ASUS ROG Strix Z390-I GAMING alaplap

Manapság egyre népszerűbbek a kompakt méretű asztali számítógépek, és sokan szeretnék őket többre is használni, mint csupán multimédia központnak, böngészős vagy éppen irodázós gépnek. Házakat könnyebben találunk ilyen kis méretben, de alaplapoknál talán több mindenre kell figyelni; ott vannak például a játékosok, akiknek más prioritásaik vannak vásárláskor, hiszen fontos lehet például a tuning (és az ezzel járó hőmenedzsment), ne adj' Isten a keresztre feszített RGB fényáradat. Az ASUS az ő számukra készített egy igen komoly kis csöppséget, a Mini-ITX formátumú ROG Strix Z390-I GAMING deszkát.

[+]

Ahogy az a típusjelből adja magát, a lap az Intel éppen egyeduralkodó konzumer lapkakészletére, a Z390-re épül, mellyel már volt a múltban egy kiruccanásunk egy processzorokat összehasonlító teszt erejéig. A doboz dizájnos ASUS stílust követ, felnyítva fedőlapját egy szép adag kiegészítő és apróság kerül a látómezőnkbe; a tartozékokat még felsorolni is hosszú: Intel 9560 802.11ac dual band Wi-Fi antennák, 1 db M.2 installációs kit, 2 db M.2 csavar és távtartó, 4 db SATA kábel (kettő egyenes-, kettő elforgatott fejű), 4 tűs RGB toldókábel (80 cm), szoftver CD, felhasználói kézikönyv, fekete gyorskötegelők, matricaszett (kábelekhez is), ROG köszönőkártya és egy 20 százalékos kedvezményt biztosító kód a Cablemods termékeire.

[+]

A Z390-I GAMING-nek már a(z amúgy semleges színekben tetszelgő) külleme is azt sugallja, hogy nem egy pénztárcabarát megoldással van dolgunk; az uralkodó motívum a tápellátó áramkörök hűtése és a szerelést megkönnyítő, fixált I/O pajzs, illetve az egyik M.2-2242/2260/2280-as foglalatot fedő hűtőborda (a második aljzat az alaplap hasán található). Egyetlen, fém megerősítésű, x16-os PCI Express 3.0 sín várja a dedikált videokártyát, miközben a két DIMM slotba összesen 64 GB dual channel DDR4 memóriát installálhatunk (akár 4800 MHz-eset) – ez úgy lehetséges, hogy a slotok támogatják a 32 GB-os, dupla magasságú modulokat.

[+]

Konvencionálisabb háttértárolóinkat négy darab, RAID 0/1/5/10-et ismerő, 6 Gbps-os SATA csatlakozó várja, míg a vezetékes hálózati kapcsolódás egy LAN Guard és ROG GameFirst technológiával felvértezett Intel I219V kontroller feladata. Azt zárójelben jegyezzük meg, hogy ha az M.2_1-es slotba helyezünk el SSD-t és azt SATA módban futtatjuk, akkor a SATA_2 jelölésű port inaktívvá válik. Az ASUS mérnökei gondoltak a vezetékmentességet előnyben részesítő felhasználókra is, tudniillik egy dual band Intel Wireless-AC 9560 modult, továbbá egy 5.0-ás Bluetooth egységet is kapunk.

[+]

A legérdekesebb a lapon talán a VRM-ek környéke, ami első blikkre kifejezetten adekvátnak tűnik. Egy "pszeudó" 6 fázisos tápellátásról van szó: egy ASP1401CTB PWM kontroller vezérel hat NCP302045 MOSFET modult, a VCore pedig láthatólag háromfázisos konfigurációban dolgozik, három-három NCP302045 kombinált MOSFET összekapcsolásával, párhuzamos fázisokkal, emellett a NYÁK-on szilárdelektrolitos kondenzátorok és tizenegy 60 A-s induktor figyel.

[+]

A VRM részleg nagyobbik felét fedő, I/O pajzsot is magába foglaló fém bordázat nemcsak remekül fest, de a későbbiekben megláthatjuk majd, hogy jól is látja el feladatát – és ez a tápellátás SoC szekcióját fedő, kisebb bordára is igaz.

[+]

A hangkeltésről egy nyolccsatornás SupremeFX S1220A kodek gondoskodik, ami tulajdonképpen egy átcimkézett Realtek ALC1220 HD chip (és úgy fest, sztenderdnek számít a prémium kategóriás alaplapoknál). A chipet öt aranyozott Nichicon kondenzátor fogja körbe. Ventilátorok számára három darab, 4 tűs csatlakozó áll rendelkezésünkre: egy a processzorhűtésnek, egy a pumpának és egy a gépházba szerelt légkavarónak. A nyomtatott áramköri lap alján (a jobb oldalon) 11 darab (természetesen ASUS Aura Sync kompatibilis) RGB LED kapott helyet, és ezen felül még egy 5 V-os, valamint egy 12 V-os AURA tüskesor várja a színorgonán komponálni vágyókat. Az egyedüli negatív tényezőt a leendő ház előlapi paneljéhez tartózó tüskék jelentik, mert ezek közvetlenül a PCI Express foglalat felett helyezkednek el, így kissé körülményes lehet hozzájuk férni. Ezen könnyít talán a Q-Connector, amiről külön lőttünk egy fényképet.

