Hirdetés

Egyre valószínűbb, hogy AMD GPU-kat szeretne magának az Intel

Ráadásul a korábbi hírekkel ellentétben az új adatok nem igazán licencelésről szólnak, ami illik az AMD stratégiájába.

Még az elmúlt év végén robbant az a pletyka, amely szerint a AMD grafikus fejlesztéseket licencelne az Intel. Ennek ugyan semmi jele nem volt az iparágon belül, de a friss adatok birtokában nem is klasszikus licencelésről van szó, hanem sokkal inkább egy olyan kapcsolatról, amelyben az Intel az AMD OEM partnereként létezne.

Hirdetés

Az elmúlt hetekben felerősödött az a híresztelés, amely szerint az Intel egyedi tervezésű AMD GPU-ra tartana igényt, amit aztán MCM tokozással egy adott CPU mellé társítanak. Ez nem klasszikus integráció, tehát nincs szükség az AMD technológiájának a licencelésére, hiszen az csak az Intel saját fejlesztésű hardvere mellé kerül közös tokozásban. Hasonló kiépítéssel a Santa Clara-i óriáscég ma is dolgozik, mivel a mobil megoldások területén a Kaby Lake lapka mellé közös tokozásba kerül a déli vezérlőhíd, de ha feltétlenül GPU-s példát szeretnénk, akkor a 2010 elején bemutatott Clarkdale/Arrandale is MCM tokozással kapcsolta össze a CPU-t és a GPU-t.

Egy esetleges MCM dizájnról mind a nyomtatott formában megjelent Canard PC Hardware, mind pedig Kyle Bennett, a HardOCP tulajdonosa beszámolt egy friss fórumbejegyzésében.

Clarkdale-hez hasonló megoldás jöhet
Clarkdale-hez hasonló megoldás jöhet

Az MCM-nek márpedig kulcsszerepe van, ugyanis az AMD korábban kijelentette, hogy nem teszik licencelhetővé a grafikus technológiáikat, ugyanakkor a semi-custom divízió pont arra van, hogy ha egy cég mégis erre vágyna, akkor megrendelhetik az AMD-től, akik elkészítik a kívánt dizájnt, akár egyedi IP-kkel, azaz szellemi tulajdonokkal is kiegészítve. Az Intel valószínűleg nem szívesen hagyná, hogy a teljes processzorát az AMD tervezze meg, de minden bizonnyal egy MCM konstrukció belefér, hiszen ebben az esetben csak az összeköttetésért felelős buszt, illetve a déli vezérlőhidat kellene megosztani az AMD-vel, de akár azt is megtehetik, hogy utóbbit is megrendelik. Ezek itt már részletkérdések, a lényez az, hogy egy Clarkdale-szerű konstrukció ma is fejleszthető. Utóbbit még az is alátámasztja, hogy a Kaby Lake-nek pont lesz egy IGP nélküli verziója, ahol fizikailag is ki van műtve ez a részegység a lapkából. Bár a Kaby Lake-X eredetileg a HEDT platformhoz készül, semmi sem zárja ki, hogy mellétegyenek egy egyedi AMD GPU-t, és erre felépíthető legyen egy külön platform a termékskálára.

A fentiek alapján tehát sok tényező összeillik. Mondhatni a kirakós elemei végre passzolnak egymáshoz. Arról nem is beszélve, hogy az Intel grafikus részlegétől egyre több magas beosztású ember távozik, legutóbb például Andrew Lauritzen a technológiai csoport szoftvermérnöke. Bár az emberek általában váltják a munkahelyeiket, tehát ez még nem bizonyíték semmire, de az Intel esetében az elmúlt években látható volt egy nem túl biztató tendencia. A cég 2011-ben elkezdte komolyan venni a játékfejlesztők segítését, és ehhez számos új embert alkalmaztak. Többek között elcsábították az AMD-től Richard Huddy-t is, aki kapott egy saját részleget. Utóbbinak az volt a célja, hogy olyan grafikus technológiákat tegyen a fejlesztők elé, amit ki is használnak, és ami a leginkább megdöbbentő volt, hogy ezt sikeresen el is érték, emlékezhetünk az InstantAccess, illetve a PixelSync nevű újításokra, amelyek a Haswell lapkával érkeztek. Az Intel vezetősége láthatta, hogy működik a stratégia, hiszen konkrétan meggyőztek több játékfejlesztőt is, hogy exkluzívan Intel IGP-n futó effekteket rakjanak az egyes játékokba, de 2013-as esztendő második felében mégis úgy döntöttek, hogy ez az irány nem fontos, és elvették a támogatást a részlegtől, majd az ott dolgozó emberek lassan ki is léptek, többek között Richard Huddy visszatalált az AMD-hez. Feltételezhető, hogy az egész döntés hátterében a pont 2013-ban kinevezett új elnök-vezérigazgató, Brian Krzanich állhatott, aki leginkább új piacokat keresett a cégnek, és nem tartotta stratégiailag fontos tényezőnek, hogy az Intel grafikus vezérlőinek szoftveres háttere megfelelő minőségű legyen. Ebben talán még logika is volt, hiszen a vállalat jó és rossz minőségű támogatás mellett is ugyanúgy képes hozni a 70% körüli piaci részesedést, tehát effektíve a minőségi mérce nagymértékű emeléséhez szükséges befektetés nincs arányban azzal, amennyit ebből az eladásoknál ki lehet nyerni.

A fenti bekezdés vége azonban felveti azt a kérdést, hogy mi szükség van ilyen formában az AMD-re? Valószínűleg az extrém lemaradás indokol egy olyan lépést, amivel az Intel rákényszerül egy alternatív grafikus vezérlőre. A DirectX 12 és a Vulkan API ugyanis több szituációban sem barátja az Intel aktuális GPU-dizájnjának. Amíg például a DirectX 11-es parancsátadásban nincs lényeges lemaradása az Intelnek az AMD IGP-ihez képest (elsődlegesen az API-ban keletkező limitációk miatt), addig DirectX 12-ben akár kétszer-háromszor lassabban történik meg a rajzolási parancsok beírása a parancspufferbe, és a Vulkan API alatt még rosszabb a helyzet. Persze vannak az Intel dizájnjának is kifejezetten előnyös oldalai, például nagyon gyors geometry shader futtatásakor, de egy mai játékban alig van ilyen shader program, és ugyanígy megemlíthető az is, hogy a Skylake és a Kaby Lake IGP-je ROVs funkcióban is nagyon gyors, csak épp nincs ami használja ezt a képességet. Végeredményben az a helyzet állt elő, hogy a folyamatos fejlesztések mellett is két új API elég volt ahhoz, hogy túl nagyra nőjön a lemaradás a konkurenciához képest.

Mindemellett az AMD egyedi dizájnja sem betonbiztos stratégia, ugyanis a semi-custom divízió folyamatos hátrányban van a házon belüli vezető fejlesztésekhez képest. Vagyis ez a részleg nagyjából egy év múlva képes felkínálni azt az Intel számára, amit az AMD már használ a saját termékeiben. Ez pusztán az üzletág működésének jellegzetessége, tehát nem arról van szó, hogy az Intelt szándékos hátrányba helyezné a beszállító. Ettől függetlenül az Intel egy semi-custom dizájnnal csak technológiai hátrányt tud vásárolni magának, ami lehet, hogy a saját fejlesztéseinél jobb, de az AMD megoldásainál már nem. Emiatt igen valószínű, hogy ha valóssággá válik az MCM tokozású, AMD GPU-t használó Intel processzor, akkor az csak egy ideiglenes állapot lesz, amíg az Intel saját maga nem tud jobbat fejleszteni.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés