Vélemény: az Intel már grafikában is lenyomja az AMD-t?

Már IGP-ben is Intel lesz a nyerő?

Nagyjából három éve az AMD még utcahosszal vezetett a leggyorsabb, Llano kódnevű APU-jával az integrált grafikus egységek versenyében. Tempóbeli előnye nagyjából 100%-ra volt taksálható a Sandy Bridge-ben helyet kapott HD Graphics 3000-rel szemben, emellett a szóban forgó Radeon IGP funkcióbeli előnyben is volt, hisz az Intel akkori megoldása eléggé butácska volt az AMD grafikus egységéhez viszonyítva. A 2012-ben megjelent Ivy Bridge mind sebességben, mind pedig tudásban lendíteni tudott az Intel grafikus megoldásain, előbbi tekintetében nagyjából 30%-ot. Mindeközben persze az AMD-nél sem tétlenkedtek, hisz a néhány hónappal később érkezett Trinity 23%-ot pakolt a Llano tempójára, így nagyjából visszaállt a korábbi különbség.


[+]

Ezután ismét az Intel lépett egyet. A tavaly június elején megjelent, Haswell kódnevű fejlesztésben debütált HD Graphics 4600 újabb 30% körüli előrelépést hozott, miközben az AMD Richland kódnevű ráncfelvarrása csupán néhány százalék pluszt produkált. A Haswelltől még így sem kellett tartania az AMD-nek, ugyanis mindezzel együtt is még maradt nagyjából 50% előnyük. Az Intel ekkor már régóta 22 nanométeren gyártotta processzorait, miközben az AMD még egy lépcsővel visszább, 32 nm-en állt. Ennek köszönhetően az Intel nagyobb mozgástérrel rendelkezett, melyet kihasználva piacra dobhatták a Crystalwell kódnevű lapkát.


GT3-as "Crystalwell" IGP 40 EU-val [+]

Ez a megoldás CPU-szinten gyakorlatilag semmiben nem különbözik a Haswelltől. A változások csupán az IGP-t érintették, ahol az Intel nem tett mást, mint egyszerűen 20-ról 40-re duplázta az EU-k (végrehajtóegységek) számát. A CPU-val ellentétben a GPU-k végrehajtóinak növelése szinte minden esetében megmutatkozik a tempóban, hisz a feladatok jól párhuzamosítottak. Ebből fakadóan a Haswellben található HD Graphics 4600 típusú IGP 432 GFLOPs-os elméleti maximális tempója 832 GFLOPs-ra nőtt a Crystalwell leggyorsabb, Iris Pro elnevezésű IGP-jével, ami majd 100%-os gyorsulást jelentett. Az Intel emellett a legerősebb, Iris Pro 5200 nevű megoldásoknál egy 128 MB-os eDRAM chipet is bevetett, mely L4 cache formájában kapott szerepet, és 50 GB/s sávszélességet biztosít a teljes processzornak.

Hirdetés

22 nanométeres gyártástechnológia ide vagy oda, ezzel már annyira meghízott a lapka (177 mm²->264 mm², plusz eDRAM), hogy azt az asztali LGA1150 tokozásra nem lehetett volna kényelmesen elhelyezni, így a klasszikus desktopfronton nem kaphatott szerepet a Crystalwell. A kizárólag BGA tokozású megoldásokból végül kilenc darab a mobil piac felső(bb) szegmensében landolt, míg három az asztali egybegépeket célozta meg.


Crystalwell processzor eDRAM lapkával kiegészítve [+]

A Crystalwell a sok végrehajtójának, valamint az eDRAM-nak köszönhetően ugyan képes volt maga mögé utasítani még a leggyorsabb integrált Radeon megoldásokat (Trinity, Richland) is, de ahogy az imént említettük, az AMD szerencséjére a koncepció nem kaphatott szerepet minden szegmensben, így jó néhány területen megmaradhatott az előnyük. Végül néhány hónappal ezelőtt megjelent a Kaveri, ami ugyan sok esetben visszabillentette az AMD oldalára a mérleget, de ahogy elemzésünkben elmondtuk, az előd Richlandhez mért, átlagosan 17%-os IGP-gyorsulás még a vállalat előzetes céljait is alulmúlta. A háttérben minden bizonnyal a már jó ideje problémákkal küszködő GlobalFoundries áll, akik évek óta képtelenek az igazán versenyképes, nagy teljesítményű termékek gyártásához megfelelő technológiával előállni.

A jó gyártástechnológia továbbra is aranyat ér

Az AMD már 32 nm-en is csak években mérhető csúszással tudta megközelíteni az előzetesen megcélzott órajeleket, és egyelőre a januárban debütált 28 nm-en sem tűnik sokkal jobbnak a helyzet, ugyanis a Kaveri egyelőre sem CPU, sem pedig IGP frekvenciák terén nem tudja hozni a szükséges értékeket. Mindeközben az Intel lassan beveti a 14 nm-es csíkszélességet is, amivel az AMD már másfél lépcsős lemaradásba kerül konkurensével szemben. Ennek ellenére az Intel háza tája sem mentes a problémáktól, ugyanis a 14 nm-es fejlesztés több hónapos csúszásban van, mely mértékű késésre korábban nem igazán láthattunk példát a hosszú évek óta legfejlettebb technológiával rendelkező, és így szinte megállíthatatlanul menetelő vállalattól. Semmi kétség, hogy a félvezetőgyártók, illetve az újabbnál újabb technológiákat fejlesztők a csíkszélesség csökkentésével egyre komolyabb problémákba ütköznek, illetve fognak belefutni, melyek megoldása egyre nagyobb összegeket, illetve időt emészt fel.


[+]

Ezen felül a csíkszélesség csökkenésével a költségek kérdése sem egyértelmű, legalábbis nem mindegyik gyártó esetében. Abban még az összes vállalat egyetért, hogy 28 nanométerig egyértelműen csökkent az egyetlen tranzisztor legyártására vetített normalizált költség. Mindez annak ellenére van így, hogy a kutatási és fejlesztési költségek a csíkszélesség csökkenésével folyamatosan emelkedtek.

Az AMD a GlobalFoundries és a TSMC partnereként viszont néhány éve már arra jutott, hogy 20 nanométertől kezdve megfordul a tendencia, és a normalizált költségek emelkedésnek indulnak, miközben a terület skálázódása sem kecsegtet a korábbihoz hasonló mértékű javulással.


A kérdés az AMD nézőpontjából [+]

Megszokhattuk, hogy a hardveriparban (is) minden cég saját magából indul ki, azaz saját nézőpontját, valamint véleményét propagálja, illetve aktuális helyzetének megfelelően kommunikál és cselekszik. Nos, az Intel a saját gyártástechnológiájával a hóna alatt máshogy látja a kérdést.


Az Intel máshogy látja [+]

A vállalat szerint náluk egyelőre semmi sem változik, így ha még némi késéssel is, de képesek tartani a megszokott tendenciát. Az Intel azt állítja, hogy 14 nm-es technológiájukkal sikerült megfelelő mértékben csökkenteni a tranzisztorok méretét, így például SRAM cellákból (pl. cache) majdnem kétszer annyi fér el adott területen, illetve amennyiben a 22 nm-es Haswell lapkát egy az egyben legyártanák 14 nm-en, akkor az 177 mm² helyett már csupán nagyjából 94 mm² területet foglalna el. Ezen felül a szivárgási áram is tovább csökkent, ami egyenes út a fogyasztás további mérsékléséhez, ergo az Intel, illetve annak gyártástechnológiája köszöni, jól van.


[+]

Sajnos nincs a birtokunkban kellő mennyiségű hiteles információ ahhoz, hogy ebben a korántsem egyszerű kérdésben bármelyik félnek is teljesen igazat tudjunk adni. Annyi viszont bizonyos, hogy ha manapság már a csíkszélesség további csökkentésével még emelkedik is az egyetlen tranzisztor legyártására vetített költség, az még így is bőven a megfelelő szinten mozog ahhoz, hogy kellően magas profittal lehessen piacra dobni a lapkát. Mindez persze csak akkor lehet igaz, ha versenyképes az adott termék, mely jelentős részben múlik a fejlettebb gyártástechnológiának köszönhető kisebb lapkaméreten, alacsonyabb fogyasztáson vagy épp magasabb órajelen.


[+]

Az Intel által közölt eredmények fényében elhárulhat az utolsó akadály is a vállalat azon szándéka elől, hogy a Broadwell kódnevű fejlesztéssel egyetemben az asztali piacra is bedobja a GT3-as IGP-t, azaz az Iris (Pro) Graphics családot. Az előzetes hírek szerint az Intel 20%-kal növeli a végrehajtók számát, ami a HD Graphics sorozatba tartozó GT2-es dizájnnál 24, míg az Iris esetében szerepet játszó GT3-as verziónál 48 darab EU-t, azaz végrehajtót jelent majd. Ezen felül az IGP funkció-, illetve működésbeli változásokkal is gazdagodik.

Amennyiben mindez megtörténik, akkor az AMD jó eséllyel komoly gondba kerülhet, hisz ezzel könnyen elveszítené talán jelenlegi legnagyobb ütőkártyáját, a leggyorsabb IGP-t. Márpedig megfelelő gyártástechnológia nélkül nem lesz könnyű kitörni. A 2010-es tervek szerint jelenleg már 20 nanométeres APU-kkal kellene találkozzunk, a lenti diáról pedig könnyen leolvasható, hogy ehelyett szinte pontosan a 28 nanométeres Kaveri futott be az idei év elején. Az AMD patthelyzetben van, hisz jelenleg abból kell főznie, amit a GlobalFoundries az asztalra tesz, mely vállalat lassan, de biztosan a TSMC és a Samsung mögé esik vissza az aktuálisan elérhető legjobb gyártástechnológiáját tekintve, hisz a tajvaniak már egy ideje tömeggyártásban termelik a 20 nanométeres lapkákat, míg a 14 nanométeres technológiát már inkább a koreaiaktól licencelik.


Az AMD 2010-es tervei [+]

A Radeon IGP-ken a magasabb memória-sávszélesség is segíthetne, de a DDR4 csak most érkezik meg, ráadásul egy jó darabig még bizonyosan elég drága is lesz, ami nem összeegyeztethető egy 40 ezer forint körüli APU-val, illetve az arra épülő költséghatékony rendszerrel.


[+]

A jövő esztendő első felééig szinte biztosan nem fut be a Kaveri utódjának tekinthető Carrizo, aminek az NVIDIA Maxwellnél is hatékonyabb grafikus architektúrával kellene majd rendelkeznie, hogy képes legyen tartani, vagyis inkább már visszavenni az Intel leggyorsabb, Broadwell kódnevű megoldásaitól a vezetést. Ja, és a valamikor a jövő év során érkező Skylake-et még nem is vettük számításba, ami az előzetes hírek szerint leginkább pont az IGP-re fog gyúrni...

Oliverda

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés