Hirdetés

A DDR4-es Kingston Value RAM, a Skylake és a memóriatuning

A Kingston Value RAM

Minden kezdet nehéz, tartja a mondás. Az új memóriaszabványok megjelenésekor ez leginkább a vásárlókra vonatkozik, ugyanis az új technológia sokszor igen borsos felárral jelenik meg, sokszor annak ellenére, hogy a bemutatás időpontjában az új néha még lassabb is, mint a kiforrott régi. Nem volt ez másként az SD-DDR, DDR-DDR2, DDR2-DDR3 váltásnál sem, és így történt a DDR4 szárnybontogatásánál is. Az azonos frekvenciájú, kisebb késleltetésű DDR3 modulok töredék áron voltak elérhetők; alaposan megsarcoltatták az új technológia mellett kardoskodókat.

A mostani eset több szempontból is különleges. Egyrészt a DDR3 minden eddiginél tovább húzta, másrészt a DDR4 ára rekordsebességgel állt be az előd szintjére. A DDR4-ről már írtunk azon melegében, teszteltünk is tuningos kiteket, azonban a belépőszintet még nem vizsgáltuk alaposabban. Változások is voltak a piacon, hiszen már nem egyeduralkodó a drága Haswell-E sem, a Skylake megjelenésével olcsóbb gépet is szerelhetünk DDR4-gyel. Mai tesztünk így rendhagyóra sikerült, mert három témakört is egybegyúr, melyek egymástól nehezen választhatók el.

Első szereplőnk, a 2 x 4 GB-os Value RAM

A nagymúltú Kingston a számítástechnikai mércén szinte az őskortól kínál memóriákat a nagyközönség számára, neve teljesen összeforrt ezzel a termékkel. Nem csak régiek, hanem újítóak is, például ők kínáltak először felezett magasságú modulokat. Value RAM sorozata a klasszikus, egyszerű megjelenésű, kedvező ár/érték arányú megoldásokat tartalmazza, ebben a termékcsaládban helyezkedik el tesztünk főszereplője, a két darab négy gigabájtos memóriamodult tartalmazó 2133 MHz-es, CL 15-ös kit, a KVR21N15S8K2/8.

Régóta ilyen a Kingston Value RAM-ok doboza.
Régóta ilyen a Kingston Value RAM-ok doboza [+]

A jellegzetes műanyag csomagolás biztosan sokaknak ismerős, több mint egy évtizede ilyen, jelentős változtatás legfeljebb a címkén történt. Nem is volt rá szükség, hiszen a memóriamodulok nyomtatott áramkörének hossza a legelső SD RAM-ok óta nem változott, a tesztelt kétcsatornás csomag sem kivétel, 133,4 mm hosszú. A modulok magassága normálnak tekinthető, 31,3 mm, tömege csupán 11 gramm.

Benne két normál magasságú modul lapul.
Benne két normál magasságú modul lapul [+]

Tényleg nem cicomázták túl őket, a NYÁK a megszokott zöld védőlakkal borított, egy oldalon nyolc memóriachipet helyeztek el rajta, nagyjából azonos távolságra egymástól. Meglepő, hogy nincs előkészítve további chipek fogadására a másik oldala sem, így a 8 GB kapacitású modul biztosan más PCB-t használ. Hűtőborda a belépőszinten nem megszokott, és az alap üzemi paraméterek nem is jelentenek olyan melegedést, hogy indokolt legyen.

A modulok szokványos kinézetűek, egyoldalasok.
A modulok szokványos kinézetűek, egyoldalasok. [+]

Mint azt említettük, 2133 MHz-es órajelre képesek a gyári paraméterek alapján, CL 15-15-15-36-os időzítések mellett, míg a feszültség a JEDEC szabványban foglalt 1,2 volt.

Másik szereplőnk, a HyperX Fury, 2 x 8 GB formában

Hirdetés

A HyperX korábban a Kingston égisze alatti tuningmemóriák elnevezése volt, de később önálló márkanévvé vált. A két tesztelt HyperX Fury Black modul nem egy kétcsatornás csomag, hanem X99-es tesztrendszerünk négycsatornás kitjének része. A Value RAM tuningolása során elért eredmények összehasonlítására kézenfekvő volt kiragadni két modult a 2666 MHz-es csomagból.

A típusnév HX426C15FBK4/32, ami árulkodik a négymodulos kiépítés mellett a 32 GB-os összkapacitásról is, persze a mai tesztben ennek csak a fele fog szerepelni. Paraméterei megegyeznek az ugyanilyen, csak eleve két tagot tartalmazó kivitellel.

Fekete és egyszerű hűtőborda van a HyperX Fury Black kiten. Fekete és egyszerű hűtőborda van a HyperX Fury Black kiten.
Fekete és egyszerű hűtőborda van a HyperX Fury Black kiten [+]

Fekete alumíniumbordája miatt egy-egy modulja kicsit vaskosabb és magasabb (34,1 mm), mint a fenti Value RAM, tömege is értelemszerűen több, 33 gramm. Nyomtatott áramkörét feketére színezték, hogy harmonizáljon a hűtőbordával, amit erősen tapadó, hővezető ragasztószalaggal rögzítettek.

Természetesen a NYÁK-ja is fekete, hogy ne üssön el.
A NYÁK is fekete [+]

Itt a dupla kapacitás miatt a chipek száma is kétszeres, de az egy oldalon találhatókat két csoportba rendezték és közelebb tolták egymáshoz. A 2666 MHz-es órajel már az XMP 2.0 profil aktiválása nélkül is elérhető, CL 15-17-17-35-ös időzítésekkel, de az alkalmazott feszültség itt is a szabványos 1,2 V.

