Videóvágás, szerkesztés
A különféle videóvágó és -konvertáló alkalmazások egyaránt profitálnak a gyorsabb memóriából és a minél több magból/szálból, illetve természetesen a magasabb órajelből is. Az persze változó, hogy melyik programnál épp melyik az az imént felsorolt háromból, ami nagyobb súllyal esik latba.
Az After Effects CC esetében fej fej mellett ment a Ryzen és a Broadwell-E, noha a Ryzen kevesebb maggal rendelkezik, de úgy tűnik, a magasabb órajelre jól reagál ez a program. Nem így a Premiere Pro CC, ahol a több maggal már sikerült elhúznia az Intelnek, és kevésbé volt órajel-orientált, de a Ryzen 7 1800X-hez közelálló paraméterekkel bíró i7-6900K éppen csak meg tudta előzni, tehát nagyjából a papírforma szerint alakult a végeredmény.
A Vegasban viszont már kevésbé szerepelt jól az AMD újdonsága, a mezőny közepére szorult vissza; a 43 másodperc nem valami fényes eredmény, az i5-7600K-val van egy szinten. Persze nem kizárt, hogy egy frissebb Vegas esetében már jobb lenne a skálázódás, vagy valami más probléma lehet a háttérben, mivel – és most itt megint előreutalnánk a tuningos eredményekre – az órajel masszív emelésére sem reagált a program.
A PowerDirector rendkívül kedveli a minél alacsonyabb memória-késleltetést, de a sok magot/szálat sem veti meg. Ellenben a Sorenson Squeeze-t általában leginkább az IPC és az órajel érdekli, ennek ellenére a Ryzen architektúra nagyon fekszik a programnak, hiszen messze nem a legmagasabb órajelet tudhatja magáénak, mégis szép előnyre tett szert, akárcsak a Cockos Reaper esetében.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
