Külső
A DeepCool kedvelheti az 500-as számot, hiszen billentyűzeteik és hűtőik között is vannak modellek ezzel a típusszámmal, gépházaik közül pedig már a második 500-as jutott el hozzánk a CL500 után. A számozáson kívül nincs sok rokonság a két ház között, jelentősen eltér a dizájnjuk, ráadásul más méretkategóriában is játszanak, ugyanis a CL500 ATX formátumú, a CK500 pedig E-ATX méretű alaplapok fogadására is képes. Érdekesség, hogy a nagyobb magasság, illetve a több acél és kevesebb műanyag használata ellenére is egy könnyebb megoldásról van szó, cikkünk 456 x 230 x 471 mm kiterjedésű főszereplője kereken 8 kilogrammot nyom a mérlegen.
A formaterv meglehetősen letisztult vonalakkal operál. A CK500 jobb oldalt acél, bal oldalt pedig üveg oldallapot kapott, melyeket kézzel oldható csavarokkal rögzítettek a ház hátulja felől, míg visszahelyezésüket a ház két oldalának alján található sín segíti.
Hirdetés
A hátoldal elrendezése pontosan olyan, amilyen a toronyházaknál leggyakrabban lenni szokott, vagyis felül az alaplap kivágása és a hátsó, gyárilag beépített, 140 milliméteres ventilátor számára kialakított szellőző kezdik a sort. Utóbbi azért több, mint a legtöbb toronyháznál, hiszen itt inkább 120 mm-es légkavarókat szoktak használni a gyártók, ráadásul ebből az egységből kap még egy darabot a vásárló, ami az előlap mögött került elhelyezésre. Középen találjuk a PCIe slotot takaró lemezeket, illetve egy további szellőzőrácsot, míg alul a tápegység helyét pillanthatjuk meg.
Apró érdekesség, hogy a szellőzőrácsok nem klasszikus, kör alakú, hanem négyzetrácsos kivágásokat kaptak, ami ad kis egyediséget a megjelenésnek. Ezt a ventilátorokon, illetve a ház tetején is megtaláljuk, ahol egyébként szintén találunk egy méretes szellőzőrácsot, amit egy mágneses rögzítésű porszűrővel fedtek le. A logó és a rács közé került a ház csatlakozópanele, mely a bekapcsológomb és a reset kapcsoló mellett egy kombinált jack ki- és bemenetnek, két USB Type-A, illetve egy USB Type-C csatlakozónak ad otthont.
A ház előlapja első pillantásra meglehetősen egyszerűnek is tűnik, hiszen csak egy egybefüggő, kétoldalt ívelt acéllemezt látunk, akik viszont veszik a fáradságot és elolvassák a mellékelt leírást (vagy egyszerűen csak szeretnek kísérletezni), azok rájöhetnek, hogy a lemezt viszonylag egyszerű eltávolítani a helyéről. Mindössze annyi a dolgunk, hogy mágnesekkel rögzített felső részét ajtóként lefelé nyitjuk, egy bizonyos szög elérésekor pedig ki tudjuk emelni az alsó rögzítőpontokból, így hozzáférést szerezve a két centivel beljebb található, tényleges előlaphoz.
Itt már csak egy réteg, pontosabban egy kipattintható porszűrő választ el minket az előlapi ventilátor- és radiátorhelyektől, de ha még több helyet szeretnénk a szereléshez, akár a teljes előlapi keretet is kipattinthatjuk a helyéről. Ez alatt már csak az acélvázat, valamint az előlap rögzítési pontjait találjuk, sok értelmét tehát nem láttuk ennek a műveletnek, de egy fokkal talán mégis több hely marad a kezünknek, ha minden helyet fel kívánunk tölteni ventilátorokkal.
Alulra a négy, csúszásgátló gumibetétekkel ellátott lábon kívül csak a tápegység porszűrője került, illetve kiszúrhatjuk a merevlemezkeret becsúsztatható rögzítési pontjait is, innentől tehát biztosra vehetjük, hogy az említett egység igény szerint eltávolítható.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!