A memóriachipek

Mindkét RAM-ra az SK Hynix chipjei kerültek. A Value RAM a H5AN4G8NAFR-TFC chipeket kapta, amelyek gyárilag is 2133 MHz-esek, és az időzítések is stimmelnek a maguk CL 15-15-15-ös értékeivel. 512M x 8 kiépítésűek, tehát 4 gigabitesek. A HyperX Fury kísértetiesen hasonló, SK Hynix H5AN4G8NMFR-TFC chipeket kapott, szintúgy 2133 MHz-esek, és az időzítések is egyeznek: CL 15-15-15 szerepel itt is, első ránézésre a két adatlap nem is különbözik. A fentiek tükrében tehát biztosra vehető, hogy a HyperX Fury leválogatott, az alapértéknél jobban teljesítő chipeket kapott.

SKHynix chipeket kapott mindkét szereplőnk. SKHynix chipeket kapott mindkét szereplőnk.
SK Hynix chipeket kapott mindkét szereplőnk [+]

Az AFR végződés a chip nevében az újabb, optimalizált változatot takarja; míg az MFR eredetileg a Haswell-E memóriavezérlőjéhez lett kifejlesztve és igazítva, addig az utód AFR már rengeteg, a Skylake IMC-t is figyelembe vevő fejlesztést, optimalizálást tartalmaz. Nagy átlagban azonban elmondható, hogy X99-ben hasonlóan teljesítenek, míg Intel hatodik generációs Core i7 (LGA1151-es) processzorokkal az utóbbi messzemenően jobban kompatibilis. Az új AFR chipek magasabb feszültséget is elviselnek tuningolásuk során, de ezek már olyan magas tartományokba esnek, ami a témával még ismerkedőknek szigorúan ellenjavallt, sőt otthonosan mozgó tuningosok is tönkretehetik vele a CPU-t.

A Skylake memóriatuningja

Amennyiben nem elégszünk meg a gyárilag rendelkezésre álló órajellel, és tuninggal tornásznánk azt feljebb, nagyon fontos, hogy legalább alapjaiban ismerjük a rendelkezésünkre álló architektúrát. Mi kapcsolódik mihez, és milyen hatások módosulnak egy-egy beállítás változtatása során? Afféle gyorstalpaló jelleggel most az ide vonatkozó, tehát a memória-alrendszer teljesítményének növelésében kritikus pontokat futjuk át.


A Z170-es vezérlőhíd illesztése a Skylake processzorhoz [+]

A processzorhoz dedikált kapcsolaton csatlakozik a rendszermemória, ami a Skylake kombinált memóriavezérlője miatt DDR3L is lehet, de minket most kizárólag a DDR4 érdekel (de terveink között szerepel a Skylake DDR3-as alrendszerének alaposabb vizsgálata is a későbbiekben).

A Skylake architektúra nagy vonalakban.
A Skylake architektúra nagy vonalakban [+]

Az Intel Developer Forum 2015-ös rendezvényén, amikor a Skylake debütált, szó esett a felépítésről és a szorzózármentes processzorok tuningolási lehetőségeiről is. A korábbi architektúráknak megfelelően a Z170-es PCH állítja elő a BCLK órajelet, amit a processzor az UEFI-ben paraméterezett szorzókkal növel a megfelelő részegységek számára. A PCI Express busz órajele elkülöníthető a CPU BCLK-tól, így a processzormagok, a cache, az integrált videovezérlő, és a rendszermemória által alapul vett BCLK szabadon növelhető. 1 MHz-enkénti emeléssel az Intel által megadott 200 MHz-ig – megfelelő alaplappal, ami dedikált órajelgenerátort kapott, finomabb léptékben és messze magasabb végértékig – juthatunk. Ne feledjük, hogy erre a Z170 esetén eleve lehetőség volt.

A memóriaórajel előállítása.
A memóriaórajel előállítása [+]

A többi részegység órajele most kevésbé érdekes, koncentráljunk hát a memóriáéra, és a hozzá közvetlenül kapcsolódó cache és ringbus órajelre. Utóbbi kettőre sok esetben mint Uncore hivatkoznak, ez a Skylake esetén a magoktól elkülönítve állítható. Core i7-6700K tesztprocesszorunk esetében értéke a magórajel, azaz 4000 MHz, ez később még fontos lesz, érdemes megjegyezni. A RAM órajel az ún. Memory Strap, a memóriaszorzó és a BCLK szorzataként adódik. A Memory Strap lehet 1,00 és 1,33 is, így 100 MHz és 133 MHz-es lépcsők találhatók a memóriaórajel növelésekor. A legtöbb alaplap ezeket automatikusan állítja a háttérben (eltérően a korábbi Ivy Bridge és Haswell chipektől, ahol meghagyták a manuális állítás lehetőségét az alaplapgyártók, és a lépték is feleennyire finom, 200/266 MHz volt).

A 31x maximális logikai memóriaszorzót és a BCLK-növelés nélkül 133 MHz-es RAM Strapet alapul véve az elvi órajellimit 4133 MHz-re adódik, ami untig elegendő otthoni körülmények közt, lég-, illetve vízhűtést alkalmazva. Már jóval korábbi architektúrák esetén sem volt elég a memória frekvenciájának és feszültségének állítása, mindig figyelembe kellett venni a járulékos részegységeket is; ez ezúttal sincs másként.

A feszültségek terén a mérnökök úgy látták jónak, ha nem állíthatunk mindent, mint a korábbi architektúrák esetében, így a ring feszültség (vRing) a magfeszültséggel (vCore) egyezik. A felépítést sematizáló ábrákból is jól kivehető azonban, hogy ha a memóriát igen magas órajelen szeretnénk üzemeltetni, előbb-utóbb a ring is szűk keresztmetszet lesz. Sebaj, egy aprócska feszültségemelés segít. Mivel a vCore és a vRing össze van drótozva a chipen belül, az előbbit kell növelnünk akkor is, ha a processzormagok alapórajelen járnak.

A feszültségek szerepe.
A feszültségek szerepe [+]

Amit a magasabb memória-órajelhez, még ha csak finoman is, de mindenképp növelnünk kell, az a System Agent és az integrált memóriavezérlő (IMC) feszültsége. Mindkettő igen fontos, és sajnos a Skylake esetében a korábbiakhoz (Ivy Bridge, Haswell) képest ezekkel bőkezűbben is kell bánni a tapasztalatok alapján. Maga a memória konkrét feszültsége pedig értelemszerűen növelendő, ha a gyári érték kevésnek bizonyulna az általunk elérni kívánt tempóhoz.

A korábbi Intel i7-es/i5-ös mikroarchitektúrák óta él egy mitikus 0,5 voltos differencia, amit nem szabad túllépni. Nos, ezen nyugodtan túlléphetünk, a Skylake esetében mindenképp. Egyrészt a DDR4-es modulok eleve nem kérnek magas feszültséget, még az elvetemültebb órajelűek sem, a JEDEC szabvány szerinti 1,2 V alig magasabb, mint a 14 nm-es, hatodik generációs Intel processzorok alapfeszültsége. Másrészt a magas memóriafrekvencia eléréséhez így is, úgy is növelni kell azokat az értékeket, amelyek alacsonyan hagyása mellett eredetileg élne a 0,5 V-os szabály.

És egységben az eddigiek.
És egységben az eddigiek (forrás: overclock.net) [+]

Tuningeredmények, beállítások

Mielőtt bármilyen tuningnak egyáltalán nekiálltunk, megnéztük, milyen értékeket kaptak memóriamoduljaink az alapórajeles használathoz. A rendszerbe helyezve és bekapcsolva az alaplap a memória SPD profiljában található információk alapján igyekszik beállítani az órajelet a lehető legmagasabbra. Az XMP profilok az SPD kiegészítését képezik, és a JEDEC szabványban nem rögzített, annál magasabb értékek beállítására használatosak. Az alaplap – felhasználói utasításra – kiolvassa azokat, majd lehetőség szerint automatikusan beállítja az abban foglaltakat. A szereplők SPD és XMP profiljainak kiolvasásához az AIDA64-et hívtuk segítségül, a kiolvasott értékek a két alábbi képernyőmentésen szerepelnek.

A két szereplő SPD és XMP profiladatai. A két szereplő SPD és XMP profiladatai.
A két szereplő SPD és XMP profiladatai [+]

Az SPD profilok kiolvasásakor elsőre nem sok érdekesség tűnik fel, másodikra viszont annál több. A KVR modulok 1066 MHz-hez (ez a DDR működésből kifolyólag 2133 MHz effektív órajel) tartozó második időzítéscsoportja alacsonyabb értékeket tartalmaz, mint a HyperX-é. A bordával ellátott RAM-ok viszont kaptak 1333 MHz-es SPD profilt, egyből négyet is, ez felel a 2666 MHz-es üzemért. Sajnos ha olyan alaplapba helyezzük őket – mondjuk X99-esbe, Z170-esbe –, ahol magasabb a beállítható memóriatempó a JEDEC 2133 MHz-es alapértéknél, akkor ezt akarja a rendszerünk alkalmazni, feltéve ha a CPU memóriavezérlője engedi ezt a szorzót – akkor is, ha hivatalos adatok szerint nem ennyi volna a megengedett üzemfrekvencia. Jó esetben örülhetünk, rossz esetben viszont nem indul el a gép a memóriavezérlő túlterhelése miatt. Ha ezt kombináljuk a Skylake-hez még nem optimalizált SK Hynix MFR chipekkel, elgondolkozhatunk, miért nem indult el nekünk a korábban tesztelt Z170-es Shuttle XPC barebone a HyperX Fury kittel.

A kiolvasott értékekből látható még egy, a chipek alapján evidens adat: a Value RAM kitet majd' háromnegyed évvel később gyártották. XMP profilt nem tartalmaz, de ehhez a frekvenciához ez nem is szükséges. A Fury modulok típusneve egységes, amiből kikövetkeztethető, hogy a dual kitekhez is ugyanezeket használják, mint a mi négycsatornás csomagunkhoz.

Néhány fontosabb BIOS / UEFI beállítás. Néhány fontosabb BIOS / UEFI beállítás. Néhány fontosabb BIOS / UEFI beállítás.
Néhány fontosabb BIOS / UEFI beállítás [+]

A tuningolt órajel stabilitása érdekében a már ismertetett irányelveknek megfelelően állítottuk be az alaplap BIOS-át, az alábbi képeken a Kingston Value RAM tuningolt esetben alkalmazott főbb paraméterek láthatók. A processzor magfeszültségét, ezáltal vele együtt a vRing-et is fix 1,2 V-ra emeltük. A System Agent, a memóriavezérlő (VCCIO) és az órajelgenerátor (CPU PLL) is kicsit több mint 100 mV-os emelést kapott, hogy az első képernyő értékei szerepeljenek. A memóriaidőzítéseket átállítottuk manuálisra, ahogy a frekvencia emeléséhez szükséges RAM szorzót is 28-ra. Alaplapunk lehetőséget ad a Memory Enhancement Settings pont alatt a középső képernyő jobb oldalán olvasható értékek kiválasztására, és a normálhoz képest növelt stabilitást vagy nagyobb teljesítményt tudunk beállítani. Szűkszavú figyelmeztetést is kapunk, hogy a nagyobb stabilitásért cserébe némi teljesítményt, a nagyobb teljesítményért cserébe némi stabilitást veszíthetünk.

A Kingston Value RAM és a HyperX Fury alap- és tuningeredményei. A Kingston Value RAM és a HyperX Fury alap- és tuningeredményei. A Kingston Value RAM és a HyperX Fury alap- és tuningeredményei. A Kingston Value RAM és a HyperX Fury alap- és tuningeredményei. A Kingston Value RAM és a HyperX Fury alap- és tuningeredményei.
A Kingston Value RAM és a HyperX Fury alap- és tuningeredményei [+]

A kétféle memóriát végül öt beállítással teszteltük összesen. Mindkét kit esetén a processzor alapértéke szerinti 2133 MHz beállítást alapul véve (első és harmadik), valamint mindkettőt a beállítható maximális stabil tuningolt órajelen (második és ötödik). Ehhez hozzájön a HyperX Fury kit XMP beállítása (negyedik). A CPU-Z memória fülön olvasható adatokból minden lényeges kiderül. Az alapórajeles és XMP időzítések az AIDA screenshotok pontos másolatai. A második és az utolsó ablak hordozza az igazi érdekességet, megmutatja, meddig jutottunk a túlhajtással. A lentebbi AIDA64 memóriaidőzítés ablakok sorrendje ugyanaz, de egy picit több adatot olvastak ki, egy-két másodlagos időzítést is találunk itt.

Az AIDA64 RAM időzítés modulja kicsit részletesebb képet fest. Az AIDA64 RAM időzítés modulja kicsit részletesebb képet fest. Az AIDA64 RAM időzítés modulja kicsit részletesebb képet fest. Az AIDA64 RAM időzítés modulja kicsit részletesebb képet fest. Az AIDA64 RAM időzítés modulja kicsit részletesebb képet fest.
Az AIDA64 RAM időzítés modulja kicsit részletesebb képet fest [+]

A szemfülesek már minden bizonnyal ki is szúrták az eddig titkolt részletet: 1,4 V-ra állítottuk be a tuninghoz a memóriák üzemfeszültségét. A Value RAM kittel 2800 MHz-ig jutottunk, emellett az alapórajelen szereplő időzítéseken is szinte minimális mértékben kellett csak lazítanunk. A CL 15-15-15-36 helyett CL 15-16-16-36 volt a stabil, komolyabb emelésre a tRFC szorult, azt 278-ról 335-re kellett módosítanunk. Akárhogy is számoljuk, ez egy derekas 31%-os emelés. Nem szégyenkezhet a HyperX kit sem, ott kerek 3000 MHz-et értünk el, méghozzá az alapórajelhez képest is alacsonyabb időzítésekkel: CL 13-15-15-30. Még a 2666 MHz-hez tartozó tRFC-t is sikerült letornásznunk hét órajelciklussal, így adódott 340-re az emelt frekvencia ellenére. Ha az XMP-s értéket vesszük alapul, akkor csak 12,5% az emelés, de az igazi csodálat a chipek 2133-as besorolásához képest mért 40%-ot illeti, a derekasan csökkentett időzítésekkel egyetemben.

Bevalljuk, a KVR modulok AFR chipjeitől még ennél is többet vártunk, így minden bizonnyal az újabb HyperX szériákra kerülnek a válogatáskor izmosabb darabok. A HyperX-ek MFR-jei hozták a formájukat, átlagosan alacsony késleltetéseket lehet elérni velük tuningban. Érdekes, hogy korábban is előfordult már ilyen, méghozzá a híres Elpida Hyper chipek esetén. Ott is az elsőként kiadott MNH-E tudott alacsonyabb időzítést elérni az újabb, javított MGH-E változatokhoz képest (megjegyzendő, hogy az előbbi az idő múlásával szériahibásnak bizonyult). Kiemelendő még, hogy a Value RAM kit tuningja első pár próbálkozásunk során sikeresen stabilizálásra került, míg a HyperX Fury csomag jóval nehezebben adta magát. Volt, hogy egy korábban stabil értéken el sem akart indulni a rendszer, vagy instabilitás jelentkezett, ami ismételt beállítással megszűnt. Ezt az MFR chipek kisebb fokú Skylake-optimalizáltságának tulajdonítjuk, mert az X99-es Asus lapban ugyanolyan kezesen viselkedtek, mint az AFR-ek.

Tesztkonfiguráció, metodika

Méréseink során törekedtünk arra, hogy ismételten a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így mindegyik használt program pontos verzióját feltüntettük, a mérési beállításokat pedig szerepeltetjük a grafikonokon, illetőleg a képernyőképeken leolvashatók, a mentett fájlokból kinyerhetők. Ezúttal egy LGA1151-es rendszert fogtunk munkára, ahol az Intel i7-6700K tesztprocesszor egy Gigabyte GA-Z170X-UD5 alaplapban vendégeskedett, fogadva a teszt főszereplőit – a DDR4-es memóriákat – kétcsatornás üzemmódban.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már korábban kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, bár jelen tesztünkben csak a Tomb Raider és a Dirt Rally igényelt több helyet rajta az operációs rendszeren felül. A modernizáció jegyében itt is 64 bites Windows 10 Pro operációs rendszert használtunk, ami a mérések előtt került telepítésre, továbbá a naprakész állapot elérése érdekében hagytuk, hogy az összes elérhető frissítést letöltse és telepítse.

Tesztkörnyezet
Videokártyák Intel HD Graphics 530 – (Intel Beta Graphics Driver 15.40.20.4404)
NVIDIA GeForce GTX 980 Ti 6 GB – referencia (GeForce Game Ready Driver 364.51)
Processzor Intel Core i7-6700K (4 GHz) – Turbo Boost off
Intel Core i7-5960X (3 GHz) – 4 GHz-re tuningolva; EIST, C1E / C-state, Turbo Boost off
Alaplap Gigabyte GA-Z170X-UD5 (BIOS: F5) – Intel Z170 chipset
ASUS X99 PRO (BIOS: 2101) – Intel X99 chipset
Memória 8 GB (2 x 4 GB) Kingston Value RAM DDR4-2133 – KVR21N15S8K2/8
32 GB (4 x 8 GB) HyperX Fury DDR4-2666 – HX426C15FBK4/32
Háttértár Samsung 850 EVO 500 GB MZ-75E500 (SATA 6 Gbps)
Processzorhűtő Gyári Intel hűtő
Noctua NH-D14 SE2011
Tápegység Seasonic Platinum Fanless 520 – 520 watt
Monitor Acer B326HUL (32")
Operációs rendszer Windows 10 Pro 64 bit
Programok 7zip 15.14 64 bit
AIDA64 5.70.3827 Beta/hu
Cinebench R11.5 64 bit
Cinebench R15 64 bit
CPU-Z 1.75.0 64 bit
Dirt Rally
Hwbot HEVC Benchmark 1.61
Hwbot x265 Benchmark 1.2.0
Hyper Pi 0.99b
Passmark PerformanceTest 9 build 104 Beta 5
Prime95 28.9 64 bit
Super Pi 1.9 mod
Tomb Raider
WinRAR 5.31 64 bit
wPrime 1.55

Két használt tesztkonfigurációnk. Két használt tesztkonfigurációnk.
Két használt tesztkonfigurációnk [+]

X99-es tesztkonfigurációnk az Intel Core i7-5960X processzorral csak referenciaként szolgált, ezzel ellenőriztük a tuningot, ugyanis a szerverszegmensből desktopra költözött platform memóriavezérlője máshogy viselkedik, az általunk ezekkel a modulokkal elért órajeleken könnyebben stabilizálható. Jó hír, hogy nagyjából azonos időzítéseket, és +/- 50 MHz-en belüli órajeleket sikerült itt is belőnünk, és mindkét memória a Z170-es rendszerben mérthez hasonló feszültséget kért.

Fixáltuk 4 GHz-re a processzor órajelét.
Fixáltuk 4 GHz-re a processzor órajelét

Hogyan mértünk?

A Skylake rendszerrel történtek tehát a konkrét mérések, viszont a célból, hogy a RAM beállítások módosításával bekövetkező változások tisztán érvényesülhessenek, a processzor órajelét 4 GHz-re fixáltuk, feszültségét pedig 1,2 V-ra. Így viszonylag könnyű elkerülni a Turbo Boost miatt változó órajel méréseket befolyásoló hatását. Az AIDA64 memória és cache sebességmérő modulja összetett kimenetet ad ki futásának végeztével. Ezt nem ültettük át grafikonokba, hanem képernyőmentések formájában tettük közzé. Ugyanígy rengeteg adatot tartalmaznak az AIDA64 sebességtesztjei, ahol ráadásul az adatbázisban tárolt értékekkel való összehasonlítás lehetősége is megmarad, ha a méréseket nem ragadjuk ki környezetükből.

A Passmark MemoryMark esetén kapunk végpontszámot, de komplex méréssorozat fut le, így ott screenshot is és grafikon is szerepelni fog. A többi esetben viszonylag egyszerű dolgunk volt, hiszen az adott alkalmazás csak kiköpte a végeredményt, amit feljegyeztünk. A beállításokat a legtöbb esetben alapértelmezetten hagytuk a tesztprogramok esetében, vagy csak kevés, de annál fontosabb paramétert változtattunk, de ezt minden esetben konkrétan jelöljük. Korábbi RAM-os tesztjeink eredményeivel egyik mérési eredmény sem összevethető, aminek két oka is van. Egyrészt egyiknél sem azonos a használt processzor, másrészt a használt alkalmazások egy részét lecseréltük, egy részét pedig frissítettük.

A mérések koncepciója alapjaiban változott tehát. Már a DDR3-as rendszerek esetén is tapasztaltuk, hogy hiába ível át közel 10 évet a pályafutása, mégsem alkalmazható minden rendszerrel minden memória. Az új, nagy sebességű modulok az AMD és az Intel integrált memóriavezérlőjű processzorait kedvelik, és kompatibilitási problémák, fagyások jelentkeznek egy régebbi Phenom II-es, vagy netalán egy LGA775-ös rendszerrel. Ez természetesen igaz vice versa, hiszen egy első generációs, magas üzemfeszültségű DDR3-as modul sem fut ideálisan egy mostani csúcs APU-val, sőt az érzékeny gyártástechnológiát alkalmazó Intel processzorokat eleve károsíthatja is.

A cikkben mindezek figyelembevételével az egy platformon belüli eltéréseket, és az optimalizálás lehetőségeit igyekszünk kihangsúlyozni. A processzorok lelassult fejlődése miatt egy-egy rendszer már egész sokáig csere nélkül kiszolgál, aki pedig cserél, legtöbbször a komplett rendszert megújítja. A memóriabővítések során is teljesül a legkisebb keveredés, az elmúlt évek, évtizedek memóriás kompatibilitási problémái lassan megtanították a vásárlókat arra, hogy minél kevesebb differencia legyen, a cserék teljes kiteket szoktak manapság érinteni.

A HWBOT x265 Benchmark ablaka.
A HWBOT x265 Benchmark ablaka [+]

Pár szót ejtenénk csak a HWBOT x265-ös benchmarkjáról, mint új szereplőről. A HEVC kódolás sebességét teszteli, egy H.264-ben levő videót kódol át H.265-be. Rengeteg új utasítást tud hatékonyan kihasználni, melyeket fel is sorol. A minél nagyobb terhelés érdekében itt az alapértéktől eltérő 4K-s tesztet választottuk, de más beállítást nem módosítottunk. Egy alapszintű rendszerinformációs modullal is rendelkezik, és a teljes videó enkódolási sebességét méri. A végigfutott teszt kimenete a fenti képen látható.

