Szerelés
A ház szerelhetőségét egy ASRock Fatal1ty X99M Killer alaplappal és egy PowerColor Red Dragon RX 570-es grafikus kártyával teszteltük – előbbi, bár microATX méretű, a hőmérsékleti tesztben fontos tényező volt. A processzorhűtő szerepét egy Noctua NH-D15 töltötte be, mely ventilátorral együtt 165 milliméteres magasságával éppen hogy, de befért az üveglap mögé.
Hirdetés
Az alaplap beszereléséhez szükséges távtartók gyári állapotban ATX méretre voltak előkészítve, de ezeket gond nélkül át tudtuk tenni a microATX-hez passzoló lyukakba. A PCIe slotokban található töltelék fémlemezeket kézzel oldható csavarokkal rögzítették, így egyszerűen ki lehetett venni azokat, melyek helyére a PowerColor kártya kimenetei kerültek.
A főbb tápcsatlakozókat egyszerű volt a helyükre tenni, a kábelvezetők elég szélesek ahhoz, hogy minden csatlakozó átférjen rajtuk, és szükség esetén egy ilyen nyílásba több vezeték is elfér. A nyolctűs EPS csatlakozót az alaplap felett is bevezethetjük az alaplaphoz, szerencsére nem kell oldalról elvezetnünk azt, viszont ezt érdemes még a nagyobb processzorhűtők felszerelése előtt megtennünk, mert bár van elég hely a kezünknek a lap felső éle és a ház teteje között, például egy olyan méretes toronyhűtőnél, mint a Noctua, már oldalról sem tudtuk elég jól megközelíteni azt a csatlakozót.
Az alaplap alsó szekciójában sorakozó csatlakozók bekötése sem okozott problémát (a Scorpion II tesztünkben látott módon ATX méretű lap esetében sem), hiszen az ide való vezetékek a tápegység feletti lemezen vezethetők be és innen tudjuk őket szétosztani. Az I/O portból induló kábelek hosszát azonban véleményünk szerint nem gondolták át eléggé. A legtöbb esetben nem volt gondunk, a HD Audio konnektorhoz tartozó vezeték azonban kicsit rövid, a használt ASRock alaplapon pedig ez a csatlakozó pont a bal sarokban van, elég sokat kellett hátul logisztikázni ahhoz, hogy még ha az ideálisnál kicsit jobban megfeszítve is, de be tudjuk imádkozni a portot a helyére.
Az alaplap mögött ennek épp az ellenkezőjét tapasztaltuk, ugyanis az előlapi ventilátorok vezetékei túl hosszúak, ami nyilván azért van, mert nem konkrétan ebbe a házba és erre a pozícióra lettek tervezve, de így, hogy a légkavarókat egy viszonylag közel (egyébként mágnesesen rögzülő) kontrollerbe kell csatlakoztatni, rengeteg felesleges tyúkbél tekereg a házban, melyeket, ha kihasználtuk volna a merevlemezkeretet, nem biztos hogy lett volna hova elrejteni.
Maga a tápegység egyébként könnyen a helyére tehető, elég hely áll rendelkezésünkre annak mozgatására és a kábelek rendezgetésére mind a rendelkezésre álló terület magasságát és hosszát tekintve. Bár mi jobban szeretjük az olyan megoldásokat, ahol a ház hátoldala felől kell becsúsztatni és egy kerettel rögzíteni a tápegységet, szerencsére ez nem egy olyan komponens, amit gyakran cserél a felhasználó, így a Scorpion III-ban alkalmazott kialakítás miatt sem dől össze a világ.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!