IBM márkaoldal

Hardver IT café Gamepod Total AI

  • Egy vagyont fektet be az USA-ban az IBM

    150 milliárd dolláros befektetésre készül az USA-ban az IBM.

    IT café Tech 0

  • Technológiát loptak az IBM-től

    Megnyerte Nagy-Britanniában az LzLabs elleni perét az IBM, mainframe technológia lopása kapcsán.

    IT café Mérleg 5

  • Befejezi a pereskedést az IBM és a GlobalFoundries

    A pereskedést befejezték, de a megegyezés részletei bizalmasak.

    IT café Mérleg 0

  • Új CPU-t és AI gyorsítót prezentált az IBM

    A vállalat a Telum II és Spyre dizájnokkal készült az idei Hot Chips rendezvényre.

    Hír Processzor 8

  • 1920. december 17.

    A kanadai Camrose-ban norvég bevándorlók gyermekeként megszületett Kenneth E. Iverson Turing-díjas számítógéptudós. A matematikusként végzett Iverson Adin D. Falfoff-fal együtt fejlesztette ki az IBM megbízásából az 1960-as évek elején a többcélú APL programozási nyelvet (A Programming Language), melyet az 1990-es években Roger Huival átdolgoztak.

    Hír Történelem 0

  • 1987. december 4.

    Megkezdődik az IBM és a Microsoft által két év alatt közösen kifejlesztett OS/2 (Operating System/2) operációs rendszer Standard Edition 1.0-s változatának terjesztése. Az OS/2 e változata még kizárólag szöveges módban futott.

    Hír Történelem 2

  • 1896. december 3.

    Herman Hollerith létrehozza az általa fejlesztett lyukkártya-feldolgozó gép gyártására és terjesztésére megalakított Tabulating Machine Company nevű vállalatot a Washington államban lévő Georgetownban. A sorozatos fúziók után e cégből jött létre később az International Business Machines (IBM).

    Hír Történelem 0

  • 1929. november 17.

    Washingtonban 69 éves korában szívroham következtében elhunyt Herman Hollerith amerikai feltaláló, a lyukkártya-feldolgozó gép kifejlesztője. A gép gyártására Hollerith 1896-ban megalapította a New York-i Tabulating Machine Companyt, melyből aztán fúziók sora után 1924-ben létrejött az IBM.

    Hír Történelem 5

  • 1980. november 6.

    A Microsoft és az IBM aláírják azt a szerződést, melynek értelmében a redmondi cég kötelezettséget vállalt, hogy operációs rendszert fog fejleszteni az új IBM PC-kre.

    Hír Történelem 7

  • 1937. november 3.

    A Harvard Egyetemen dolgozó Howard. H. Aiken levelet ír egy számítógép kifejlesztésének ötletéről az IBM alkalmazásában lévő J. W. Bryce-nak, s ezzel indul meg az a szakmai együttműködés, melynek végeredménye a híres Mark I (más néven: ASCC – Automatic Sequence Controlled Calculator) gép, az „Óriási Agy” megalkotása lett.

    Hír Történelem 0

  • 1983. október 6.

    Tőzsdére megy a mindössze másfél éves Lotus Development Corp. A Mitchell Kapor és Jonathan Sachs által gründolt vállalkozás 1982 novemberében dobta piacra a DOS operációs rendszeren futó, assemblyben írt Lotus 1-2-3 táblázatkezelőt, mely minden konkurens terméknél népszerűbb lett: a kiadását követő első évben 54 millió dollár árbevételt termelt. A céget 1995-ben 3,5 milliárd dollárért megvásárolta az IBM.

    Hír Történelem 0

  • 1954. szeptember 20.

    Az IBM fejlesztői először fordítanak és futtatnak le sikerrel egy Fortran nyelven írt programot. Egy, a tudományos számítások elvégzésére az assemblynél egyszerűbben használható programozási nyelv kidolgozására egy évvel korábban John Backus tett javaslatot. Az irányítása alatt megalkotott nyelv – melynek neve a „The IBM Mathematical Formula Translating System” kifejezés rövidítése – volt az első széles körben használt, magas szintű programozási nyelv.

    Hír Történelem 6

  • 1926. szeptember 18.

    Megszületett James William Cooley amerikai matematikus, programozó, aki John Tukey-val az IBM-nél az 1960-as évek közepén kidolgozta a gyors Fourier-transzformációt (Fast Fourier transform – FFT). A munkához a motivációt állítólag az adta, hogy az USA egy olyan érzékelő rendszerrel akarta körbevenni a Szovjetuniót, mely 15 percen belül képes lokalizálni egy atomrobbantást.

