi pontja 59 centiméterre a kijelzőről, illetve azt is érdemes megjegyezni, hogy nem pont szembe, hanem körülbelül 20 centivel a vászon alá kell tenni a projektort. Így mindent összevetve függőlegesen 147 centiméterre van szüksége a szettnek.

[+]

Maga a projektor nem túl nagy, 54,7 centiméter széles, 34,6 centiméter mély, és 15,8 centiméter magas. Mondanánk, hogy ez remek, mert a viszonylag kis méret miatt használat után könnyű eldugni, de ez igazából nem nagyon jöhet számításba. Rengeteget kell pepecselni a pontos pozicionálással, és már egy kisebb elmozdulás is ferde képet eredményez. Szerintem nem embernek való dolog ezt minden egyes alkalommal végig csinálni, még akkor sem, ha a trapéztorzítás-korrekció segítségével orvosolhatóak a kisebb eltérések.

A lencse a készülékház felső részén, középen található. Az orrán helyezték el a ki- és bemeneteket, így a kábelek viszonylag kulturáltan elvezethetőek, nem fognak feltétlenül a néző előtt kígyózni, nem így a vászonból kijövő hangkábel, aminek már komplikáltabb az elrejtése. A vetítőn található négy darab HDMI 2.0, két USB 2.0, valamint egy-egy, optikai digitális audió, sztereó analóg audió, kompozit (AV), D-Sub és Ethernet csatlakozó, valamint a fizetős műsorok dekódolásához szükséges CI+ slot. Maga a vetítő egyébként funkcionális dizájnt kapott, arról szó nincs, hogy csúnya lenne.

[+]

Képminőség

A termék a teljesen saját fejlesztésű lézeres fényforrásra, a már említett speciális "képernyőre", illetve a Texas Intsruments által fejlesztett és gyártott DLP chipre épül. Ez utóbbi egy 0,47"-es, 1920x1080 képpont natív felbontású egység, amely a DMD pixeleltolási technológia segítségével állítja elő a 4K képet. A gyakorlati próba során arra jutottunk, hogy a részletesség rendben van, a legtöbb pszeudo 4K vetítőnél e téren jobban teljesít, élesebbnek, tisztábbnak tűnnek a vonalak egy fokkal, de tény, hogy az "igazi 4K" projektorok által produkált élességet csak megközelíteni tudja. Ez egyébként szerintünk a hétköznapi használat során, amikor legalább 1-2 méterre van az ember a vászontól, nem probléma, csak akkor tűnik fel, ha nagyon közelről vizslatjuk azt.

[+]

A modell egyébként megkapta a vállalat felskálázási technológiáját, amely elméletileg egy óriási, előzetesen eltárolt képmintákat tartalmazó adatbázis segítségével próbálja kipótolni a hiányzó pixeleket alacsonyabb felbontású forrás használata során. Hogy őszinték legyünk, csak minimális mértékű változást tapasztaltunk, tehát ezúttal sem történt csoda, nem nagyon sikerült képpontokat leakasztani a semmiből. Arról pedig szó nincs, hogy ily módon mondjuk egy HD vagy Full HD anyag úgy nézne ki, mint egy natív 4K-s videó.

[+]

A lézeres fényforrást a cég X-Fusionnak nevezi, a gyártótól kapott információk szerint a kék és piros lézer áthalad egy sárga foszforos tárcsán, amelynek következtében fehér fény jön létre. Ezt bontja a piros, zöld és kék alapszínekre színekre egy szűrőtárcsa, amelyből végül megszületik a kép. A lézeres technológia előnyeit korábban már részletesen taglaltuk, úgyhogy most röviden csak annyit, hogy nagyobb fényerő, tisztább színek és nagyobb üzemidő (jelen esetben 25 000 órát ígér a vállalat) érhető el a segítségével, viszont cserébe drágább, mint a LED-ek vagy a nagy nyomású lámpák.

A specifikációk szerint a termék maximális fényárama 2150 ANSI lumen, ami házimozik terén átlagosnak számít. Azonban itt jön a képbe a speciális, állítólag kis trapéz alakú kitüremkedések tömegét tartalmazó vászon, amely a megszokottnál sokkal hatékonyabban veri vissza a vetítőből érkező fényt. Az mindenesetre tény, hogy kifejezetten nagy fényerejűnek éreztük, és még akkor is látható, sőt élvezhető maradt a kép, miután felkapcsoltuk a lámpát, illetve kihúztuk a függönyt. A teszt során nem állt módunkban olyan helyzetet teremteni, hogy besüssön a nap a helyiségbe, így azt nem tudtuk megnézni, hogy milyen ilyen helyzetben, de azt elmondhatjuk, hogy a derengő, szűrt fényt jól tűri. A modell képes a nagy dinamikatartományú anyagok kezelésére, viszont a fényerő ahhoz kicsi, hogy a HDR effekt látványos legyen. E téren az "igazi" tévék bizony sokkal jobban teljesítenek.

