Bevezetés
A számítástechnikában életünk nem lenne elképzelhető illesztőprogramok nélkül, napjainkban minden hardvert ezek működtetnek. Legtöbbjük a telepített operációs rendszer égisze alatt valamelyik beépített verziót kapja meg automatikusan, és az általános használatú, elterjedt eszközök (például a pendrive-ok, belső háttértárak, optikai meghajtók, stb.) is rendszerint kvázi szabványos keretek közt üzemeltethetők. Szintén a háttérben, már az operációs rendszer installálása során megkapják a működésükhöz szükséges fájlokat a rendszer legalapvetőbb építőkövei, mint mondjuk a rendszeróra – RTC, ezek ugyanis relatíve régi megoldások, és túlságosan alacsony szintűek a számítógépek felépítését tekintve ahhoz, hogy napjainkban a felhasználóknak kelljen ezek telepítésével is foglalkozni. Más a helyzet a célfeladatra orientált komponensek körében, hiszen ezek esetében már legtöbbször csak az alapszintű üzemre elegendő az automatikusan települő driver, illetve az adott gépen a Windows csak jelzi, ő itt bizony új hardvert talált, de nincs elérhető meghajtó. Előbbi csoportba az újabb típusú videokártyák, utóbbiba pedig például a jelenkor hangkártyái kategorizálhatók.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat az akár egy évtizeddel korábban tapasztalható állapotokhoz képest, az azelőtti időszakban pedig még fel sem ismerte a gép a behelyezett bővítőkártyákat, ha nem megfelelően voltak jumperelve. A fejlesztések eredményeképp manapság a Windows 10 már igen fejlett ezen a területen (is), képes a háttérben letölteni a legtöbb ismeretlen hardver illesztőprogramját, míg bizonyos régebbi hardverekhez beépítettet is tartalmaz. A videokártya-gyártók időről-időre újabb drivert jelentetnek meg az életciklusuk teljében levő VGA-ikhoz, hibajavításokat, jobb kompatibilitást, valamint stabilitást, újabb szolgáltatásokat és nem utolsósorban egyre nagyobb teljesítményt ígérve. Cikkünkben az utóbbi témára koncentrálunk: megvizsgáljuk, mennyi is a driverek hozta tényleges teljesítménynövekedés két év távlatában?
A két tesztelt VGA ...
Meglehetősen nagy dilemmát okozott a teszt szereplőinek kiválasztása, melyben két, eltérő trend tört borsot orrunk alá. Ilyen szempontból szerencsés, hogy a technológiai fejlődés – arányait tekintve – sokat lassult a 10-15 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest, nem sokszorozódik évente a teljesítmény, így könnyedén tudtunk pár évet átívelő csúcskártyát találni mind an AMD, mind az NVIDIA kínálatából. Fontos volt az is, hogy mindkét kártyához legyen aktuális drivertámogatás, itt az AMD részéről egy csapásra kiesett minden, GCN architektúra előtti VGA. Itt ismét el kellett gondolkoznunk, mert az AMD-oldalon az elsőként megjelent HD 7970-hez képest a GCN csak keveset változott, kisebb-nagyobb ráncfelvarrásokat kapott, új szolgáltatások jelentek meg, a legfrissebb példányok pedig szakítottak a GDDR5-tel a HBM-et favorizálva.
GeForce téren a kisebb gond volt a legfrissebb meghajtóprogram általi támogatottság, hiszen ez egészen a korai Fermi modellekig használható, ellenben itt összességében nagyobb változáson mentek keresztül a GPU-k, a Radeonokat ellenpontként tekintve. Itt az AMD-é a staféta, mert a HD 6900 széria legacy státuszba helyezését egy időtállóbb architektúrával kompenzálták. NVIDIA-oldalon a csúcskategóriába felskálázott Maxwell kavarta meg a dolgokat, nehogy egyszerűen választhassunk. Egy HD 7970 - GTX 680 párosítás ugyan felmerült, azonban ezek már mindkét gyártónál kívül esnek a legfontosabb fejlesztési prioritáson, egyik sem mai modell már, így a hozzájuk képest egy-egy családdal frissebb szereplők lettek a kiválasztottak. Főszereplőink tehát a GeForce GTX 780 Ti és a Radeon R9 290X, melyek egyébiránt egymás közvetlen ellenfelei a gyártói pozicionálás tekintetében is.
... és drivereik
Hirdetés
Kissé körüljárjuk még a driverek kiválasztásának körülményeit, mielőtt az eredmények sűrűjébe merülnénk. Itt ismét eltértek a gyártónkénti feltételek, mert a GeForce-okhoz sokkal gyakrabban kapunk frissebb verziót, míg a Radeonok végleges kiadású meghajtóinak megjelenési intervalluma az utóbbi időben igencsak megritkult. A konkrét kártyák ismeretében először az AMD-hez válogattuk össze ezeket, és az R9 290X 2013. október 24-én boltokba került, Hawaii XT GPU-jához a 2013. decemberi, WHQL minősítésű 13.12 verziószámot viselő Catalyst lett az első, a többi pedig a Catalyst 14.12 WHQL (ún. Omega-driver), 15.7.1 WHQL, 15.11.1 béta és a Radeon Software-ré átkeresztelt, megújult, szintén WHQL 15.12 – Crimson Edition.
A 2013. november 7-én kiadott GTX 780 Ti esetén csak megpróbáltuk nagyjából lekövetni a vörös tábor illesztőprogramjait, úgy, hogy többé-kevésbé azonos legyen az időköz, és egy-egy főverzióugrás is szerepeljen. ForceWare néven indult a GeForce-ok drivere anno az AMD Catalystok ellen, azonban napjainkban ezt a nevet már nem használja az NVIDIA. A kiválasztottak pedig már a Game Ready driver-ként elkeresztelt családban elhelyezkedő 331.82 WHQL (2013. nov. 19.), 344.11 WHQL (2014. szept. 19.), 352.86 WHQL (2015. máj. 18.) és az egészen friss, 2015. december 21-én megjelent 361.43 WHQL lettek. Végezetül fontos a magyarázat a viszonylag új béta Catalyst szerepeltetésének okára; tapasztalataink szerint a friss megjelenésű Radeonok esetén – a GeForce-okhoz képest mindenesetre – gyakori forgatókönyv, hogy nem áll azonnal rendelkezésre WHQL minősítésű meghajtó, így mi magunk is kíváncsiak voltunk, mivel is jár a nem végleges kiadás használata.
Tesztkonfiguráció, játékok, driverek
Komoly frissítésen ment keresztül több mint két esztendőt futott tesztrendszerünk. Az alaplap szerepét egy Asus X99 PRO modell vette át, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X kapta meg, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt VGA-kból. A rendszermemória mérete is nőtt, egész pontosan duplázódott, így már 32 GB-ból gazdálkodhat a rendszer. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak. Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t.
Videokártyák | Sapphire Radeon R9 290X 4096 MB - Tri-X OC NVIDIA GeForce GTX 780 Ti 3072 MB - referencia |
---|---|
Processzor | Intel Core i7-5960X (3 GHz) – túlhajtva 4 GHz-en EIST bekapcsolva; C1E / C-state kikapcsolva; Turbo Boost kikapcsolva |
Alaplap | ASUS X99 PRO (BIOS: 1702) – Intel X99 chipset |
Memória |
HyperX Fury 32 GB (4 x 8 GB) DDR4-2666 (HX426C15FBK4/32) |
Háttértár | Samsung 850 EVO 500 GB MZ-75E500 (SATA 6 Gbps) |
Processzorhűtő | Noctua NH-D14 SE2011 |
Tápegység | Seasonic Platinum Fanless 520 – 520 watt |
Monitor | Acer B326HUL (32") |
Operációs rendszer | Windows 8.1 64 bit |
A főszereplők
Sapphire Radeon R9 290X Tri-X OC kártyánk a referencia R9 290X 1000 / 1250 MHz-e helyett 1040 MHz-es GPU frekvencián, 4 GB RAM-ja pedig 1300 MHz (GDDR5) órajelen ketyegett. A teljesen referenciafelépítésű GTX 780 Ti órajeleiben sem tért el, a referencia 875 (928) MHz GPU (boost) órajeléhez 1750 MHz (GDDR5) memóriasebesség társult. Noha a kártyák ezúttal nem tesztünk elsődleges szereplői, és nem célunk őket egymással versenyeztetni, a két gyártó egy-egy nevezője által elért fps-eket ennek tudatában célszerű szemlélnünk (ráadásul teszteltük is őket korábban – tesztjeik a nevükre kattintva megnyílnak).
Ami a meghajtóprogramokat illeti, azokat az előző oldalon felsoroltuk, és fontos még egyszer kiemelni: jelen cikkben nem a kártyákat teszteltük, hanem a drivereket hasonlítottuk össze a VGA-k segítségével. A videokártyák viszonya itt mellérendelő, az elemzés végkonklúziójában sem fog szerepet játszani, melyik ért el éppenséggel több fps-t, melyik játékban. A fókusz itt az egy gyártónál tapasztalható változásoké! E téren jelenleg a Radeon territóriuma ígérkezik izgalmasabbnak, egyrészt béta driver is szerepel a csomagban (lényeges információ, hogy ez a béta Catalyst 15.11.1, mert ugyanígy 15.11.1 verziószámmal volt egy kiadott Crimson béta). Másrészt belefoglaltatik a mezőnybe a viszonylag jelentős változásnak tekinthető első Radeon Software - Crimson Edition.
- NVIDIA Game Ready driver 331.82 WHQL (2013. nov. 19.)
- NVIDIA Game Ready driver 344.11 WHQL (2014. szept. 19.)
- NVIDIA Game Ready driver 352.86 WHQL (2015. máj. 18.)
- NVIDIA Game Ready driver 361.43 WHQL (2015. dec. 21.)
- AMD Catalyst 13.12 WHQL (2013. dec. 18.)
- AMD Catalyst Omega 14.12 WHQL (2014. dec. 9.)
- AMD Catalyst 15.7.1 WHQL (2015. júl. 29.)
- AMD Catalyst 15.11.1 béta (2015. nov. 17.)
- AMD Radeon Software Crimson Edition 15.12 (2015. dec. 17.)
Utóbbi kettő egyúttal az AMD R9 380X tesztelését követően felmerült kérdésekre is segít választ találni, melyekre mi is módfelett erős érdeklődéssel tekintünk. Vajon mennyit számíthatott az eredményekben a 15.11.1 béta? Javultak volna-e még inkább a 380X értékei, ha már akkor tudtuk volna a Crimson driverrel tesztelni? Apropó, változások: a DirectX 12 egyre közelebb kerül – legalábbis remélhetőleg hamarosan megjelennek a rá írt játékok –, így egyúttal a 64 bites Windows 8.1 tesztrendszerünk is búcsúzik ezzel a méréssorozattal, jövőbeni GPU-tesztjeink 64 bites Windows 10 Pro alatt fognak futni.
Az újak: Game Ready és Crimson [+]
A játékokat a tesztben szereplő két kártyában lapuló számítási teljesítmény miatt 1920x1080-as (Full HD) és 2560x1440-es (WQHD) felbontásban teszteltük, a képminőséget pedig játéktól függetlenül közel maximálisra állítottuk. Mindezek meghatározásakor igyekeztünk szem előtt tartani, hogy a teljes mezőny játszható fps értékeket kapjon, se túl alacsony, se túl magas ne legyen. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk.
Játékok
- Batman: Arkham Origins (DirectX 11) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: TPS
- Company of Heroes 2 (DirectX 11) – motor: Essence Engine 3.0 / műfaj: stratégia
- DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
- Metro: Last Light (DirectX 11) – motor: 4A Engine / műfaj: FPS
- Tomb Raider (DirectX 11) – motor: Crystal Engine / műfaj: TPS/kaland
Gaming Evolved – The Way It's Meant to be Played [+]
A mérésekhez használt játékok palettáját korábbi tesztjeink alapján választottuk, bizonyára ismerősek a tesztelt címek olvasóinknak is. A szokásos tesztcsokorból két NVIDIA – The Way It's Meant to be Played, két AMD – Gaming Evolved cím és egy semleges alkotás szerepel a minél nagyobb pártatlanság elérésének érdekében. A semleges címek közül a GTA V-öt hagytuk el, mert beépített benchmarkja hajlamos akadásokra, és az eredményt a kelleténél jobban eltorzíthatta volna. A másik négyest korábbi tapasztalatainkat figyelembe véve határoztuk meg, azok kapták a prioritást, amelyek több futtatás során is csak kismértékben ingadozó, könnyen reprodukálható értékeket adnak. A Company of Heroes 2 kivételével mindegyik kellemesen magas átlag fps-eket produkál még 2560x1440-es felbontásban is.