    Hír Történelem 1

  • 1960. szeptember 12.

    Az IBM bejelenti az 1400-as sorozat újabb darabját, az 1970-ig gyártott IBM 1410-es, közepes méretű vállalkozásoknak szánt rendszert. Az 1410 felépítésében roppant hasonló volt az igen népszerű 1401-eshez, de egy fontos jellemzőben eltért attól: három helyett ötkarakteres címzést tett lehetővé, így az 1401-hez képest nem 16 ezer, hanem 80 ezer karaktert tudott memóriájában tárolni. A rendszer a virtualizáció korai példájaként képes volt emulálni az 1401 működését.

    Hír Történelem 1

  • 1980. szeptember 5.

    Az amerikai Brigham Young Egyetemen lekapcsolják az utolsó IBM 7030 (Stretch) számítógépet. A tudományos kutatások számára 20 évvel korábban megalkotott gép maga ugyan nem volt kiugró siker, ám olyan megoldások jelentek meg benne (teljesen tranzisztorizált volt, nagy és gyors merevlemezek több fejjel, gyors – 2 megabájtos – mágneses memória, pipelining, multitask, hibajavítás stb.), melyek nagy hatást gyakoroltak a későbbi fejlesztésekre.

    Hír Történelem 0

  • 1980. augusztus 28.

    Az IBM és a Microsoft vezetői aláírnak egy tanácsadói szerződést, melynek értelmében Bill Gates vállalja, hogy 15 ezer dollárért elkészít egy szoftverspecifikációt az IBM személyi számítógépe számára. A legenda szerint Jack Sams, az IBM szofverrészlegének vezetője arra kérte Gatest, hogy készítsen alternatív megoldásokat a CP/M-86-os OS-re, mire a Microsoft vezetője azt válaszolta, hogy talán már meg is van.

    Hír Történelem 3

  • A legnépszerűbb időjárás-appokat is érinti, amit az IBM tett

    Eladja az időjárással foglalkozó üzletágát az IBM, ez pedig a The Weather Company fogyasztókra szabott, igen népszerű termékeit is érinti.

    IT café Mérleg 10

  • 1995. augusztus 24.

    Több évig tartó, hatalmas reklámkampány után megjelent a Microsoft korszakot nyitó operációs rendszere, a „Chicago” kódnéven fejlesztett Windows 95. E napon, a hivatalos megjelenés előtt negyedórával írták alá azt a szerződést is, melynek alapján a számtalan újdonságot kínáló szoftvert (beépített 32 bites TCP/IP, telefonos hálózat, hosszú fájlnevek, Plug and Play stb.) az IBM is kínálta OEM-partnerként.

    Hír Történelem 22

  • 1923. augusztus 23.

    Az angliai Portlandben megszületett Edgar Frank (Ted) Codd Turing-díjas matematikus, informatikus, akinek fontos szerepe volt a relációs adatbázisok elméletének kialakításában. A hányatott sorsú relációs adatmodellt a fejlesztést igen nehezen elfogadó IBM alkalmazottjaként dolgozta ki az 1960-as években. Ő alkotta meg az OLAP (On-Line Analitical Processing) kifejezést, s 1985-ben megfogalmazta e feldolgozás 12 szabályát is.

    Hír Történelem 0

  • 1985. augusztus 22.

    A Microsoft és az IBM együttműködési megállapodást kötnek, melynek értelmében a két cég a jövőben közösen dolgozik operációs rendszerek és környezetek fejlesztésén.

    Hír Történelem 1

  • 1981. augusztus 12.

    Az IBM piacra dobja az 5150-es számítógépét, ismertebb nevén az első IBM PC-t. Eredetileg maximum 250 ezer darab eladására számítottak, ám kiderült, hogy ezzel a géppel elkezdődött a személyi számítógépek forradalma. A gép otthoni felhasználásra szánt alapváltozata – amelyhez nem járt monitor és floppy – 1565 dollárba került. A 40 kB ROM-mal és 16 kB – 256 kB-ig bővíthető – memóriával, 83 gombos billentyűzettel rendelkező számítógépen a PC-DOS operációs rendszer futott.

    Hír Történelem 3

  • 1981. július 27.