Normális beállítások mellett a színek szépek, ragyogóak és természetesek, még az olyan problémás tartalmak sem tudják megfektetni, mint az emberi arcbőr vagy hullámzó víz. A tökéletes feketét természetesen el lehet felejteni a képalkotási technológiából fakadóan, inkább nagyon sötét szürkét látunk. A valós kontraszt 2400:1 papíron, ami nem rossz, de nem is különösebben kiemelkedő érték. Mi azt tapasztaltuk, hogy e téren sok vetítőnél lényegesen jobban teljesít, de a jobb LED LCD tévéktől elmarad, hogy az OLED-ekről és az ő végtelen kontrasztjukról ne is beszéljünk. Ennél jobban fájt, hogy a szivárványeffektust (egy pillanatra mindhárom alapszín feltűnik a képernyőn) nem tudták száműzni, párszor ugyanis belefutottunk.

[+]

A projektoroknál általában nincs gond a betekintési szöggel, de ezt itt sajnos nem mondhatjuk el. Valószínűleg a speciális kiképzésű vászon az oka, de bizony 150-160  fok környékéről már érzékelhető a tónusok markáns fakulása, aminek az lehet az oka, hogy a középről érkező fényt a már említett trapézok nem tökéletesen verik vissza oldalra. Ennél is nagyobb baj, hogy ha oldalról, legalább 160 fokról nézi valaki a vásznat, akkor azt fogja tapasztalni, hogy bizony a projektor lámpája becsillan, tükröződik, ami kegyetlenül zavaró. Tehát mindent összevetve a Laser TV-t nem lehet úgy körülülni, mint egy jobb betekintési szöget kínáló televíziót.

A maximális képfrissítési ráta 60 Hz, azaz esporthoz nem ez a legjobb megoldás. Ezzel mondjuk még különösebb baj nem is lenne, viszont a mozgásmegjelenítés során bizony tapasztaltunk olykor akadozást, gyakorlatilag mindenféle forrásnál (HDMI, online stream, médialejátszó). Ezen ugyan lehet segíteni az interpolációs eljárás aktiválásával, de ilyenkor az objektumok körül halvány, remegő, elmosódó aura jelenhet meg. A modellt ellátták több előzetesen programozott képmóddal, amelyek a szokásoknak megfelelően kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól a fényerő, kontraszt, fehéregyensúly stb. terén. Ezek a már bevált módon a nevükkel jelzik, hogy milyen típusú tartalmak mellé szánja őket a gyártó.

Okostévé, kezelés, appok

A gyártó többi friss termékéhez ez a modell is a Vidaa okostévérendszerre épül, amelyet egy olyan amerikai cég fejleszt, amely ezer szállal kötődik a Hisense-hez, azaz mondhatjuk, hogy a kínai konszern gyakorlatilag a saját smart platformját használja. A felület magyar nyelven is kommunikál, és stabilitási problémákat nem tapasztaltunk, tehát nem omlott össze vagy fagyott le, de néha picit belassult. A grafikus kezelőfelület hasonlít az Android TV-re, azaz az ikonok túlméretesek, emiatt sokszor rengeteget kell lapozni hogy eljussunk a fontos dolgokig, és igen sok a reklám vagy a támogatatott tartalom. Egy kicsit átláthatóbb, letisztultabb felület felhasználóbarátabb lenne, de azért tragédiáról nincs szó.

[+]

A készülék elméletileg fel van készítve a hangalapú vezérlésre és keresésre, azonban ez Magyarországon nem működik. A mellé járó távirányító korrekt darab: fogása kényelmes, tele van funkciógombokkal, amelyek révén elérhetőek róla közvetlenül a fontosabb szolgáltatások. A vetítő képes együttműködni USB-n keresztül rádugott vezérlőeszközökkel, illetve a távirányító egy ingyenesen letölthető app révén mobillal is kiváltható. Természetesen innen sem hiányoznak a különféle internetes alkalmazások.

[+]

[+]

A kínálat nagyjából 150 darabra tehető, és akadnak itt életmóddal, sporttal, gasztronómiával valamint kultúrával kapcsolatos applikációk is. A prímet természetesen a különféle tartalomszolgáltató szoftverek viszik, amelyek között megtalálható a Netflix és a YouTube is, viszont az itthon igen népszerű HBO Go hiányzik. A böngészőt viszont nem spórolták ki, aminek révén netezgetni is lehet a Laser TV-n.

[+]

Természetesen nem hiányzik a gyárilag előre telepített médialejátszó szoftver sem, amelyre USB-n vagy a helyi hálózaton keresztül juttathatóak el a különféle állományok. Ennek felülete átlátható, letisztult, sokban emlékeztet a PC-k fájlkezelőire, úgyhogy a használata valószínűleg senkinek sem okozhat problémát. A képeknél a JPG mellett a PNG, BMP és GIF típusú fájlok megjelenítése megoldott. A fotókkal kapcsolatos részletes információkat tartalmazó EXIF adatok feldolgozása és megjelenítése megoldott, és diavetítést is lehet indítani. Hanganyagok esetében az MP3 mellet a WMA, VAW és FLAC formátumok jöhetnek szóba. Az ID3 tagekkel a szoftver boldogul, azonban a fájlokba metaadatként kódolt dalszövegeket nem lehet megjeleníteni a képernyőn.

[+]

A videós tesztcsomagunk lefuttatása során azt tapasztaltuk, hogy a DivX, 10 bites és M2TS állományok lejátszását megtagadta. A többivel nem volt gond, még a 4K HDR (HDR 10) állományokat is vitte gond nélkül. A külső feliratok kezelése megoldott, a surround szabványok közül viszont a Dolby Atmos és a Dolby True HD áthághatatlan akadályok elé állította.

Hang és vélemény

Szokatlan hangrendszer

A Hisense 88L5VG speciális hangrendszert kapott, hiszen hagyományos hangszórók helyett magát a vásznat használják fel a hangképzésre. Rengeteg, egészen pontosan 100 000 darab apró, sejt alakú cellát építettek a kijelző hátsó részébe, és ezeket rezegtetik, és így születik meg a hang. Bár a kicsit misztikus termékkommunikáció alapján az ember azt hihetné, hogy itt százezer apró, egyedileg vezérelt hangszóról van szó, erről szó nincs. A rendszer maga 2.0 csatornás, tehát a vászon tulajdonképpen ily módon egy jobb és egy bal oldali hangszóró egyszerre, így a hangok magukból a nagy, 88 hüvelykes megjelenítőből jönnek. A sztereó hangtér érzékelhető, e téren nagyjából azt az élményt hozza, mint egy hangprojektor, de a dedikált, több komponensekből álló rendszerekkel nem veheti fel a versenyt, és a térhatású hangzás megteremtésére sem képes.

[+]

Mélynyomót nem kapunk, és a basszusokat egy picit kevésnek is éreztük, viszont azt el kell ismerni, hogy egy átlagos televíziónál azért jobban szól. Némi pontatlanság érzékelhető, a nagyon finom átmeneteket, részleteket hajlamos elmosni, viszont zavaró hanghibákba nem futottunk bele. Azt nem mondanánk jó szívvel, hogy zenehallgatásra is ajánljuk, de a filmekhez, videókhoz, játékokhoz megteszi. Az előzetesen programozott hangmódok természetesen nem hiányoznak, mint ahogy az equalizer sem, így mindenki a saját ízléséhez szabhatja az arányokat. Itt jegyezhetjük meg azt is, hogy 31,5 dB zajszintet mértünk a vetítő működése közben, ami körülbelül a halk suttogásnak felel meg, tehát nem beszélhetünk tökéletes csendről.

[+]

Értékelés

A Hisense 88L5VG személyében egy érdekes, izgalmas és teljesen működőképes terméket ismertünk meg. A modell vezérlésre alapvetően rendben van, hiszen a stabilitással és a sebességgel nincs gond. A Vidaa okostévé rendszer még némi kalapálgatásra szorul, de nagy bajok nincsenek vele, és mivel a Hisense háza táján sem elégedettek vele teljesen, számíthatunk javulásra, fejlődésre.

[+]

A hangrendszer koncepciója érdekes, a megvalósítás is jól sikerült, hiszen hibákat nem tapasztaltunk, és tényleg a képernyőből érkezik a hang. Az már más kérdés, hogy azért nem nyújt letaglózó hangélményt, de a végeredmény jobb, mintha a vetítőbe építették volna a hangszórókat. A kép minősége nem rossz, a fényesség megfelelő, használható akkor is, ha nincs tökéletesen besötétítve a szoba vagy ég a lámpa. A színek szépek, viszont a kontraszt lehetne nagyobb, a betekintési szög terén pedig csalódást okozott, és a mozgásmegjelenítés során is tapasztaltunk kisebb hibákat.

Joggal merülhet fel mindenkiben a kérdés, hogy van-e létjogosultsága ennek a koncepciónak, van e értelme a Laser TV-nek. Erre a válasz sokkal egyértelműbb lett volna 2014-ben, amikor az első ilyen terméket bemutatták. A fő érv a technológia mellett az volt, hogy egy hasonló méretű tévé akkor még elképesztően drága volt. Mára viszont ott tartunk, hogy 85 hüvelykes 4K LED LCD televíziót már akár 500-600 000 forintért is be lehet szerezni, ez a modell viszont nagyjából egymillió forintot kóstál.

Ultrarövid vetítési távolságú lézeres projektorok is kaphatóak több százezer forinttal olcsóbban, és bár azokhoz nem jár speciális képernyő és hangrendszer, és jobban be kell sötétíteni hozzájuk, viszont cserébe nem kell tartania magát a felhasználónak egy adott képmérethez, és akár össze is tekerheti a vásznat. Én elfogult vagyok, mert amikor először láttam hat éve az IFA-n ilyen terméket, akkor nagyon-nagyon tetszett, és tényleg örülök, hogy végre lehet kapni itthon is, hiszen igazolva érzem az akkori lelkesedésem. De még én sem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy ma egy ilyen, a felhasználót kompromisszumok elé állító készüléknek van-e esélye a sikerre.

elefant

A Hisense 88L5VG Laser TV készüléket a Hisense magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.