Működés közben

Kezelés

A dobozban csak egy SCART kábelt találtunk, HDMI-t nem, ami kicsit fájó, de egy ilyen árkategóriájú készülék esetében ez teljesen megszokott. A bekapcsolás után 16,8 másodpercre van szüksége a készüléknek, hogy felálljon, ami a világbajnok időtől messze van, de azért még mindig egy teljesen vállalható teljesítmény.

A grafikus kezelőfelületen csiszoltak egy kicsit, azonban még így sem lehetne világszépnek nevezni. A rendszer felépítése viszont logikus, a legtöbb tévégyártó által alkalmazott hasábos szisztémát követi. Kellően sekély, és az egyes funkciók, paraméterek elérési útja is logikus. Bár a kislexikon vagy a rövid magyarázatok hiányoznak belőle, kezelésébe egészen hamar bele lehet jönni, amit elősegít, hogy magyarul is kommunikál. A rendszermenüben a csatornakeresés levezénylése után azok tetszőleges sorba rendezhetőek, sőt a kedvencek külön csoportba pakolhatóak, bár értelemszerűen ennek hét adó esetén nincs sok értelme.

Ezenkívül beállítható a megjelenítő eszköz felbontása és a képarány, de utóbbit jobb automatán hagyni, hiszen ezzel a készülék remekül megbirkózik. Módosítható a kontrasztarány, a szaturáltság, a fényerő, de azért nem szabad elfelejteni, hogy a kép minősége elsősorban a megjelenítőn múlik. Emellett itt lehet megadni a hangsávok és az esetleges feliratok nyelvét, bekapcsolható a gyerekzár, és levezényelhető az esetleges szoftverfrissítés is, ami USB-n keresztül történik.

Távvezérlő

A mellé járó távirányítón rögtön látszik, hogy egy kopogós műanyagból készült, olcsó darab. Ez mondjuk annyira nem nagy baj, az azonban már igen, hogy a háttérvilágítást lehagyták róla. Viszont a gombok legalább a helyükön vannak, ezek segítségével az összes fontos funkció azonnal elérhető. Manapság egyre gyakoribb, hogy egy szórakoztatóelektronikai eszköz letölthető alkalmazások segítségével vezérelhető tablettel vagy okostelefonnal, ám e modell nem tartozik közéjük.

Digitális tévéadások

Az ilyen olcsó set top boxokra általánosan jellemző, hogy erősebb jelekre van szükségük, mint a nagy gyártók televízióiba, asztali médialejátszóiba épített digitális tunereknek. Ez az állítás erre az eszközre is igaz. A hozzánk eljutó tévéknek ugyanis mostanában tökéletesen megfelel egy kis szimpla, polcra állított szobaantenna, a HD-95RF-nek viszont nem volt elég. Az adás olykor megszakadt, a kép összeesett, és felvillant a Nincs Jel felirat a képernyőn. Egyébként folyamatosan nyomon követhető a jel erőssége és minősége, és ezek az adatok is arra utaltak, hogy valami nincs rendben.

Amikor komoly logisztikai trükközés után az antennát sikerült kitenni az ablakba, máris jobb lett a végeredmény, de a szobán keresztülvágó feszes kábelek nem sok jóval kecsegtettek. Viszont az is igaz, hogy mikor az első emeletről felvittük a hetedikre, akkor már semmiféle, ehhez hasonló probléma nem jelentkezett. Mindenesetre megvan rá az esély, hogy a kifogástalan működéshez be kell szerezni egy nagyobb teljesítményű, hosszú vezetékkel megtámogatott külső antennát, például egy ilyen Funke DSC-310 típusú, viszonylag kicsi és nem is olyan drága kiegészítőt. Végül mi is így tettünk, és ezek után már nem volt semmi probléma sem a jelek vételével, sem a kép minőségével, pedig a teszteléshez használt lakás a föld közelében, emeletes házak árnyékában helyezedik el.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!