Az eredmények
A Batman: Arkham Origins futtatása során láthatók a fejlesztések mindkét gyártó részéről, itt azonban az NVIDIA alkotott kiemelkedőt, WQHD-ben látványos a javulás. Az AMD kártyán csak kicsit javult ebben a felbontásban a grafikus teljesítmény. Full HD-ben már nem ennyire egyértelmű a helyzet, az eredmények között ingadozás figyelhető meg. Itt a 15.11.1 béta driver eredményén egy icipici visszaesés mutatkozik elődeihez képest, és a Crimson is jobb nála.
Érdekes, hogy a legfrissebb NVIDIA meghajtó is egy minimális visszaesést kénytelen itt elkönyvelni, ugyanakkor semmi számottevő, aggodalomra okot adó egyéb dolog nem történt. A minimum fps-ek a GeForce VGA-n nagyjából követik az átlag fps-ek alakulását, míg a vörös versenyző esetén mérési hibán belüli stagnálást tapasztalunk, nincs javulás újabb illesztőprogrammal sem. Nem biztos, hogy az eredményekből egyenes ágon következtethető, hogy ez a játék az NVIDIA - The Way It's Meant to be Played program résztvevője, de a grafikonok alapján úgy tűnik, mintha ők többet fejlesztenének drivereiken ehhez a játékhoz.
Company of Heroes 2-ben meglehetősen érdekesek az eredmények, amire az lehet a logikus magyarázat, hogy egyik oldal pártjára sem állt, semleges fejlesztésnek mondható. Szinte semmi változás nem történt az elmúlt időben, mindegyik meghajtóval csak többé-kevésbé, de mérési hibán belül ingadozó eredmények születtek, egy kivétellel. Az AMD 15.7.1 verziós illesztőprogramját úgy tűnik, nagyon szerette ez a játék: átlag fps-t tekintve még itt sincs semmi különös, de a minimum fps-ek jelentősen megugrottak a korábbi és a későbbi AMD, valamint NVIDIA értékekhez képest is.
Többször is lefuttattuk a benchmarkot, a beállításokat minden esetben ellenőrizve, és mindig ezt az eredményt adta. Külön érdekes, hogy a WQHD-ben tapasztalt másodpercenkénti képkockaszám már ezzel a driverrel sem mutatott kiugró eredményeket. 1920x1080-ban tehát a 15.7.1 javasolt ehhez a játékhoz az AMD kártyatulajdonosoknak (de a Hawaii GPU-soknak biztosan), hiszen kevesebb akadást, egyenletesebb futást enged a magasabb minimum fps következtetni. A béta verziós Catalyst közvetlen elődjéhez és utódjához képest ismételten nem brillírozott. A Crimson részéről semmi különöset nem tudtunk megállapítani.
Nomen est omen, tehát a név kötelez. Pontosan ugyanazt láthatjuk a Radeon részéről Dirt Rally méréseink értékelésekor, mint amit a Batman esetén produkált a zöld oldal, csak tükörképben. Látványosan javult ugyanis a 2560x1440-ben mutatott teljesítmény, és ez nem is véletlen, hiszen az AMD - Gaming Evolved egyik jelentős címéről van szó. A GeForce legfrissebb drivere itt egy picit visszavett a tempóból, méréseink során már másodszor, és még csak három játéknál tartunk. Már-már kívülről fújjuk, hogy a béta Catalyst ismét egy minimális visszaesést produkált mindkét elődjéhez képest, azonban ez itt tényleg egészen minimális, a Crimson viszont javulást hozott.
A Metro: Last Light egy klasszikus húzócím, mindegyik gyártó biztosan és magas prioritással optimalizálja rá a meghajtókat. Ez az első mérésünk, ahol a 15.11.1 béta a 15.7.1 WHQL elé került, ha csak hajszányival is. A 361.43 alatti kismértékű visszaesés is menetrend szerint megérkezett, ennek ellenére a diagramot leolvasva könnyedén észrevehető, hogy ismét TWIMTBP címmel van dolgunk. Az AMD driverek értékei nagyjából egy helyben toporogtak. Ez a játék mindkét versenyzőn egy korábbi illesztőprogrammal érezte jól magát, AMD-nél az Omega driver, NVIDIA-nál pedig a két középső teljesített a legjobban. A 15.12-es Crimson Edition itt csak mérési hibán belüli, minimális és nem is teljesen egyöntetű javulást tudhat magáénak.
Végül, de nem utolsósorban következzen a Tomb Raider! Dicséretes, hogy annak ellenére, hogy ez egy AMD - Gaming Evolved-be tartozó alkotás, az NVIDIA drivereivel is futószalagon érkeztek az egyre növekvő fps-ek. GeForce-oldalon a folyamatos javulás abszolút konzisztens, de az AMD-re sem lehet sok panaszunk: a béta Catalyst fej-fej mellett fut be a nála négy hónappal korábbi WHQL eredményeivel, egyik felbontásban ez, másikon amaz jobb egy hajszálnyival. Nem sok babér terem a Crimson Edition számára, szinte a korábbiak eredményeit produkálta, vagy maximum egy igencsak vékonyka szelettel többet.
Összegzés, konklúzió
Az átlagértékeket egy grafikonba összeszedve mindkét oldallal elégedettek lehetünk összességében. A 2560x1440-es felbontást tekintve a legkönnyebb a dolgunk, hiszen itt minden a papírformát követi, az időben előre haladva az fps-ek is növekednek. Full HD-ben kis visszaesést kell a legfrissebb GeForce és a béta Radeon drivernek elkönyvelnünk. A Radeon Software - Crimson Edition kismértékű előnyét magyarázhatja az AMD lépése: ezen meghajtócsaláddal kezdődően alapértelmezetté tette a csupán egy képkockányi késleltetést a Flip Queue Size paraméter esetén.
A minimum fps-ek tekintetében is hasonló a helyzet az összesítést tekintve. A GeForce legfrissebb illesztőprogramja ismét kis visszaesést mutat Full HD-ben, míg a WQHD értékek rendre növekvőek az újabb verziókkal. A 15.11.1 béta minimumértékei elődjétől és utódjától is elmaradnak, a 15.7.1 sem csak a Company of Heroes 2 jó szereplésének köszönheti a vezető helyét, hiszen 2560x1440-ben is az élen végzett. Sajnos itt a Crimson driver nem tudott a legjobb lenni.
A minimum és az átlageredmények összessége is csak a fentieket erősíti. Elmondható, hogy a lényeges változást magáénak tudó Radeon Software - Crimson Edition nem jobb és nem is rosszabb a nála fél évvel korábban kiadott 15.7.1 WHQL verziónál. Friss még ez az AMD számára is, rendre érkeznek a javított, frissített verziók. A béta státuszú illesztőprogram eredményei megmutatták, hogy feltehetőleg még nagyobb lett volna a különbség, ha a korábban megjelent kártyákra is a még nem végleges meghajtóprogramot erőltetjük. Nem véletlenül szorul egy ilyen kiadás némi foltozásra. A GeForce illesztőprogramokkal is jól látszik a fejlesztési tendencia, és az is, mintha a legutolsóban az 1080p már nem kapna a korábbihoz hasonló figyelmet. Ezen nem szabad csodálkoznunk, hisz a Maxwell az NVIDIA új üdvöskéje, a Kepler előbb-utóbb a HD 6000 széria sorsára jut, ugyanakkor bízunk benne, hogy nem annyira villámsebességgel.
Végszó
Összességében mind az AMD, mind az NVIDIA részéről látható a fejlesztések tényleges megtörténte, amivel elégedettek vagyunk, az eredmények ugyanakkor nem is közelítik meg a sokszor csak konkrét (korábban meglehetősen optimalizálatlan) játék esetén, esetleg speciális körülmények között mérhető, hangzatos számokat. Ha valaki nem mindig a legfrissebb játékokkal játszik, hanem viszonylag kevés, korábbi címhez hűséges, akkor egy-egy új driver kiadásakor nem kell hanyatt-homlok a letöltés gombra kattintania.
Mérési eredményeink konklúziója, hogy a folyamatos, kismértékű fejlődés nekünk tetszett. Természetesen, amennyiben az újabb verzió olyan tudással kecsegtet, amire szükségünk van, esetleg tényleg nagyobb a célterületre vonatkozó teljesítménynövekedés ígérete, akkor a frissítés mindenképpen ajánlott! Nem egyedi eset az sem, hogy egy újabb driverkiadás textúrahibát, vagy akár ennél is súlyosabb anomáliákat javít, erre az esetre az utolsó verzió beszerzése, telepítése különösen ajánlott lehet!
![]() |
![]() |
![]() |
A finom fejlődés | Frissíteni, ha indokolt | Telepíteni a legújabb verziót, ha anomáliák jelentkeznek |
04ahgy