1937. november 3.

A Harvard Egyetemen dolgozó Howard. H. Aiken levelet ír egy számítógép kifejlesztésének ötletéről az IBM alkalmazásában lévő J. W. Bryce-nak, s ezzel indul meg az a szakmai együttműködés, melynek végeredménye a híres Mark I (más néven: ASCC – Automatic Sequence Controlled Calculator) gép, az „Óriási Agy” megalkotása lett.

Hirdetés

Mark I

  • Kapcsolódó cégek:
  • IBM

Azóta történt

  • 1929. november 17.

    Washingtonban 69 éves korában szívroham következtében elhunyt Herman Hollerith amerikai feltaláló, a lyukkártya-feldolgozó gép kifejlesztője. A gép gyártására Hollerith 1896-ban megalapította a New York-i Tabulating Machine Companyt, melyből aztán fúziók sora után 1924-ben létrejött az IBM.

Előzmények

  • 1980. augusztus 28.

    Az IBM és a Microsoft vezetői aláírnak egy tanácsadói szerződést, melynek értelmében Bill Gates vállalja, hogy 15 ezer dollárért elkészít egy szoftverspecifikációt az IBM személyi számítógépe számára. A legenda szerint Jack Sams, az IBM szofverrészlegének vezetője arra kérte Gatest, hogy készítsen alternatív megoldásokat a CP/M-86-os OS-re, mire a Microsoft vezetője azt válaszolta, hogy talán már meg is van.

  • 1985. augusztus 22.

    A Microsoft és az IBM együttműködési megállapodást kötnek, melynek értelmében a két cég a jövőben közösen dolgozik operációs rendszerek és környezetek fejlesztésén.

  • 1981. augusztus 12.

    Az IBM piacra dobja az 5150-es számítógépét, ismertebb nevén az első IBM PC-t. Eredetileg maximum 250 ezer darab eladására számítottak, ám kiderült, hogy ezzel a géppel elkezdődött a személyi számítógépek forradalma. A gép otthoni felhasználásra szánt alapváltozata – amelyhez nem járt monitor és floppy – 1565 dollárba került. A 40 kB ROM-mal és 16 kB – 256 kB-ig bővíthető – memóriával, 83 gombos billentyűzettel rendelkező számítógépen a PC-DOS operációs rendszer futott.

  • 1961. június 2.

    Az IBM megjelentette az IBM 1301-es tárolóegység első két modelljét. Az egység minden modulja 25 lemezt tartalmazott (jellemzőik: 50 TPI, 520 BPI), egy modul tárolókapacitása 28 megabájt volt (az 1-es modell egy, a 2-es két modult tartalmazott). Az olvasófejek a percenként 1800-at forgó lemez feletti légpárnán lebegtek. A korábban egy másodperchez közeli elérési idők ezen a meghajtón 180 milliszekundumra csökkentek.