Wolfdale a hárommagos Phenom ellen

Összevetés, összegző grafikonok, tuning

A konvertálóprogramok vagy több szálon képesek számolni, vagy extrém módon használják ki a(z Intel) SIMD utasításkészleteket. Átlagolva az eredményeket ezek a tulajdonságok azt eredményezték, hogy a hárommagos Phenom és a 2,66 GHz-es Core 2 Duo közel megegyező teljesítményt nyújtott. Szerintünk ha valaki sokat konvertál, akkor azt nézze meg, hogy az általa leggyakrabban használt program mennyire párhuzamosított, és hogy milyen mértékben támogatja az egyes SIMD utasításkészleteket.

Összesen három fotó- és videofeldolgozó programot teszteltünk, ebből kettő az Adobe cégtől származik, ezek pedig az Intel processzoroknak kedveznek, így a hárommagos Phenomoknak nem termett túl sok babér.

A renderprogramok általánosságban szépen skálázódnak a magok számával, de ebben az Intelre optimalizált világban ez csak arra volt elég, hogy a hárommagos Phenom processzorok a kétmagos, 45 nm-es Core 2 Duo teljesítményét behozzák.

A játékokról már esett szó, a magas órajel és a nagyobb méretű gyorsítótár sokat nyom a latban, itt az AMD processzorok nem tűnnek valami kívánatosnak. Szerencséjükre mi most csak processzorlimitált beállítások mellett teszteltünk, tehát valós, a VGA-limithez közelebbi beállításokkal nem lenne ekkora a különbség.

Az igazi arconcsapás még csak ezután következett, az AMD hívei inkább lapozzanak tovább, vagy forduljanak el. A Phenom processzorokról már kiderült, hogy nagy általánosságban 2,5–2,6 GHz-et visznek, kis szerencsével ennél többet is, de a 3 GHz-es határt eddig nem nagyon lépték át. Mivel a hárommagos Phenomban ugyanaz a mag lapul majd, mint a négymagos bátyóban, joggal feltételezhetjük, hogy tuningban előbbi sem lesz sokkal jobb. Talán egy picivel mégis, mert eggyel kevesebb processzormag eggyel kevesebb hibaforrást jelent.

A 45 nm-es Core 2 Duo processzorok ezzel szemben már eleve magasabb órajelről indulnak, és a kisebb csíkszélesség miatt jobban lehet őket tuningolni. A nálunk járt mezei Core 2 Duo E8200 gyári feszültség (BIOS-ból 1,225 V; CPU-Z szerint 1,184 V) mellett 475 MHz-es FSB-t, azaz 3,8 GHz-es órajelet viselt el. Ehhez a cikkünk elején látott Core 2 Duo E6300-as hűtőjét használtuk, tehát még csak nem is valami batár nagy réztéglát. 1,4 V-on (CPU-Z szerint 1,392 V) 507 MHz-es FSB-ig, tehát 4,05 GHz-es órajelig jutottunk. Sajnos efölött megállt a tudomány, a processzor már 1,5 V-on sem volt hajlandó elindulni – na nem mintha az 51%-os túlhajtást kevesellnénk, csak furcsa.

Nem értük el a 10 másodpercet, de nem is ez volt a cél... [+]

Néhány eredmény alapórajelen és a tuningot követően:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!