    A Microsoft 50 ezer dollárért megvásárolja az IBM számára a Seattle Computer Productstól a 86-DOS operációs rendszer jogait. Az Intel 8086-os processzoraihoz Tim Paterson által fejlesztett, eredeti nevén QDOS (Quick and Dirty Operating System) rendszert a Microsoft később továbbfejlesztette, s PC-DOS, illetve MS-DOS néven dobta piacra a licencelés után két héttel megjelenő IBM személyi számítógépeken.

    Hír Történelem 9

  • 1992. július 13.

    Az IBM, a Toshiba és a Siemens bejelentik, hogy a memóriafejlesztés területén együttműködési megállapodást kötöttek. A szerződés fontos mérföldkő a félvezetőipar történetében, de szakértők szerint nem csak ott: a szövetség egyben egyik fontos jele volt a globalizálódó, határokat nem ismerő gazdaság megerősödésének.

    Hír Történelem 0

  • 1953. július 2.

    Az IBM bejelenti a világ első tömeggyártású számítógépét, az IBM 650-et, mely egy évtizeden át uralta a piacot. Ez a gép lyukkártyán kapta a programutasításokat, az adatokat egy forgó mágnesdobmemórián tárolta. A 650-es legnagyobb előnye az volt a korábbi IBM-gépekhez képest, hogy végrehajtási hiba esetén képes volt folytatni a folyamatot, nem kellett újraindítani a programot.

    Hír Történelem 1

  • 1911. június 16.

    Három – egyes források szerint négy – eltérő üzletben érdekelt vállalat egyesülésével megalakul a Computing-Tabulating-Recording Company (CTR), mely 1924-től International Business Machines (IBM) néven működik tovább. A számítástechnika hajnalán és későbbi története során egyaránt meghatározó szerepet vivő IBM a céget 1914-től 1956-ban bekövetkezett haláláig vezető Thomas J. Watson irányítása alatt nőtt multinacionális mamutvállalattá.

    Hír Történelem 0

  • 1968. június 4.

    Az IBM Thomas J. Watson Kutatóközpontjában dolgozó Robert Dennard villamosmérnöknek megadják a szabadalmat az ún. dinamikus, tetszőleges hozzáférésű memóriára (DRAM). Az 1966-ban kidolgozott találmány – mely egy bit információ tárolására egy egyetlen tranzisztorból és kondenzátorból álló memóriacellát használ – olcsó és nagy kapacitású memóriák gyártását tette lehetővé. A neve azért dinamikus, mert – mivel a kondenzátor idővel elveszti töltését – a DRAM-cellákat rendszeresen frissíteni kell.

    Hír Történelem 1

  • 1961. június 2.

    Az IBM megjelentette az IBM 1301-es tárolóegység első két modelljét. Az egység minden modulja 25 lemezt tartalmazott (jellemzőik: 50 TPI, 520 BPI), egy modul tárolókapacitása 28 megabájt volt (az 1-es modell egy, a 2-es két modult tartalmazott). Az olvasófejek a percenként 1800-at forgó lemez feletti légpárnán lebegtek. A korábban egy másodperchez közeli elérési idők ezen a meghajtón 180 milliszekundumra csökkentek.

    Hír Történelem 12

  • 1979. június 1.

    Az Intel bemutatja a 8088-as processzort. A 8086-os variánsa azzal ellentétben 8 bites külső adatbusszal rendelkezett, ugyanakkor megmaradtak a 16 bites regiszterek, illetve az egy megabájtos memóriacímzés. Az induláskor 4,77 MHz-es órajellel működő eszköz az IBM PC tervezésekor maga mögé utasította az IBM 801-et és a Motorola 68000-et, így ez lett az 1981-ben megjelent eredeti IBM PC processzora.

    Hír Történelem 0

  • 1952. május 21.

    Az IBM bejelenti a 701-es nevű számítógépét, melyet később „védelmi számológépként” emlegettek. A kártyaolvasós, katódsugárcsöves (elektrosztatikus) memóriájú, háttértárként mágnesdobot és mágnesszalagot használó gépet az év végére készítették el, s 1953. április 7-én mutatták be hivatalosan. Végül összesen 19 darabot adtak el belőle kormányzati szerveknek, nagyvállalatoknak, illetve kutatóintézeteknek.

    Hír Történelem 0

  • Hódító AI: 7800 dolgozóját cseréli mesterséges intelligenciára az IBM

    Az IBM arra készül, hogy teljesen befékezi a toborzást, 7800 álláshelyet vált fel a mesterséges intelligencia.

    IT café Mérleg 92