Tavasszal írtunk először a Kaby Lake-G platformról, amely az Intel sokszor pletykált, AMD Radeon GPU-val ellátott MCM konstrukciója lesz, illetve lehet. A korábbi hírben már viszonylag sok adat szerepelt a vélt paraméterekről, de rengeteg volt a kérdőjel is. Mára azonban egyre több helyre jut el a fejlesztői csomag, így a részletek szempontjából is egyre több információ derül ki.
A processzort illetően a Kaby Lake-G egy aktuális, négymagos, GT2-es IGP-vel rendelkező Kaby Lake modell lesz. Ilyennel találkozhatnak a felhasználók az asztali piacon is, de persze itt némileg visszafogottabb órajel mellett fog működni a lapka a korlátozott TDP keret miatt, a funkciók tekintetében viszont nem lesz eltérés, tehát könnyű behatárolni a képességeket.
A kérdések mindig is a dedikált GPU-ra vonatkoztak, és kiderült, hogy ez egy viszonylag testes darab lesz: bár magát a terméket nem láttuk, de megtudtuk, hogy a méretes, 58,5 x 31 mm-es BGA tokozás jelentős részét a grafikus vezérlő tölti ki. Az AMD által tervezett GPU-ba 24 darab multiprocesszor kerül egyelőre ismeretlen elrendezésben, de valószínűsítjük, hogy két shader tömbre osztva. Ezzel a shader részelemek száma 1536 lesz, ami kiegészíti az IGP-ben található feldolgozókat. Utóbbi azért lényeges, mert a Kaby Lake-G-ben a dedikált GPU ellenére is aktív lesz az IGP. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy az integrált grafikus vezérlőn belül a rendelkezésre álló 24-ből egy darab úgynevezett Execution Unit pontosabban meg nem határozott rendszerszintű feladatokra van fenntartva, tehát azt a futtatott programok nem érhetik el. Azt sajnos nem tudtuk kideríteni, hogy mik ezek a bizonyos feladatok.
Az AMD dedikált GPU-jának további érdekes része, hogy 1024 bites memóriabuszt kap, ami mellé egy darab HBM2 szabványú memória helyezhető. Ennek a kapacitása szintén nem derült ki, de valószínűleg 4 GB lesz, effektív órajelét viszont már tudni lehet, ami 1 GHz, így a memória-sávszélesség 128 GB/s-nál tetőzik. Maga a dedikált GPU egyébként x8-as PCI Express 3.0-s interfészen keresztül kapcsolódik a processzorhoz. Állítólag azért nem többel, mert ez a támogatott csatornák maximális száma az AMD GPU-ján belüli PCI Express vezérlővel. Innen lehet következtetni arra, hogy maga a hardver egy Vega 12 lehet, bár ez az információ egyáltalán nincs megerősítve, bőven elképzelhető, hogy egy egyedi Polaris lapkáról van szó. A GPU órajele egyébként 550 MHz, de az nem biztos, hogy ennyi is marad, sőt, kifejezetten valószínű, hogy jóval magasabb lesz.
Sajnos a grafikus vezérlőre vonatkozó egyéb adattal egyelőre nem tudunk szolgálni, ugyanis hiába van ott számos gyártónál a Kaby Lake-G, csupán OpenCL meghajtó van hozzá. Ebből pedig túl sok, a grafikai képesség szempontjából fontos információ nem olvasható ki. Állítólag a grafikus meghajtót sem az AMD fejleszti, ugyanis az Intel inkább kiosztotta a munkát egy megbízott harmadik félnek. Ennek a költségek csökkentésében van szerepe, mivel így az Intel csak a lapkákért fizet az AMD-nek, amolyan OEM üzleti modell keretében, lényegében licencelés nélkül, és ezért az árért a GPU fejlesztője csak csak alapszintű támogatást nyújt. Persze elképzelhető, hogy amennyiben a kijelölt harmadik félen mégis kifogna a feladat, az AMD átvegye a fejlesztést, ám ez valószínűleg több pénzbe kerülne.
A Kaby Lake-G-t az Intel technikailag mindenhova szánja, a vállalat elsődlegesen egy problémát akar vele kezelni: a mai hibrid grafikát alkalmazó notebookoknál, ahol az IGP és a dedikált GPU két eltérő cégtől származik, az a gond, hogy a működés biztosításáért lényegében három cég felel: a grafikus vezérlők fejlesztői, illetve az operációs rendszer biztosítója. Addig nincs gond, amíg a kidolgozott eljárás működik, de amint hiba van elszabadul a pokol, és a megoldások helyett az érintettek egymásra mutogatnak. Ez azért probléma, mert rengeteg idő csak arra megy el, hogy a gyártók bizonygassák egymás felé a hiba okát, így hetekig nem a konkrét javításra koncentrálnak. A hibrid grafika azonban üzemképes koncepció, mivel az Apple Mac gépek esetében is tökéletesen működik, ahogy az AMD is tudta házon belül biztosítani a rendszert, csak éppen elenyésző notebook talál gazdára AMD processzorral. A Kaby Lake-G felett viszont rendszerszinten is csak az Intel bábáskodik, tehát a problémát tulajdonképpen a saját szárnyuk alá emelnék, amellett persze, hogy a dedikált grafikus processzort az AMD-től veszik.
A fentieknél érdekesebb, hogy a Kaby Lake-G egy hosszabb távú koncepció előszele. Az Intel nem akarja leállítani az IGP-re vonatkozó fejlesztéseit. Erre vonatkozóan sok pletyka van, de ez a terület élni fog tovább. Arra viszont rájött a cég, hogy a gyártópartnerek számára a processzor és az ideális dedikált GPU kombinációjának kiválasztása egyre inkább teher. Rengeteg tesztre van szükségük egy tényleges termék kiadás előtt, és még a hibrid grafikára vonatkozó panaszok is az adott partnerhez futnak be, amivel nyilván sok esetben nem tudnak majd mit kezdeni. Ezért alakult úgy az utóbbi időben a helyzet, hogy egyre több notebook inkább letiltott IGP-vel kerül leszállításra. Az Intelnek ez az irány rossz , ezért kitalálták, hogy majd kiválasztják a dedikált GPU-t a partnerek helyett. Az így megszülető konfigurációt biztosítják egy komplett, gyárilag tesztelt platformként, amely működéséért egyben felelősséget is vállalnak. Így minden panaszt az Intelnek lehet továbbítani, és erre biztosan nem az lesz a reakció, hogy a másik céghez kellett volna küldeni. Erre a partnerek még vevők is lehetnek, hiszen úgy biztosíthatnak a jövőben ütőképes notebookokat hibrid grafikával, hogy végre nem kell viselniük az ezzel járó terméktámogatási terhek jelentős részét, ami a felhasználó szemszögéből lehet, hogy apró problémának tűnik, de a terméktámogatás oldalán igen komoly költségként jelentkezik.
A Kaby Lake-G platform egy 2018-ra szánt fejlesztés, tehát idén nem valószínű, hogy találkozunk majd vele a termékekben, bár bemutatót ettől még tarthat az Intel.
