SFX tápos Mini-ITX-esek

Rég elmúltak már azok az idők, amikor a számítógépet építő felhasználók a lehető legnagyobb házakat keresték, sőt az utóbbi években megfordulni látszik ez a trend. Egyre többen érdeklődnek a különösen kicsi, Mini-ITX alaplapok iránt, amelyek sokkal kisebb házat igényelnek ATX-es vagy akár miniATX-es társaiknál, miközben hasonló teljesítményű konfiguráció építhető köréjük, akár a legkomolyabb grafikus kártyával.

ATX és SFX táp - forrás: Bit-tech.net

Aki épített már Mini-ITX-es rendszert, meg tudja erősíteni, hogy a szerelés legproblémásabb része az ATX táp, ami a maga közel kétliteres térfogatával és vaskos kábelkötegeivel gyakran jelentős részét teszi ki a háznak, ezért érdemes lehet olyan modellt keresni, ami SFX tápot fogad. Ezeknél a hátsó panel mérete az ATX-re jellemző 150 x 86 mm helyett mindössze 125 x 63,5 mm, a tápok mélysége pedig 140 mm helyett 100 mm-ről indul, tehát a térfogat jellemzően egy liter alatt marad. Persze a csöppségek teljesítménye alacsonyabb – 300-450 watt jellemző rájuk – áruk pedig magasabb – 15-20 000 forint alatt nemigen kapni őket.

Rendhagyó páros bemutatónkban a jelenlegi, Mini-ITX alaplapos házkínálat két ígéretes, SFX tápos modelljét vetettük össze: a Fractal Design Node 202-t és a SilverStone Raven RVZ02-t. Mindkét modell az úgynevezett „slim”, vagyis karcsú kategóriába tartozik, tehát egyik méretük nem éri el a 9 centimétert, mégis befogadják a ma kapható legnagyobb grafikus kártyákat. A Fractal Design szokásához híven egyszerű, letisztult formát rajzolt, hogy látványban a Node 202 egy Hi-Fi készletből vagy nappaliból se lógjon ki. Előlapján lényegében nincs semmi, csak egy sor csatlakozó és a bekapcsológomb.

A SilverStone is elegáns HTPC-ben utazik, de az RVZ02 a játékosoknak szánt Raven szériába tartozik, így frontját egyszerű, de hangsúlyos élek határozzák meg. Szinte alig látható az egyik sarkába rejtett, háromszögletű bekapcsológomb, és a vékony optikai meghajtó helye sem tűnik fel elsőre. Középtájon egy lehúzható ajtó mögé rejtették a csatlakozókat, a kínálat a Node 202-höz hasonlóan két USB 3.0 kapu, illetve hang ki- és bemenet. Közös a két házban, hogy a fekvő mellett álló formátumban is bevethetőek, amihez kis lábakat mellékeltek. A Fractal Design márkajelzése alapján inkább a fekvő, a SilverStone a közepén lévő, Raven logós embléma alapján inkább az álló tájolást preferálja.

Egészen érdekes, egy-egy élet is magába foglaló ablakok vannak a Raven RVZ02 oldalain, de létezik sima szellőzőnyílásos változat is belőle. A rácsok elrendezésében a Node 202 kaotikusabb, kívülről nézve különösebb koncepció nélkül szórtak szét rajta kisebb-nagyobb szellőzőnyílásokat, de legalább a SilverStone ablakaival ellentétben porszűrő sejlik mögöttük. Hátulról nézve is hasonlít egymásra a két ház. A lapos elrendezésben az egyik oldalra került az alaplap, a bővítőkártyahelyeket viszont a szokásoshoz képest 90 fokkal elforgatták, hiszen másképp nem férne grafikus kártya – ráadásul teljes magasságú és akár dupla hűtésű – a vékony házba.

Hirdetés

Fractal Design Node 202

Node 202-es modelljénél a Fractal Design meglehetősen egyedi burkolatmegoldást választott. A ház váza fémből készült, ezt a jól kivágott alaplaptálca, egy előlap mögötti teljes panel, a hátlap, továbbá középen az alaplap és grafikus kártya részlegét elválasztó fal alkotja. Erre került alulról és felülről (vagy, ha úgy tetszik, két oldalról) egy-egy műanyag fedőelem, amit az elegáns megjelenés érdekében kívülről fémbetéttel díszítettek. Az egyik nagyobb oldalfal (vagyis a tető) leszedéséhez elég kitekerni négy csavart, máris finoman lehúzható.

Szemből nézve jobbra előre került az SFX táp. Nálunk olyan változatban járt a Node 202, amibe gyárilag 450 wattos Fractal Design Integra SFX tápot szereltek, de bármilyen más, szabványos modell beletehető 130 mm-es hosszúságig. A táp mögött van az alaplap, a teljes bal oldalt pedig a grafikus kártya szekciója teszi ki. A táp és a grafikus kártya közé tették az adattárak konzolját, amire két 2,5 hüvelyes egység fogatható fel. Nem sok, de egy tágasabb HDD-nek és egy fürge SSD-mek éppen elég.

Kevés a hely a házban, de a grafikus kártyás részre mégis be lehet szerelni két 120 mm-es ventilátort. Ezen a részen nagyjából 60 mm széles térrel számolhatunk, tehát 25 mm vastag ventilátorok csak akkor férnek be, ha legfeljebb 35 mm vastag a grafikus kártya hűtése. A további szellőztetés már a beszerelt komponensekre (processzorhűtő, grafikus kártya) van bízva. Jól látható, hogy a merevlemezek környékén megrekedhet a levegő, szellőzőnyílásból viszont van bőven, a homlokzat az egyetlen olyan lap, amin nincs legalább valami kisebb rács. Az alaplap fölé, táp alá és a grafikus kártyás részre is könnyen kiszedhető porszűrőt tettek, a két keskenyebb oldalon lévő rács viszont fedetlen, itt bejuthat szennyeződés.

Annak ellenére, hogy teljesen más elrendezésű, mint egy szokásos ház, nem volt bonyolult a Node 202 szerelése. Célszerű a használati útmutatóban ajánlott sorrendet követni, tehát előbb a tápot, majd mögé az alaplapot betenni. A CPU hűtő legfeljebb 56 mm magas lehet, ezután jöhet a merevlemezeket tartó elem, ha figyelünk egy kicsit, nem fogjuk fordítva beletenni az adattárakat. A grafikus kártya beszerelése előtt célszerű odavezetni a tápellátó kötegeit, ugyanis ezeket egy kisebb nyíláson kell átszuszakolni, ami beszerelt GTX 1080-nal elég bonyolult művelet. Persze próbálkozhatunk az ellentétes oldalról is, az alsó borítás és a mágneses porszűrő leszedése után.

A grafikus kártya beszereléséhez előbb ki kell venni a középső elválasztó és a hátsó fal egy részét, mert ehhez tudjuk hozzácsavarozni a mellékelt PCI Express fordítót és toldót az alaplap oldaláról, majd a másik oldalról jöhet maga a grafikus kártya. Az egész szerelvény könnyen a helyére illeszthető, majd a három elsőre kicsavart csavarra rögzíthető. A grafikus kártyák maximális hossza 310 mm lehet, ebbe a csúcsmodellek is beleférnek, akárcsak a legfeljebb 50 mm-nek megadott szélességbe. Ehhez hozzá lehet még tenni 10 mm-t, amit a ventilátoroknak tartottak fenn, ha valami extra vaskos modellről lenne szó. A hosszabb kártyák hátsó része állítható távtartóval stabilizálható.

Ahogy számítottunk rá, a legbonyolultabb feladatnak a kábelezés bizonyult. Az előlapi panelről érkező kötegek fölöslegesen hosszúak, különösen az USB 3.0 portokhoz tartozók. A táp alaplap felé kígyózó kábeleit is szabhatták volna rövidebbre. A legproblémásabb résznek a táp és az alaplap közti szűk sáv bizonyult, itt találkozott a legtöbb kábel, a memóriamodulok vészes közelségében. Elrendezni csak a táp és adattárak közötti szűk részen lehet őket, még szerencse, hogy kívülről nem látszanak majd. Egy mondatnál bővebb említést nem érdemel a 450 wattos Integra SFX táp, ugyanis külön nem kapható. Pontosan ugyanarra az FSP 450-60GHS(85) belsőre épül, mint a Be Quiet! és a SilverStone hozzá hasonlóan 450 wattos, 80 Plus bronz besorolású modellje, szellőztetéséről pedig 80 mm-es Protechnic Electric ventilátor gondoskodik.

SilverStone Raven RVZ02

A Raven RVZ02 külső burkolata két azonos, hajlított fémlemezből áll, melyek egy-egy nagyobb és kisebb oldallapot tesznek ki, és még egy kicsit átnyúlnak a másik nagy oldallapra is. Néhány csavar tartja őket a ház hátulján, amelyeket kioldva ugyanúgy hátrafelé húzhatóak le a panelek, mint a normál házak oldalfalai. A hajlított ablak rögzítése egyszerű, lemezből kialakított fémnyelveket használtak. Az ablak helyett szellőzőnyílásos változatnál porszűrőket is kapunk erre a részre.

Természetesen fémből készült a váz is, ami a Node 202-höz hasonlóan alaplapos és grafikus kártyás részre osztható, de itt a két szakasz az ellentétes oldalról érhető el. Ezúttal is az alaplap elé került a táp, az adattárak viszont a grafikus kártyával a másik oldalon laknak, ehhez a részhez pedig a ház ellentétes oldaláról lehet hozzáférni. Az előlap pár műanyagpöcök kioldása után leszedhető, nem lennénk meglepődve, ha más modelleknél is feltűnne ez a váz eltérő homlokzattal.

Két 2,5 hüvelykes merevlemezállás jelenti az alapot ezúttal is, viszont eléjük betehetünk egy vékony optikai meghajtót. Ez akkor lehet hasznos, ha a nappaliba tervezünk HTPC-t, és nem szeretnénk lemondani a DVD-k, esetleg Blu-ray korongok kezeléséről. Az ellentétes, grafikus kártyás részen rengeteg csavarnyílást vágtak, ugyanis ha nem használjuk ki a teljes 330 mm hosszú helyet, akkor ide is tehetünk egy adattárat. A 200 mm-nél rövidebb grafikus kártyák mögé akár 3,5 hüvelykes merevlemez is elfér, de a kábelezéshez kialakított nyílás miatt 2,5 hüvelykes adattárat használva sem tehetünk be nagyobb Radeont vagy GeForce-ot, ráadásul számolni kell a végükön lévő esetleges tápcsatlakozóval is.

A Raven RVZ02 esetében is a táppal és alaplappal érdemes a szerelést kezdeni. Már itt nagyon jól érezhető volt, hogy a Node 202-nél néhány centiméterrel mélyebb modellel van dolgunk. Mondjuk ennek a térnek egy részét elvette a táp hátulját rögzítő műanyagelem, de enélkül is elég stabilan állt a helyén a vetélytársból kölcsönvett áramforrás. Egyébként fordítva kellett beszerelni, ventilátora a processzorhűtőjével egy irányba néz, így kábelkötegei kicsit távolabbról kígyóztak az alaplap felé, ez később jól jött a kábelezésnél. Következő lépésként a merevlemezeket és az optikai meghajtót célszerű betenni.

A grafikus kártya oldalán most nem kellett kiszedni a váz egyik elemét sem, elég volt két csavarral rögzíteni a mellékelt, alaplapba dugott PCI Express fordítót, majd ebbe kellett beletenni még egy toldóelemet, ahogyan a Node 202-nél, és már csavarozhattuk is a vázhoz a GTX 980 Ti-t, ami mögött és fölött is bőséges hely maradt. Ventilátort viszont nem tehetünk ide, de talán nem is kell, hiszen a grafikus kártya közvetlenül az ablak (vagy szellőzőrács) mögött van.

Kábelezésnél jöttek igazán jól azok az extra centiméterek, amiket a Raven RVZ02 nyújt a Node 202-höz képest. Ugyanazzal a táppal sokkal kevesebbet kellett küzdenünk, és itt az előlap szintén túl hosszú (és szokatlanul harisnyázott) vezetékei, valamint a SATA adatkábelek sem okoztak gondot. A grafikus kártyához vezető tápellátást is elegánsabban oldották meg, nagyobb és jobban elhelyezett nyílással. Arra viszont számítani kell, hogy ha optikai meghajtót és a grafikus kártya mögé merevlemezt akarunk tenni, akkor figyelmesen kell SFX tápot választani, ugyanis nincs mindegyik modellnek négy SATA csatlakozója.

Összevetés

Két nagyon hasonló, de meghatározó pontokban különböző, Mini-ITX alaplapot és SFX tápot fogadó házzal volt dolgunk. Egyéni ízlés kérdése a külső, amiben a Fractal Design egyszerűt, elegánsabbat, nappaliba jobban illőt kínál, míg a SilverStone kipróbált modellje inkább a játékkonzolokhoz és gamer mini PC-khez hasonlít. Bár a hardverkomponensekre szabad rálátást biztosító ablak egy érdekes dolog, mi valószínűleg a Raven RVZ02-t is inkább szellőzőkkel és bennük porszűrővel kérnénk.

Szerelés közben már utaltunk rá, hogy bár mai két tesztalanyunk nagyon hasonló felépítésű, a SilverStone megoldása minden méretében egy kicsit nagyobb. Elsősorban a pontosan négy centiméterrel nagyobb mélységét értékeltük, aminek köszönhetően egyszerűbb volt kábelezni, minden részen több mozgásteret kaptunk, arról nem is beszélve, hogy a Ravenbe optikai meghajtó és kisebb grafikus kártya esetén még egy – ráadásul 3,5 hüvelykes – merevlemez belefér. A Node 202-nél viszont meg kell említeni a két 120 mm-es ventilátor beszerelésének lehetőségét, bár ezeknek túl sok hasznát nem érezzük egy több ventilátoros grafikuskártya-hűtés mellett.

Érdekes szemléletbeli eltérés, hogy a Fractal Design Node 202 úgy javasolja az élére állítást, hogy a grafikus kártya legyen alul, az alaplap és a táp felül, míg a SilverStone ajánlása pont fordított. Lényegében egyik elrendezéssel sem lehet baj, mert a házak kis méretük miatt elég jól szellőznek, így az adattárak sem fognak megfőni bennük. A fekvő elrendezéssel kapcsolatban viszont kételyeink vannak. A Node 202 esetében ilyenkor a grafikus kártya és a táp is a alulról szívja be a levegőt, a házhoz adott, nagyjából egycentiméteres lábak pedig nem sok helyet biztosítanak a lélegzésnek. A Raven RVZ02 esetében vagy a grafikus kártya, vagy a processzor és a táp kerül alulra, egyik verzió sem szerencsés.

Melyik hát a nyerő megoldás tesztalanyaink közül? Egyéni ízlés kérdése, de nekünk a Fractal Design Node 202 jobban tetszett, ráadásul 27 000 forintos árával olcsóbb is, bár ilyen összegnél találóbb a kevésbé drága kifejezés. További előnye, hogy jobb a porvédettsége. A 35 000 forintos SilverStone Raven RVZ02 minden irányban egy kicsivel nagyobb, ezáltal jobban szerelhető és több minden belefér, amiből elsősorban az optikai meghajtó lehet érdekes, vásárlást eldöntő tétel. Homlokzata jobban illik az álló elrendezéshez, ezért magasabb ára ellenére ugyanúgy tetszett címmel jutalmazzuk, mint a Node 202-t.

Fractal Design Node 202 ház
SilverStone Raven RVZ02 ház

rudi

A Fractal Design Node 202 házat a Fractal Design, a SilverStone Raven RVZ02 házat a SilverStone bocsátotta rendelkezésünkre.