A HEVC dekódolás sebességét ilyen benchmarkkal mértük.
A HEVC dekódolás sebességét ilyen benchmarkkal mértük

Teljesen más a tömörített videó lejátszása. Mindig is sokkal gyorsabb volt a kódolásnál, és teljesen más algoritmusokat is használ. A HEVC dekódolási sebességet egy olyan benchmarkkal mértük, ami a dekódolás során nem veszi figyelembe az állandó lejátszási sebesség biztosítását, hanem olyan sebességgel fut, ami a csövön kifér. Ez értelemszerűen az alárakott hardver erejétől, így várakozásaink szerint a RAM sebességétől is függeni fog. A program több felbontású anyagot is lemér több bitrátát vizsgálva, és az összes eredmény alapján ad végpontszámot. A nagyobb felbontású lejátszás nagyobb súllyal szerepel a végeredményben.

Szintetikus tesztek, AIDA64

A méréseknek az AIDA64 RAM és cache sebesség tesztelésére használt moduljával fogtunk neki. Egyből két érdekességbe is belefutottunk, de három lett belőle. A tuningolt Value RAM kit gyönyörűen teljesített, és a magasabb késleltetések ellenére az órajel-növekedéssel arányos gyorsulást produkált az olvasás és az írás tesztben is, és majdnem ennyit a másolás mérése során, mindezt szép késleltetésbeli csökkenéssel. Az XMP-s beállításon futó HyperX kit szinte ugyanezt mondhatja el magáról, hogy aztán a 3000 MHz-es beállításon késleltetésben mindenki elé, a sebességértékekben meg az utolsó helyre kerülhessen. Lassabb volt 3 GHz-en, mint az alapórajeles Value RAM.

Az AIDA64 Cache & Memory Benchmark sebességmérései. Az AIDA64 Cache & Memory Benchmark sebességmérései. Az AIDA64 Cache & Memory Benchmark sebességmérései. Az AIDA64 Cache & Memory Benchmark sebességmérései. Az AIDA64 Cache & Memory Benchmark sebességmérései.
Az AIDA64 Cache & Memory Benchmark sebességmérései [+]

A harmadik érdekesség, hogy a 2133 MHz-es beállítás esetén a magasabb késleltetések ellenére gyorsabb a HyperX kit a Value RAM-hoz képest. Az AIDA64 sebességtesztjeit is lefuttattuk, ahol a CPU mérési eredményekkel egészülnek ki a fenti memóriasebesség-tesztek. Visszaköszön a 3000 MHz-es beállítás gyengélkedése, a szélsebes tempó ellenére rendre alulmaradt a többi mérésen kívül az AIDA64-et fejlesztő FinalWare adatbázisában szereplő referencia Z170-es géphez képest is.

Az AIDA64 sebességtesztjeinek riportjai:
Kingston KVR 2133 MHz CL15
Kingston KVR 2800 MHz CL15
HyperX Fury 2133 MHz CL15
HyperX Fury 2666 MHz XMP CL15
HyperX Fury 3000 MHz CL13

A Passmark MemoryMark eredményei, az egyes részpontszámok leolvashatók. A Passmark MemoryMark eredményei, az egyes részpontszámok leolvashatók. A Passmark MemoryMark eredményei, az egyes részpontszámok leolvashatók. A Passmark MemoryMark eredményei, az egyes részpontszámok leolvashatók. A Passmark MemoryMark eredményei, az egyes részpontszámok leolvashatók.
A Passmark MemoryMark eredményei, az egyes részpontszámok leolvashatók [+]

A Passmark memóriatesztelő részével mért értékek követik az AIDA64-ben tapasztalt viselkedést. A 2133 MHz-es HyperX itt is megveri az azonos órajelű KVR-t, és itt is gyengélkedik a 3 GHz-es esetben. Itt a mérési képernyőket is biztosítjuk, mert az olvasás terén például megint meglepett minket a Value RAM kit, ő végzett az élen 2800 MHz-en. Valamit ezen a beállításon a rendszer nagyon szeretett.

A szintetikus tesztek alatti látszólagos anomáliákra természetesen van magyarázat is. Skylake esetén azok a RAM-ok, amelyeknek mindkét oldalán elhelyeztek chipeket (ún. kétoldalas modulok), jobban teljesítenek. Ha a quadkitünk maradék két tagját is behelyezzük, akkor még egy kicsit növelhettünk volna az eredményeken. Sajnos a tesztelt Value RAM egy modulja feleakkora kapacitású, mint a HyperX-é, így a nyomtatott áramkörükről készült képeken is látható, hogy ehhez feleannyi chip elég, egy oldalon elhelyezve. A 16 GB-os kitet alkotó 8 GB-os KVR modulok jó eséllyel jobban teljesítettek volna, mert azok már kétoldalasak.

Említettük, hogy a 3000 MHz-es beállítást a HyperX kit kicsit makacskodva fogadta a Z170-es tesztgépben, így a BIOS-ban átállítottuk a Memory Enhancement Mode-ot Normalról Enhanced Stability-re. Valószínűleg ez köszön vissza az alacsony számokon, ahogy a BIOS / UEFI súgószöveg erre fel is hívta a figyelmünket.

A terhelt hőfokok

15 percig Prime95 blend tesztet futtattunk, ami alaposan megdolgoztatja a RAM-okat, hogy a memóriamodulok beálljanak üzemmelegre. Infrahőmérővel mértük a memória hűtőbordájának (a HyperX Fury esetén), illetve a nyomtatott áramkör memóriachipek közti területének hőfokát (a Kingston Value RAM tesztelésekor).