[+]

A már említett I/O pajzson két USB 3.1 Gen2, két USB 3.1 Gen1 és két USB 2.0 port ejtőzik a magányos USB Type-C tőszomszédságában, de az audiojackeknek, az optikai S/PDIF kimenetnek, a Gigabit Ethernet és a dupla antennacsatlakozónak szintúgy maradt hely. Esetleges iGPU-nk egy 1.2-es DisplayPorttal és/vagy egy HDMI 2.0a porton továbbíthatja a képet kijelzőnk felé.

UEFI, specifikációk, tesztkörnyezet

[+]

Tesztkörnyezet

A mérések során igyekeztünk fenntartani a konzisztenciát, ezért a grafikus megjelenítést a jó öreg, 6 GB-os GeForce GTX 1060 Founders Editionre bíztuk. A korábbi, AMD-s alaplaptesztekben a Ryzen 7 2700X-et favorizáltuk, ezért a most esedékes Intel térfélen a Core i7-8700K processzort állítottuk hadrendbe. Memóriák tekintetében is tartottuk magunkat a már bevált ADATA XPG D40-es kithez, ám mivel most csupán két DIMM slot állt rendelkezésünkre a megszokott négy helyett "mindössze" 16 GB DDR4 RAM-ot pakoltunk a lapba. A tesztbench további elemei változatlanok maradtak, ahogy a felhasznált segédprogramok is.

[+]

Alkalmazástesztek

Elsőként a Cinebench R15-tel kezdtük a vizsgálódást. Itt nem ért bennünket meglepetés, hiszen ahogy azt vártuk, az i7-es egy magon határozottan utasította maga mögé a Ryzen 7-est, ám az itt szerzett előnye több magon már elvérzett. Ez persze teljesen érthető, hiszen a kékek 6/12-os mag/szál konfigurációja állt szemben a pirosak 8/16-os párosával, és a tesztprogram bizony kihasználja a többletet.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

A SPECwpc programcsomagot beizzítva már vegyesebb képet kaptunk a rendszer teljesítményéről. A Z390-es Intel konfiguráció remekelt a 7-Zip tömörítéses tesztben és összesítettben jó 25 másodperccel végzett az eddigi összehasonlításokat vezető TUF B450M-PLUS GAMING alapú vas előtt. Úgy látszik, hogy itt még mindig nem az igazi a többszálú optimalizáció, és összességében a magasabb órajelekből többet profitálunk, mint a plusz 2 mag/4 szálból.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

A jobb szemléltetés érdekében a kapott eredeményeket táblázatban, két részre bontva is megmutatjuk.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

Tesztünk tárgya (a kevesebb processzormag okán) érezhetően a háttérbe szorult a blenderes mérésben, de Handbrake-ben nagyjából együtt mozgott az MSI B350 Tomahawkkal és az ASUS TUF B450M-PLUS GAMING-gel, bár HQ-ban kissé lemaradt az AMD-s bolytól. HWBOT-ban már egy picit rózsásabb volt a helyzet, hiszen ha nem is sokkal, de sikerült beelőznie a vörös mezőnyt mind 1080p-ben, mindpedig 4K-ban. A Mini-ITX-es ROG üdvöske a VeraCrypt hash algorythm benchmark SHA-256 részében hozta az első helyet, és SHA-512-ben is gyakorlatilag hibaszázalékon belül maradt a B450-es lapkára épülő megoldásokkal.

Játékok, tuning

Egy kis játékot is beillesztettünk a napirendbe az Ashes of the Singularity és a Rise of the Tomb Raider segítségével. Ezeket használtuk a B350/B450-es alaplapok összevetéséhez, így most sem tértünk el a sémától; ezért is részesítettük előnyben (Vulkan helyett) a DirectX 12-t a valós idejű stratégiához. Sajnos nem hevert parlagon egy Core i9-9900(K) a raktárunkban, így maradtunk a nyolcadik generációs i7-nél – ami bár némi hátrányt jelent egyes alkalmazásokban, árképzésével sokkal inkább egy halmazba tartozik a Ryzen 7-essel.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

Az Ashes of the Singularityben utolsó helyen zárt a Z390-es tesztvas (körülbelül 23 százalékkal maradva le a B450-es TUF deszkától), de ennek oka szimplán a processzorban keresendő; a több végrehajtó szál egyértelműen jó hatással volt az AMD-s összeállítások produkálta frame rate értékekre. Ugyanez igaz a Rise of the Tomb Raiderre is, bár itt a differencia csak 5-7 fps volt a vetélytársakhoz képest. Ahogy idővel több Intel chipsetes deszkát fogunk tesztelni, kicsit jobban perspektívába helyeződnek majd ezek az eredmények.

A rövid játékszeánsz végeztével egy minimális órajelmágiát is eszközöltünk, bár a témakör komplexitásának fényében talán kissé túlzónak találhatjuk a kifejezést, hiszen mindössze egy AI Optimized tuningot inicializáltunk egy Intel XMP memóriaprofillal egyetemben. A korábban elvégzett benchek alatt – AMD-s írásainkhoz hasonlóan – a RAM-ok az alapértelmezett, 2666 MHz-es frekvenciáikon ketyegtek. Néhány, BIOS-ban megejtett kattintás után eljutottunk az 5 GHz-es CPU-órajelhez és a DDR4 3000 MHz-es specifikációjához, CL16-os késleltetéssel. Semmi extrém, de adekvát számértékek.

[+]

A nyitott bench közvetlenül érintkezett a szerkesztőség 24 °C-os levegőjével, és az alkatrészek számára nem biztosítottunk semmilyen extra hűtést. A BIOS-machinálást követően a rendszer stabilitását az AIDA64 stress tesztjével mértük, s bár túlságosan messzemenő következtetéseket nem célszerű levonnunk, annyi bizonyos, hogy 35 izzasztó perc elteltével is bőven az egészséges határon belül mozogtak a termális mutatók: a processzor 77 °C-on serénykedett, a VRM hőmérséklete szenzorból 40 °C volt, de az infra hőmérő is csak 57,3 °C-ot mutatott, miután azt közvetlenül a tápellátó áramköröket hűtő bordára applikáltuk.

Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a ROG Strix Z390-I GAMING VRM hűtése elég jól sikerült, és jó eséllyel lehet vele megpályázni picit komolyabb tuningot is. Ez általában nem túl sarkalatos pont egy ennyire kompakt méretű lap esetében, bár az is igaz, hogy ebben az árszegmensben már jellemzően nem HTPC-t vagy irodai gépet építünk, így mindenképpen kellemes adalék (főleg a borsos árcédulát alátámasztandó).

Konklúzió

Nincs túl nehéz dolgunk, mikor összegeznünk kell a tapasztaltakat: az ASUS ROG Strix Z390-I GAMING egy igencsak jóféle alaplap, amit minden olyan szükséges dologgal felszereltek, amire egy modern asztali gép esetében szükségük lehet a teljesítményre éhes felhasználóknak. Egyedüli kivétel ezalól talán a Thunderbolt 3 csatlakozó hiánya, de ezzel egyelőre még együtt lehet élni. Egyetlen darab x16-os PCI Express 3.0 sín ugyan nem sok, de a Mini-ITX-es méret erősen korlátozza a bővítési lehetőségeket, így ezt nem tudjuk felróni a gyártónak. Az mindenesetre örömteli, hogy a foglalatot fémmel erősítették meg, így egy nehéz, termetes videokártya is nyugodt szívvel ráépíthető, nem kell attól tartanunk, hogy idővel megsérül a műanyag.

[+]

Plusz pont jár a duplamagas DIMM modulok támogatásáért is, hiszen egészen elvadult gondolat, hogy a két slotba akár 64 GB RAM-ot is belapátolhatunk – más kérdés, hogy ennek gyakorlati haszna nemigen lesz, ha játékra építünk gépet (márpedig ez a deszka főként a gamereket célozza meg). A chipset konzumer fronton high-endnek számít, és a benne rejlő tuninglehetőségekhez remekül passzol a VRM részleg, illetve annak hűtése és a bőséges BIOS beállítások. A fixált I/O pajzs megkönnyíti a beszerlést, de alapból is guszta, letisztult megoldás. A leválasztott hangkodek minőségi példány, a négy SATA és két M.2 aljzat pedig a többség számára bőven elegendő lesz (az USB-k számával is ugyanez a helyzet). A történet nem lehetne kerek, ha nem derengene a háttérben némi RGB, így ezt is kipipálhatjuk.

Mindent együttvéve egy jól megtervezett, minőségi alaplap járt a kezeink között, mely szolgáltatásaival és tuningpotenciáljával meggyőzött minket. A mini ROG egyetlen komoly negatívuma az igen borsos, 70 000 forintos árcédula, amit a minden földi jóval megpakolt dobozán visel. Az azonban biztos, hogy ha rááldozzuk ezt az összeget, nem kell túl sok kompromisszumot kötnünk majd.

ASUS ROG Strix Z390-I GAMING alaplap

Synthwave

Az ASUS ROG Strix Z390-I GAMING alaplapot az ASUS Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre.