Hirdetés
Próba
Továbbra sem jár kezelőprogram a Cooler Master Devastator szetthez, amit nem is bánunk különösebben, legfeljebb az egér érzékenységének 1000 dpi alá állítása és fényének kikapcsolása hiányozhat. Régi ismerősünk a Devastator II szett alig módosított egere, de amikor először kézbe vettük, azonnal feltűnt egy apró, de annál fontosabb újítása: felső burkolatának pereme korábban zavaróan éles volt, most viszont szépen lekerekítették, így átlagos méretű kézben, tenyeres fogással viszonylagos lapossága ellenére is jól kezelhető. Nagyobb kéznél karmos vagy ujjas fogás jöhet szóba, itt viszont zavaró lehet az oldalsó gumibetétek vége utáni rés, ezért vásárlás előtt ajánlott legalább egy fogáspróba.
Meg voltunk elégedve a fő gombok működésével, közvetlenül és pontosan kapcsoltak, bár a múltkori ROG Spatha tapasztalatok után nem tudjuk elfelejteni a keményebb, japán Omron mikrokapcsolókat. Apropó keménység: tesztalanyunk görgő alatti gombja továbbra is túl kemény, az oldalsók pedig olcsó hatásúak, dehát olcsó egérrel is van dolgunk – érezni ezt az optikai szenzoron is, ami legfeljebb 125 Hz-es frissítéssel küld jelet a számítógép felé. Nagyon finom mozgásoknál – például képszerkesztésnél – kicsi nehezen indult el, komoly rántásokkal – például alacsony érzékenységgel játszva – meg lehet viccelni. Bár régen járt nálunk az elődje, úgy éreztük, az utód valamivel jobban siklik.
Formára és méretre a Devastator II billentyűzet megközelíti a mechanikus modelleket, és bizony működése is azokat idézi. Nyilván nem olyan stabil, mint egy Cherry MX Black vagy Red, de sokkal egyenletesebbnek tűnt a mozgása a szokásos membránosokénál. A nemrégiben nálunk járt Zalman ZM-K650WP volt hasonló szerkezetű, de a Cooler Masternél sokkal jobban oldották meg a házi feladatot. A gombok imbolygás nélkül, hosszú úton, határozott nyomásponttal és utána épp elégséges csillapítással járnak, a kupak alatti köztes részek nem lötyögnek. Legfeljebb a klaviatúra hangjára lehet panaszunk, mert eléggé csattogott.
Tényleg fel lehet tenni rá a mechanikus billentyűzetek kupakjait, amivel egyedivé lehet tenni a terméket. Szomorú viszont, hogy a gyári kupakok feliratozása csak akkor látható, ha bekapcsoljuk a háttérvilágítást. Ennek kapcsolója a Scroll Lock gombon van, és amikor excelezni akartunk egy kicsit, rá kellett döbbennünk, hogy bizony a világítással a cellamozgatás is lezárul, csak fény nélkül tudtunk köztük mozogni a kurzorgombokkal, vagyis excelező gamereknek nem éppen szerencsés ez a modell. A másik gyengesége a világításnak, hogy laposabb szögből nézve a billentyűzetet halványodik a karakterek felső része. Megemelés nélkül stabilan ült az asztalon, heves játék közben sem toltuk arrébb, kihajtott lábakkal viszont csúszkált.
A fő gond viszont a játékos képességeket érinti. A billentyűzet csak hellyel-közzel hozza a 3KRO képességet, tehát nem minden esetben érzékel három tetszőleges gombleütést. Például a fel és balra nyíl mellé nem érzékel a szóköz, az A és S mellé a Q, a D és C pedig blokkolja a teljes sorát. Nem valami szerencsés dolog ez, mert bizony hasonló kombinációk előjöhetnek játék során.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