Szembetűnően alacsony értékek köszönnek vissza, ami több tényezőre is visszavezethető. A nyitott tesztpad mindig friss levegővel van körülvéve, nem melegszik be a gépház belseje idővel, ahogy a rendszert terheljük. A processzor gyári hűtője oldalra irányuló légáramlatot kelt, ami a memóriamodulokat is érinti, segítve a hőleadást. És ne feledjük el a DDR4 alacsony üzemfeszültségét és a fejlett kialakítása miatti hatékonyabb működését sem!

Hogy lehetséges, hogy a hűtőbordás tuning RAM volt a melegebb? A válasz pofonegyszerű, többször is szerepelt korábban, csak nem került kimondásra: kétszer annyi memóriachip melegíti. Itt is elmondható, hogy a kétszeres méretű KVR melegebb lett volna, mert már azon is 16 db DDR4 chip található. Az emelt feszültségre persze kicsit jobban melegedett mindkét szereplő, de az így elért hőfokok is igen kedvezőek.

Félszintetikus mérések

A Cinebench a processzorral vagy a videokártyával renderelteti le a kívánt képet. Hogy a RAM beállításokat módosítva eltéréseket mérhessünk ki, értelemszerűen a CPU rendert választottuk. A régebbi (11.5-ös) verzió eredményei a hibahatáron belül egyformák, mindössze egy százalék eltérés van a leglassabb és a leggyorsabb között.

A 15-ös verzió már jóval későbbi kiadás, természetesen a modern utasításkészleteket is hatékonyabban képes kihasználni, és úgy tűnik, érzékenyebben érinti a memória-alrendszer sebessége is. Itt duplájára, 2% fölé emelkedett a differencia, ami még mindig azt mutatja, hogy azért a CPU az úr. Nyoma nincs a 3 GHz-es RAM beállítás esetén lassulásnak, rögtön az élre is állt.

Aki valaha tuningolt, jó eséllyel ismeri a Super Pi alkalmazást, ami a Pi értékét számolja ki megadott számú tizedesjegyre. Az alkalmazott 32M beállítás esetén ez 32 millió, és intenzíven használja a memóriát, aminek sebessége a számolási tempóra is hatással van. Sajnos a program csak egy processzorszálat képes kihasználni. Itt sem gyengélkedett a 3000 MHz-es HyperX, de a 2800 MHz-es Value RAM is kitett magáért. Az eredmények sorrendje az órajel szerinti.

A Hyper Pi nem más, mint a Super Pi-hez fejlesztett keretprogram. Annyi szálon indít Super Pi-t, ahányat beállítunk, majd a futásuk idejét átlagolja. Az i7-6700K processzorunk HT-vel nyolc szálat képes kezelni, így ezzel az értékkel futtattuk a Hyper Pi 32M-et. Bizony, alaposan felfordult a Super Pi alatt tapasztalt pedáns rend.

Míg a Super Pi alatt a KVR és a Fury is ugyanannyit teljesített 2133 MHz-en, itt számottevő az eltérés. Az előbb a 2800 MHz-re tuningolt KVR elverte az XMP-vel belőtt 2666 MHz-es Fury-t, itt kapott egy 16 másodperces pofont. Nem brillíroz a 3000 MHz-es beállítás sem. Utóbbinak a már említett, stabilitásra állított Memory Enhancement érték az oka, míg az előbbinek a Skylake esetén tapasztalt gyorsulás a kétoldalas memórimodulokkal.

A wPrime szinte semmit nem érzékel a gyorsabb memóriából, de nem is veszít a lassabbon. Ezért szokták tuningos berkekben single channel és alacsony órajel mellett futtatni, mert stabilabb lehet ezáltal a processzor túlhajtása. Nem is pazarolnánk rá szót, hiszen olyan szépen sorakoznak az azonos értékek egymás mellett, mint az orgonasípok, kivéve a 2666 MHz XMP-s beállítást. Akárhányszor futtattuk, vagy akár a gépet is újraindítottuk, mindig ennyi volt. Magyarázatot sem tudunk ezúttal a jelenségre, a tarsolyunk kiürült a korábbiaknál.

Gyakorlati alkalmazások

Elsőként két fájltömörítő alkalmazást teszteltünk, amik közismerten érzékenyek a memória sebességére, ha más korlátba nem futnak. A 7zip és a WinRAR programokkal vizsgálódtunk, és itt kaptuk a tesztsorozat leginkább elkülönülő eredményeit is.

Ugyan 7zip alatt semmi különöset nem tapasztaltunk, az erő- és a frekvenciaviszonyok megegyeztek. Az értékek elemzésekor gondolkodtunk el azon, hogy lehet, hogy nagyobb címtárat beállítva differenciáltabb értékeket kapunk. Utólag persze könnyű ezt bölcsen kijelenteni, de legközelebb kipróbáljuk.

A WinRAR mutatta meg a szélsebes memória igazi oroszlánkarmait. Nyoma nem volt a legnagyobb frekvenciás beállítás AIDA64 alatti gyengélkedésének, megmutatta, ki az úr. A többiek az órajelük arányában sorakoztak fel. Ebben a tesztben igen nagy eltéréseket lehetett kimérni, látható, mennyire szereti a gyors RAM-ot.

Szinte mindegyik teszt tartogatott eddig meglepetést, nincs ez másként a HEVC dekódolási tempó mérése során sem. A 2133 MHz-es eredmények és a 2666 MHz XMP-s egy csokorba tömörültek, de a 3 GHz-es hirtelen elhúzott. Érthetetlen, hogy a 2800-as Value RAM még őt is megverte, lehet, hogy nem Enhanced Stability beállítással a 3000 MHz-es érték még magasabb lenne? Ha indult volna enélkül a rendszer, már tudnánk.

A H.265 kódolás úgy látszik, csak keveset profitál a gyors RAM-ból, alig mutatható ki némi eltérés, így ott a nyers CPU erő többet számít. A nagyon kicentizett RAM tuning viszont visszafogja a processzorét, így ott inkább mérsékelt memóriafrekvencia mellett érdemes maximumra hajszolni a másikat, azzal jobban járunk.

IGP

Noha ismeretes, hogy az AMD APU-k sokkalta érzékenyebbek a memória sávszélességére az Intelekhez képest – és ez már meglehetősen régóta van így – abban reménykedtünk, a Skylake IGP-jét munkára fogva kimérhetünk valami hasznosat a RAM-ok tekintetében is. Két játékot indítottunk, nagyjából játszható FPS-t produkáló, reális beállításokkal. Úgy tűnik, nem alaptalanul tettük.

Dirt Rally alatt az alapórajeles szereplők értékéhez képest kb. 4%-kal volt jobb futási teljesítmény XMP-t beállítva a Fury, vagy 2800 MHz-es tuningot alkalmazva a Value RAM esetén. A 3 GHz-es stabilitáshoz esetünkben nélkülözhetetlen beállítás itt láthatóan visszavetett, az alapórajeles eredményeknél is gyengébb FPS-t produkálva.

Tomb Raider alatt szinte ugyanez a helyzet, egyetlen eltéréssel: a 3 GHz-re tuningolt HyperX Fury kitnek nem kell a legalsó helyen szégyenkeznie.

Konklúzió, végszó

Sok tanulsággal szolgált a két DDR4-es RAM tesztelése – leginkább azzal, hogy egy csúcsprocesszort felvonultató LGA1151-es rendszer is bőségesen elketyeg az alap memóriával. Nem mondjuk, hogy nincs hova gyorsulni, mert a mérések egyértelműen igazolták, hogy van, ki-ki a célterületet mérlegelve eldöntheti, szüksége van-e erre a kis előrelépésre. A gyorsulást elérhetjük költséghatékonyan, belépőszintű memóriánkat tuningolva, vagy a drágább, de XMP profillal rendelkező modulokat behelyezve, és az XMP-t alkalmazva. Ugyan az előbbi eset stabil beállításait kikísérletezni időnkbe fog telni, de ennek is megvan a maga varázsa. Ne higgyük persze, hogy a hűtőbordás, komolyabb memóriákat nem lehet tuningolni, láthattuk, egész eredményesen sikerült.

HyperX Fury Black kit
HyperX Fury Black kit [+]

Jó példája esetünk annak a peches együttállásnak, hogy nem vehető készpénznek a drágább memória jobb kompatibilitása, sokszor a puritán megközelítés gyümölcsözőbb. A tesztverziós Shuttle gépben a nem Skylake-hez optimalizált SK Hynix MFR chipes RAM modulok működésképtelensége bizonyítja ezt talán a legszebben: az X99-cel hibátlan memóriacsomagunkkal meg sem mukkant a kis barebone. Ehhez képest a Value RAM kit kompatibilitási probléma nélkül ment az ominózus Shuttle gépben, Asus X99-es és Z170-es alaplapban, valamint a most tesztelt Gigabyte Z170-ben is.

Egyértelmű, hogy nem a belépőszintű memóriára fognak a válogatott chipek kerülni, hiszen a célcsoport 99%-a nem fogja ezeket túlhajtani. Ennek ellenére egy korrekt tuningot sikerült belőnünk a Kingston Value RAM-mal, amivel abszolút elégedettek vagyunk. Az is kiderült, hogy a Skylake rendszer memóriatuningja sem olyan nagy ördöngősség. Lehet, hogy írásunk többeknek kedvet ad, hogy kipróbálják saját gépükön is, de fontos kiemelnünk, hogy a hardvergyártók csak a gyárilag specifikált értékekre vállalnak garanciát, és a túlhajtással a hardver károsodhat, tehát mindenki csak saját felelősségére álljon neki!!!

Kingston Value RAM 8 GB 2133 MHz CL 15 kit – KVR21N15S8K2/8
Kingston Value RAM 8 GB 2133 MHz CL 15 kit – KVR21N15S8K2/8 [+]

A tesztelt 8 GB-os, 2133 MHz-es Kingston Value RAM memóriacsomag, amely kétcsatornás kiszerelésű, nagyjából 11 ezer forintos áron kapható, ezzel 4000 Ft árelőnye van a másik szereplő, HyperX Fury szintén 8 GB kapacitású, 2666 MHz-es kitjével szemben. A kereskedelmi forgalomban jó eséllyel már mindkettő az újabb SK Hynix chipekkel kapható, így ez nem szempont. Az viszont igen, hogy az 1333 MHz-es, ugyanekkora méretű DDR3 kitek is ilyen áron kaphatók. Mindezeket egybevéve, a KVR21N15S8K2/8 ár/érték aránya korrekt, kompatibilitása kitűnő, tudjuk ajánlani, és az sem kizárt, hogy az ára idővel tovább csökken változatlan DDR3 árak mellett.

A HyperX Fury nem hoz akkora előrelépést, mint amennyivel többe kerül, de aki a maximumot keresi, annak célszerű ezt (vagy még erősebbet) választania. Nekünk a 3 GHz-es tuningja és az emellett elért alacsony időzítései miatt, egyszeri alkalommal mutatott kompatibilitási problémája ellenére tetszett.

Kingston Value RAM 8 GB 2133 MHz
CL 15 kit – KVR21N15S8K2/8
HyperX Fury Black 32 GB 2666 MHz
CL 15 kit – HX426C15FBK4/32

04ahgy

A tesztelt memóriákat a Kingston biztosította.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés