NVIDIA GeForce GTX 1080 Ti

Rengeteget cikkeztünk megjelenése óta az NVIDIA jelenleg legizmosabb VGA-nak kikiáltott kártyájáról, a GeForce GTX 1080 Ti-ről, amiből már nem csak a referencia, úgynevezett Founder's Edition kiadás kapható, hanem a gyártók egyedi megoldásai is elérték időközben a boltok polcait. Ennek örömére a referencia kártya mellé jelen tesztünkben az ASUS és az MSI egy-egy, gyárilag tuningolt, egyedi kártyáját is be tudjuk mutatni.

A GTX 1080 Ti technikai szempontból nem egy nagy újítás, hiszen az NVIDIA nem csinált mást, mint a meglévő Pascal architektúrára épülő GPU által felkínált csomagból gazdálkodott: a Titan X-hez hasonlóan megkapta a 3584 darab számolóegységet, a 224 textúrázót, a 28 streaming multiprocesszort. Ugyanakkor a Titan X-nél látott 96 ROP-ot 88-ra csökkentették, és machináltak a memóriarészlegen is, a memóriabusz sávszélességét 384-ről 352 bitre szűkítették, valamint a hozzá kapcsolt VRAM 12-ről 11 GB-ra csökkent. Ezt 11 darab Micron chipből hoztak ki, mely továbbra is GDDR5X szabványú, viszont az effektív órajelet 10 GHz-ről 11 GHz-re tolták ki, kicsit ráadtak a mag órajelére is, és máris előállt az új kártya, a tesztalany, a GTX 1080 Ti.

[+]

A Founder's Edition referenciakártya megjelenése követi a jó ideje megszokott külsőt, így ezen a téren nem számíthatunk meglepetésre, a zölden világító GeForce GTX is a jól ismert dizájnelemek közé tartozik. Ami viszont árulkodó, az a DVI csatlakozó a hiánya, amit szándékosan hagytak el a hátoldalról, ezzel javítva a "blower" ventilátorral szellőztetett hűtő hatásfokát.

[+]

[+]

Alaposan beburkolták a kártyát, mind alul, mind pedig felül. A hátoldali csatlakozók között három darab DisplayPort 1.4 és egy HDMI 2.0b-t találunk, a DVI előbb említett hiányát pedig átalakítóval enyhíthetjük, ha mégis szükség lenne rá. A hűtés nem tartogat különösebb meglepetéseket: a GPU közvetlen érintkezik a bordával, a többi komponens, mint a VRM, a memóriák és 1-2 chip pedig hővezető padokon keresztül juttatják át a hőt. A hátoldal nem vesz részt komolyabban a hőleadásban, bár jól láthatóan van némi szerepe, hiszen a hátoldalon is van chip, ami hővezető padot kapott.

[+]

[+]

A Microntól származó, FBGA tokozású, 6XA77 D9VRL kódjelű, GDDR5X típusú VRAM-modulok a katalógus szerint az MT58K256M321JA-110 chipeknek felelnek meg. Ennek darabja 1 GB kapacitású, üzemi feszültsége 1,35 volt, effektív órajele 11 GHz. Ebből értelemszerűen 11 darabot találunk a NYÁK-on.

[+]

A Founder's Edition kártya 6+8 tűs kiegészítő PCIe tápcsatlakozón keresztül veszi fel az extra energiát. Bár a NYÁK nagyon hasonló a Titan X-éhez, jelentős eltérés, hogy a GPU-hoz tartozó hétfázisú tápellátó áramkör minden egyes fázisára nyolc driver és tizenhat (Fairchild műhelyéből származó) MOSFET jutott, utóbbiak egyben tartalmazzák a low és high side FET-eket. Ez elég lenne tehát nyolc fázishoz is, de mivel csak hét van, úgy tűnik, hogy az NVIDIA az egyik fázishoz dupla meghajtót és kétszer annyi MOSFET-et használ, mint a többi fázison, aminek szerepe egyelőre nem tisztázott. A VRM-vezérlők a jól bejáratott uPI Semiconductor (uP9511P és uP1658P) gyártmányai.

ASUS ROG Strix GTX 1080 Ti OC

Első ránézésre az ASUS ROG Strix családba tartozó VGA-ról (melyből amúgy az OC kiadást kaptuk meg) nem mondaná meg a laikus szemlélő, hogy egy új kártyával van dolga, hiszen a dizájn nem sokat változott a GTX 1080 Strix kiadáshoz képest, ráadásul ezen a kártyán DVI kimenet is helyet kapott, szemben a Founder's Editionnel.

[+]

Szemfülesek viszont kiszúrhatják, hogy a Ti modellre bizony magasabb hűtő került, így immár nem elég a két foglalat. Minden más tekintetben ez a VGA is megkapta a Strixre jellemző stílusjegyeket, közte a tripla ventilátoros hűtést és az RGB világítást Aura Sync kompatibilitással.

[+]

[+]

Ahogy említettük, ezen a modellen DVI képkimenet is helyet kapott, tehát az ASUS-nál úgy ítélték meg, még nem jött el a leszámolás ideje. De nem csak ezt variálták meg, hanem a DisplayPort 1.4 és HDMI 2.0b párosát is, melyekből két-két darab áll rendelkezésre.

[+]

Jól megfigyelhető, hogy a hátlap itt sem jut hűtő szerephez, viszont a Strixre jellemző "szem" logó LED-es világítását ez alá, pontosabban erre integrálva rejtették el. A vaskos hőcsövekkel épített hűtőblokk egyik újdonsága a MaxContact névre keresztelt talp, ami állítólag könnyebben elvezeti a hőt a magról.

[+]

A memóriachipet nem kell bemutatni, a referencia kártyánál már kivesézett chipet használja az ASUS is.

[+]

A GPU tápellátásáért az ASUS kártyáján a 10 fázisú "Super Alloy Power II" komponensekből összerakott tápellátó áramkör a felelős, de erről tudni kell, hogy a mellé pakolt, jól megszokott UPI Semiconductor uP9511 VRM vezérlő csak nyolc fázisig lenne használható, így nem véletlen, hogy a NYÁK-on megtaláljuk a uP1911r doublert is, ami 5 x 2-es felépítésre utal. A GPU oldalán a maximum 60 A leadására képes IR3555 PowIRstage végfok a DRMOS-hoz hasonló megoldás, egyben tartalmazza a low és high side FET-eket, meghajtóáramkört és a Schottky védődiódát. Ezenfelül több mindent is kiszúrhatunk a kártyán, egy ITE 8915FN chipet a monitorozáshoz, SAP II jelű tekercseket és egy uP0132Q VRM vezérlőt is, illetve egy kétfázisú memória VRM-et is az SLI csatlakozók környékén.

MSI GeForce GTX 1080 Ti Gaming X

Az MSI Gaming X családba tartozó GTX 1080 Ti-ről ugyanazt leírhatnánk bevezetésként, mint az ASUS Strix kártyájáról: a GTX 1080 Gaming X-hez képest ez a modell sem változott látszólag, legalábbis igen nehéz kiszúrni a különbséget, ráadásul itt is van DVI, de a magasabb hűtő itt is hamar elárulja, hogy egy új modellel van dolgunk.

[+]

[+]

A kimeneteket az MSI mérnökei is átvariálták, amellett, hogy ők is ragaszkodtak a DVI-hoz, ami mellé két-két HDMI 2.0b és DisplayPort 1.4 került.

[+]

Az MSI hűtése szintén hőcsöves, és talán nem olyan megmunkált (nikkelezett) a talp, mint a Strix esetében, viszont a fő blokkra került még egy hőátadó felület, ami a VRM egyes alkatrészeitől vesz át hőt. A memóriák hűtéséről egy külön keret gondoskodik, melyhez hasonló az ASUS VGA-ján is van, de ott a VRM hűtéséért is felel egyben.

[+]

[+]

A memóriát véleményünk szerint nem kell bemutatni azoknak, akik megnézték a referencia vagy épp az ASUS kártyáját, hiszen teljesen ugyanazt a Micron chipet vásárolja az MSI is.

[+]

Az MSI egy 8+2 fázisú megoldás mellett tette le a voksát, és a referencia megoldáshoz látszólag hasonló kialakítású, de picivel jobb minőségű, letisztultabb. A VRM a GPU-nál az SFC induktivitások mellett dupla FET-et használ fázisonként, amelyek a Fairchild logóját viselik (és szintén tartalmazzák a low és high side FET-eket), illetve fázisonként van egy meghajtó is. A vezérlésről az On Semiconductor NCP81274 lapka gondoskodik a GPU oldalán, melynek kapcsolási frekvenciája duplája a standardnak mondható uP9511-hoz képest, amivel a mezőnyben egyedülállónak mondható. A memória oldalán az uP1658 vezérlő dolgozik.

Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat ismerteti.

A képen látható VGA csak illusztráció! [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat a teszt kezdetén elérhető legfrissebb, Radeon Software - Crimson ReLive Edition 17.4.1 driverrel teszteltük, az NVIDIA kártyáihoz pedig a GeForce Game Ready Driver 378.92 meghajtót telepítettük fel.. A játékokat háromféle (Full HD, WQHD, 4K, azaz 1920x1080, 2560x1440, 3840x2160 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk.

Játékok

• Tom Clancy's: The Division (DirectX 12) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
• GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
• Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
• DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
• Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
• 
  
• Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
• Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

• Deus Ex: Mankind Divided (DirectX 12) – motor: Dawn Engine / műfaj: FPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját ismét megváltoztattuk kissé. A Tom Clancy's: The Division ugyan maradt, de már támogatja a DirectX 12-t, így ezúttal ezt a beállítást használtuk értelemszerűen. Szintén DirectX 12-t támogató cím, de teljesen új a listában a Deus Ex: Mankind Divided. Elbúcsúztunk viszont egy időre az Ashes of the Singularity-től, illetve nyugdíjaztuk a Thiefet és a Middle-Earth: Shadow of Mordort is, cserébe a jövőben felvesszük (most tehát nem szerepel!) a listánkra a Doomot is, ami többek között a Vulkan API mérésekhez is megfelelő lesz.

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 4K felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

A Ti jelzésű kártyák fogyasztása a "sima" 1080-hoz képest jelentősen megugrott, a referencia modell közel nyolcvan wattal igényel többet, a tuningolt kiadások pedig még ennél is éhesebbek. Ennek függvényében a skálázódás is jól megfigyelhető mind az üresjárati, mind a lekapcsolt kijelzős, mind pedig a DVXA és teljes terhelés alatt.

Specifikációk, hűtés

Specifikációk

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a GeForce GTX 1080 Ti technikai paramétereit, összehasonlítva a közvetlen elődökkel és a többi Pascal architektúrás videokártyával (tehát a GeForce GTX 1060/1070/1080-nal).

Kattintással a táblázat nagyítható (egyes adblockerek blokkolhatják) [+]

Referencia GeForce GTX 1080 Ti / ASUS ROG Strix OC GeForce GTX 1080 Ti / MSI GeForce GTX 1080 Ti Gaming X [+]

A tesztre érkezett kártyák közül az ASUS ROG Strix és az MSI Gaming X kiadások gyárilag túlhajtott VGA-k, referenciából pedig kettő is rendelkezésünkre állt, az ASUS és az NVIDIA egyaránt küldött Founder's Edition kártyát, melyek természetesen semmilyen eltérést nem mutattak. Az ASUS ROG Strix GTX 1080 Ti és az MSI GeForce GTX 1080 Ti Gaming X VGA-kat a legmagasabb órajelet adó OC profillal mértük le, melyeket a hozzájuk adott szoftverből aktiváltunk, így az előbbinél 1594/1708 MHz mag/boost és 11100 MHz GDDR5X, míg az utóbbinál 1569/1683 MHz mag/boost és11124 MHz GDDR5X frekvenciát kaptunk elméletben (a gyakorlatban a GPU-Z szerint vannak minimális eltérések).

Hűtés

Természetesen mindegyik kártya hűtésére kíváncsiak voltunk, hiszen a Founder's Edition volt az egyedüli a mezőnyben, mely a gyári hűtéssel érkezett, a túlhajtott példányok mindegyike egyedi megoldást vonultat fel, melyek most is félpasszívak, azaz légkavaróik csak bizonyos GPU-hőmérséklet felett lendülnek forgásba.

A referencia GeForce GTX 1080 Ti hűtése [+]

Amint az a grafikonból kivehető, a referencia kártya hűtése folyamatosan működik, az 1100-as percenkénti fordulat egyáltalán nem zavaró, így szobahőmérsékleten (24 °C) 35 °C alatt tartja a GPU-t. Terhelés alatt már nem kifejezetten hatékony, ha azt nézzük, hogy a negyedik futtatásnál már karcolja a 85 °C-ot a GPU hőmérséklete, és a ventilátor percenkénti fordulatszáma is megkétszereződik, ami már hallható zajt csap.

Az ASUS ROG Strix OC GeForce GTX 1080 Ti hűtése [+]

Az ASUS Strix OC kártya MaxContact talppal megtámogatott hőcsöves hűtése passzív ventilátorok mellett 40 °C körül tartja a GPU-t, és mindaddig mozdulatlan marad a három légkavaró, amíg a GPU el nem éri az 58 °C-ot. Innentől a három szélgép dinamikusan lép működésbe, attól függően, hogy mennyi légszállításra van szükség, mennyire melegszik a kártya, ergo nem megy mindig minden ventilátora. Az 1400-as maximum fordulatszám nem mondható magasnak, tulajdonképpen végig halk marad a hűtés, miközben a regisztrált csúcshőmérséklet 67 °C.

Az MSI GeForce GTX 1080 Ti GamingX hűtése [+]

Az MSI most is a dupaventilátoros Twin Frozr VI kialakítást dobta fel a Ti-re, mely már korábban is bizonyított. Passzív működése egészen addig tart, amíg a GPU el nem éri a 63 °C-ot, tehát a Strixnél valamivel megengedőbb. A regisztrált csúcshőmérséklet 69 °C, de ezt az ASUS-énál valamivel alacsonyabb, 1300 percenkénti lapátfordulat mellett érte el, melyről szintén elmondható, hogy alig csap zajt.

DX11: GTA V, Sniper Elite 3, Dirt Rally, FC Primal

A puding próbája az evés, a videokártyáké pedig a játék, úgyhogy az egyes kártyák bemutatása után következzenek a mérések! Ahogy tesztünk 4. oldalán már említettük, kissé megreformáltuk tesztrendszerünket, így a DX11-et használó játékok száma tovább csökkent. A listában persze ott van még a koros, de népszerű GTA V, amely mutatja, hogy egyfelől nincsenek meglepetések, a 1080 Ti érezhetően gyorsabb a „sima” változatnál, másfelől pedig vannak, hiszen a hiába a túlhajtás, az ASUS és az MSI kártyái alig valamivel teljesítenek jobban a GTA V alatt, mint a normál órajelen működő Founder’s Edition, sőt, a minimumértékeket nézve néha még hibáznak is. Persze ha csak a számokat nézzük, akkor a túlhajtással nyertünk néhány fps-t, de a növekedés nem jelentős, elmarad az órajelek közötti eltéréstől. Valamivel jobb a helyzet a Sniper Elite 3-ban és a Dirt Rallyban, ezeknél a játékoknál ugyanis jobban érződik a gyári tuning eredménye.

Ha nem egymás közt, hanem a korábbi GPU-kkal versenyeznek, akkor a 1080 Ti előnye már jelentősebb, a közvetlen konkurens 1080-hoz képest a GTA V-ben, 4K felbontás mellett például 35, WQHD esetében pedig 40 százalékkal gyorsabb.

Ami a játszhatóságot illeti, a DX11-es csomagunkban a a 1080 Ti-vel már 4K mellett is bekapcsolhatunk szinte minden látványjavító beállítást, a program elég gyors marad az élvezetes használathoz, WQHD esetében pedig már tényleg nincsenek korlátok.

DX12: The Division, Total War: Warhammer, Deus Ex

A DX12-es játékok esetében, ahol most már a frissített The Division is megtalálható, az látszik, hogy hiába a fejlődés, a 4K felbontás még nem elérhető a 1080 Ti számára sem, legalábbis maximális minőségi beállítások mellett. A gyári túlhajtással itt sem sokra megyünk, bár azt érdemes megfigyelni, hogy az ASUS Strix OC a valamivel agresszívebb tuning ellenére sem tudta leelőzni az MSI Gaming X-et, sőt, némileg el is maradt tőle. Ez egyébként a The Division sajátossága, a Warhammer és a Deus Ex alatt a két kártya fej fej mellett haladt.

Maga a tuning itt sem hozott sokat a konyhára, de pár százalékot a The Division és a Deus Ex esetében is nyertünk vele – körülbelül annyit, ahány százalék eltérés van az alap 1080 Ti órajeleihez képest. A kivétel ez alól a Warhammer, aminek láthatóan (szinte) mindegy, hogy a GPU mekkora órajelen működik, ide inkább a memóriát kéne húzni.

Ha a korábbi generáció eredményeit nézzük, akkor a 1080 Ti ismét csak brutális előnyre tett szert: a mezőnyt eddig is verő 1080-hoz képest van, ahol 80-90 százalékkal is többet nyújt, ez pedig már azt is lehetővé teszi, hogy az elődhöz képest egy felbontással feljebb ugorjunk.

DX12: Rise of the Tomb Raider, Hitman

A Rise of the Tomb Raider esetében is a papírforma teljesült: a Founder’s Editionhöz képest a gyári 7-8 százalékos tuning 7-8 százalékos gyorsulást is jelent, ugyanakkor az ASUS kártyájával megismétlődött az, amit a The Division kapcsán láttunk, azaz magasabb órajele ellenére mégis elmarad az MSI Gaming X mögött itt is, és a Hitman alatt is.

Ami a 1080-nal való összevetést illeti, ez a két játék már azzal is élvezhető volt 4K felbontás mellett, így a 1080 Ti nem hoz minőségbeli ugrást, de az biztos, hogy megbízhatóbban kapunk az élvezetes játékhoz való sebességet. A növekedés ugyanakkor visszafogottabb, mint az előző oldalon tárgyalt esetben, „mindössze” 30 százalék körül mozog.

Luxmark, CompuBench

[+]

OpenCL-es tesztjeink között a Luxmark régi versenyző. A LuxRenderre épülő sugárkövetésre fejlesztett tesztprogramban hagyományosan nagyon erősek a Radeonok, amióta az alapjukat a GCN architektúra adja. Az NVIDIA kevésbé tervezi robusztusra rendszereit compute teljesítmény szempontjából, így általános számításokra ezek nem annyira jók, mint a konkurens megoldások. A 1080 Ti-nek azért sikerült végre lelépnie az R9 Fury-t, ami azért nem akkora szó, hiszen egy 2015 közepén bemutatott kártyáról beszélünk, ugyanakkor a Pascal architektúra sem változott, viszont a tuning ereje itt is megmutatkozott. A GTX 1080 esetében viszont a korábban is létező anomália (miszerint a GDDR5X memóriák nem kapcsolnak teljes sebességre) nem változott, továbbra is erősebb nála ebben a tesztben a GTX 1070.

[+]

CompuBench OpenCL-es tesztcsomagunk most sem maradhatott el, és ezen belül is közkívánatra a Bitcoin és a T-REX programot futtattuk le a tesztelt hardvereken. Előbbi egy általános képet ad arról, hogy a virtuális valuták bányászására mely hardverek a jobbak, míg utóbbi szintén egy sugárkövetésre épülő applikáció, ugyanakkor a Luxmarkhoz képest azzal a különbséggel, hogy ez már egy dinamikus jelenetet használ.

[+]

Az NVIDIA megoldásai jól szerepeltek, a Ti-k alaposan elhúztak a mezőnytől, és a megemelt órajelek rátettek erre még egy lapáttal. Az R9 290X – bár nem mai kártya – rossz szereplésére egyelőre nincs válaszunk, hiszen a korábbi mérések során jól szerepelt, illetve más tesztekben sem volt vele probléma, így ezügyben még nyomozunk.

Értékelés

A látottak alapján nem kérdés, hogy az NVIDIA jelenleg kapható leggyorsabb kártyája mindent visz, legalábbis amíg meg nem jön a Titan Xp. Apropó Titan X. Bizonyára észrevették az olvasók, hogy a Pascalos Titan X nem szerepel a tesztben, aminek az az egyszerű oka, hogy nem igazán lehet hozzájutni mostmár, a gyártók hazai képviseletei sem tartanak készleten már tesztre sem, így beszerzésre irányuló próbálkozásunk nem járt sikerrel. Jó lett volna, ha összemérhetjük az erejüket, ugyanakkor áraik között akkora szakadék van, hogy a Titan X-nek elveszett a létjogosultsága, és akkor is elveszne, ha a GTX 1080 Ti akár egy picit is lassabb (lenne) nála. Ezt az NVIDIA-nál is látják, nem véletlen, hogy már bejelentették az utódot, a Titan Xp-t, ami minden bizonnyal hamar letaszítja a trónról a 1080 Ti-t, igaz, a Titan X-hez hasonlóan szintén megkérik majd az árát.

Visszatérve a tesztalanyokra, azt viszont érdemes meggondolni, hogy mennyire költsünk a tuningolt példányokra, hiszen jól láthatóan nem mindenhol hozott annyit a konyhára, mint amennyit elvártunk volna, cserébe a fogyasztás érezhetően megugrik, így a fogyasztás/teljesítmény mutatót nézve hamar a nyakába kapja a GTX 1080-at is.

Mielőtt bárki félreértené, eszünk ágában nincs lebeszélni bárkit a gyártók kártyáiról, hiszen jól láthatóan a hűtésbe és a felépítésbe is beleadtak mindent, és már csak ezért is megéri ezekből válogatni! Csupán arra próbáltunk rávilágítani, hogy ne a megemelt órajelek felső határai képezzék elsődlegesen a döntés alapját. Egyébként ma már a legtöbb VGA, így a tesztben szereplő ASUS és MSI esetében is szoftverből egy-két kattintással válogathatunk az előre beprogramozott órajelekből, tehát bármelyiket használhatjuk referencia értékekkel, így a fogyasztás is mérséklődik, valamint a hőtermelés is csökken.

Az NVIDIA igen jól manőverez mostanság a VGA-k piacán, hiszen van egy jó GPU-ja a Pascal képében, amit kedvükre tudnak variálni mindaddig, amíg erre a konkurencia, azaz az AMD nem ad választ. Hovatovább, szőrmentén megemlítendő az is, hogy ugyanez a GPU adja a mobil szegmens alapját is, így a zöldek ezen a téren is előnyben vannak jelenleg. A GTX 1080 Ti jól illeszkedik a kínálatba, és tulajdonképpen hiánypótló is egyben, hiszen árban csökkentette az említett szakadékot a "hagyományos GTX" és a Titan család között. Míg a GTX 1080-ról azt írtuk, hogy a 4K játékok kapujába repít minket, addig a Ti-vel ennek a kapunak a küszöbét már átléphetjük úgy is, hogy közben nem feltétlenül kell butítani a részletességen. Persze nem lehet nem észrevenni, hogy van egy-két DirectX 12-es cím, ami még erősen karcolja a játszhatóság határát, ilyen például a Tom Clancy's: The Division. Mindenesetre a fejlődés biztató, jelenleg pedig nincs jobb alternatíva, ha valaki a legnagyobb felbontáson szeretne játszani a lehető legnagyobb részletesség mellett.

[+]

Ami az ASUS és az MSI produkcióját illeti, elégedettek voltunk. Az ASUS ugyan szerintünk kicsit túltolta a tuningot a Strix OC esetében, és teljesítményben ez néhány esetben visszafelé sült el, sajnos, ahogy említettük, a magasabb gyári órajel ellenére nem sikerült felülkerekednie az alacsonyabb órajelen futó MSI Gaming X-en, de egy-két képkockányi különbség nem oszt, nem szoroz különösebben. Cserébe komoly tápellátást építettek a kártyára, ami jobb tuningot vetít előre azok számára, akik komolyabban bele akarnak fogni a túlhajtásba, nem elégszenek meg a gyári beállításokkal. A hűtés mindkettőnél kiváló, de tudtuk, mire számíthatunk, hiszen újat nem mutattak, és mindkettőn van RGB világítás, ami az ASUS esetén talán egy fokkal látványosabbra sikerült, illetve ugyanezen gyártó kedveskedik még extra ventilátorcsatlakozókkal is.

A ROG Strix OC egyébként a webshopok árlistája szerint pár ezer forinttal olcsóbb (~272 000 forint) az MSI kártyájánál (279 990 forint), de ezen a szinten ez sem különösebben számít, inkább a személyes preferencia fog dönteni ezúttal is. Aki a Founder's Editiont szeretné magáévá tenni, annak 255 000 forint körüli összeget kell a kasszába befizetnie, ami nagyjából 50 százalékkal több, mint amennyiért egy referencia tudású GTX 1080-et adnak. A GTX 1080 Ti nekünk tetszett, de egyelőre olyan felárat kérnek érte, ami nincs egyenes arányban a többletteljesítménnyel, noha tisztában vagyunk vele, hogy mint minden újdonságnak, ennek is megkérik az árát.

NVIDIA GeForce GTX 1080 Ti videokártya
ASUS ROG Strix GeForce GTX 1080 Ti OC videokártya
MSI GeForce GTX 1080 Ti Gaming X videokártya

Daywalker, wombath

Az ASUS ROG Strix GeForce GTX 1080 Ti OC-t és a Radeon RX470-es az ASUS Magyarországtól, az MSI GTX 1080 Ti GamingX VGA-t az MSI-től kaptuk tesztelésre. A referencia NVIDIA GeForce GTX 1080 Ti-t az NVIDIA bocsátotta rendelkezésünkre. A tesztben szereplő GTX 1070, GTX 1080 és Radeon R9 Fury VGA-t a Ramiris Europe Kft. adta kölcsön.