Hirdetés

Három plusz egy monitor

Bevezető

2008-ra a 24 colos monitorok már igazán vonzó ászintet értek el. Azt persze nem állítjuk, hogy most aztán mindenki rohan a boltba 24 hüvelykes kijelzőért, de szerintünk a jövőre való tekintettel ez a méretkategória már igazán jó ár/teljesítmény mutatókkal rendelkezik. Ekkora képátlójú kijelzőket először tavaly tavasszal teszteltünk, ám akkoriban még túl drágák voltak ahhoz, hogy széles körben elterjedjenek, elég ha megemlítjük, hogy akkoriban egy 24 colos árából könnyedén megvehettünk két 22 colos típust. Most viszont szinte minden mellettük szól. Először is a nagy felbontású filmek terjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a nagyobb felbontású monitorok iránt is. Másrészt, mint már említettük, az árak is egyre kedvezőbb szinteket értek el. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az AMD és az NVIDIA is erre a malomra hajtja a vizet, az új generációs Radeonok és GeForce-ok (inkább a Radeonok) napjaink játékaival simán megbirkóznak 1920x1200 pixeles felbontásban. Az sem mellékes szempont, hogy a TFT LCD technológiában rejlő lehetőségeket a panelgyártók mára szinte teljes mértékben kiaknázták, így elég valószínű, hogy a mostanság kapható kijelzőknél sokkal jobbak már nem fognak megjelenni (várjuk az OLED-et).

Hirdetés

A 24 colosok körében is lezajlott egy (vagy talán két) generációváltás, és megfigyelhető a tendencia arra vonatkozóan, hogy a panelgyártók milyen módon próbálnak egyre jobb paraméterekkel rendelkező kijelzőket gyártani. A 2007-es monitortesztükben ötféle 24 hüvelykes kijelzőt vizsgáltunk meg, ezek közül négy PVA panelre épült, ugyanakkor még csak elvétve találtunk TN+film paneles típust ebben a méretkategóriában (a Samsung 245B-t teszteltük). A helyzet azóta elég sokat változott, mert ezt a méretkategóriát is elérte a „TN-fertőzés”. A most bemutatásra váró típusok gyakorlatilag a korábbi tesztünkben megismert modellek leszármazottainak tekinthetőek, kisebb-nagyobb felújításokon mentek keresztül, ha tehát ennyi idő alatt nem következett be radikális változás, akkor valószínűleg később sem fog.


Méretarányok [+]

A 24 colos kijelzők felbontása 1920x1200 pixel, tehát 16:10 képarányról van szó. A nagy felbontás egyszerűen tökéletessé teszi a HD videók lejátszására, hiszen már az 1920x1080-as HD filmeket is maradéktalanul meg tudja jeleníteni, de természetesen az óriási képfelület nagyon jól jön a munkában, például képszerkesztés során, és a játékok sem csúnyák ekkora méretben... A méretarányokat szemléltető képünkön látható, hogy a 24 colos panel a kommersz kijelzők között a legnagyobb; magasságra éppen akkora, mint a 4:3 képarányú 21 colos, viszont több mint 7 centiméterrel szélesebb annál (nem véletlen, hogy a pixelek száma csak vízszintesen nőtt 1600-ról 1920-ra, függőlegesen maradt 1200 pixel). A 26–30 colos monitorokat már nem soroljuk a kommersz kategóriába...

Érdekes, hogy 2007-es tesztünkben a nagy felbontás miatt a 24 colos monitorok mellé Radeon X1900/X1950-et vagy minimum GeForce 7900 GTX-et, de inkább 8800 GTS/GTX-et ajánlottunk. Jelenleg a Radeon HD 4870 és a GeForce GTX 260 tűnik ideálisnak az 1920x1200-as felbontás megjelenítéséhez, de szerintünk már egy Radeon HD 4850-nel sem lesz különösebb gondunk, az pedig árban már nem is olyan vészes. A videokártya mellett nem árt, ha van egy jó kis processzor a gépben (Athlon 64/Phenom vagy Core 2 Duo) és legalább 2 GB memória; az elmúlt időszakban bekövetkezett árcsökkenések hatására már egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek egy 24 colos monitor „kihajtásához” elengendő konfiguráció beszerzése.


GretagMacbeth mérőműszer és a LaCie szoftvere [+]

A monitorokat a szokásos módon teszteltük. Először a GretagMacbeth Eye One Display kalibrátorral bemértük a kijelzőt alapállapotban, illetve lemértük a kijelző fényerejét különböző fényerő- és kontrasztbeállítások mellett. A kalibrációval kapcsolatban az idevágó cikket érdemes átolvasni. Ezután a monitort a LaCie Blue Eye Pro programmal kalibráltuk úgy, hogy a végeredmény 6500 kelvines színhőmérséklet, 120 cd/m²-es fényerő és 2,2-es gamma legyen.

Monitoros cikkeinkben minden egyes kijelző bemutatása után közzéteszünk egy táblázatot, melyből a fényerő, kontraszt és a három alapszín értéke olvasható ki. Ezeket az értékeket (az OSD-ben vagy a monitorhoz mellékelt programmal) beállítva az adott monitoron, majd a mellékelt ICC profilt betöltve színhelyesre „kalibrálhatjuk” a monitort (a gammát és a színhőmérsékletet alapállapotban kell hagyni minden esetben). Javaslatunk, hogy mielőtt ez megtörténne, írjuk fel a korábbi adatokat, ugyanis a színhelyes beállítás nem egyezik meg a szemünk számára legkellemesebb képpel. A gyártók a monitorokat szánt szándékkal rikító színekkel, túl kontrasztos képpel szállítják, mert a szem számára ez a tetszetősebb, azonban ez nem egyezik meg a színhelyes beállítással. Az ICC profil betöltésére többféle program létezik (pl. Windows Color Control Applet), azonban a legegyszerűbb módszer, ha a Windows asztalon jobbklikk után a Beállítások / Speciális / Színkezelés fül alatt hozzáadjuk a listához az általunk mellékelt profilt, és ezt tesszük alapértelmezetté; a Windows újraindítása után már ez fog betöltődni.

A kalibráció után a GretagMacbeth Eye One Match programmal is bemértük a kalibrált végeredményt, majd a kijelzőt felosztottuk 9 részre (3 x 3-as mátrixban), és ugyanezzel a programmal lemértük a megjelenítő egyes pontjain a fényerőt. Mindezek után a már színhelyesre kalibrált monitort megvizsgáltuk több szubjektív módszerrel, elsődlegesen a Flatpanels.dk oldaláról letölthető programokkal a gradienseket, színátmeneteket és az utánhúzást vizsgáltuk. A 24 colosok esetében az inputlag néven ismert jelenséget is megnéztük (az LCD panelek minimális késéssel jelenítik meg a videokártya által továbbított jelet, erről úgy bizonyosodhatunk meg, hogy egy CRT monitor mellé téve teszteljük az LCD-t). Ezután jöttek a „rutintesztek”, a homogenitás (háttérvilágítás egyenletessége), a bevilágítás vizsgálata, a fekete és a barna kép megjelenítése (lásd tesztoldalak), majd a filmnézés (minőség és az utánhúzás) és a játékok (utánhúzás).

A következő oldalakon négy monitort mutatunk be, közülük az egyik egy kakukktojás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés