Telepítés

A Trust modeméhez saját márkaneve alatt forgalmazott bluetooth adó-vevőjét is mellékelte, így igazán könnyű dolgunk volt. A kis kékfog-adapter a BT180 Class 1 USB Bluetooth Adapter névre hallgat, s mivel ő is Class 1 besorolású, ezért a 100 méteres hatósugár (elviekben) itt sem lehet gond.

Kedves figyelmeztetés

A telepítés az adó-vevő megfelelő installálásával veszi kezdetét. A készülék USB-csatlakozóját kupak védi, ami egy matricával rögzíti ezt a készülék testéhez. Ezen a matricán azt a feliratot olvashatjuk, hogy előbb a szoftvert installáljuk, azaz ne csatlakoztassuk az eszközt számítógépünkhöz, míg annak drivereit fel nem tettük. A telepítő-CD indulása után magyar nyelven követhetjük a telepítés fázisait:

Az installálás elér egy ponthoz, amikor egy, a képernyőn megjelenő rövid üzenet tudtunkra adja, hogy nem talált megfelelő bluetooth egységet. Na most kell a kis készüléket számítógépünk egyik szabad USB-portjába illeszteni (az adó-vevő nem túl vastag, így akár az amúgy mellékelt hosszabbító kábel nélkül is kényelmesen elfér egy másik csatlakoztatott USB-s eszköz mellett). A telepítés gond nélkül lezajlott, elégedettek voltunk a szoftverrel. Jöjjön hát a modem!

Azaz csak jönne, mert ennek nem kell külön driver. A bluetooth adó-vevő meghajtó szoftvere ugyanis kiterjed a modemre is, agy azt csak érzékeltetnünk kell a kékfogas hálózattal.

Hopp, ott egy modem!

A modemet és az adó-vevőt már csak párosítani kell - "Háh! Mi sem könnyebb ennél!" - gondoltuk. A bluetooth egységek párosítása úgy működik, hogy a kommunikációban részt vevő készülékek azonos kódjának bepötyögésével fogadtatjuk el őket egymással (autorizáció). Ennek a párosításnak biztonsági szerepe is van: ki szeretné, hogy esetleg a szomszéd is csak úgy kitárcsázzon a mi modemünkkel, a mi számlánkra? Nos, PDA és adó-vevő esetén mindkét eszköznek megadtunk egy egyszerű kódot (pl. 1-1) és már ment is minden rendben. Itt a párosításnál azonban hiába írtuk be a szokásos "1"-es kódot...

Időtúllépés volt az egyik bug

A végén kénytelenek voltunk elővenni a használati utasítást és rögtön ki is derült a turpisság: párosításnál nem írhatunk be tetszőleges számokat -- a modem alján található matricán lévő PIN-kódot kell megadnunk. Ha ezt tesszük, a fenti párosítás-párbeszédablak megfelelő részében máris létrejön a kapcsolat modem és az adó-vevő között.

Siker!

Miután sikeresen (f)elismerte számítógépünk a modemet, az Internet csatlakozás varázsló segítségével létrehozhatjuk kedvünk és szolgáltatónk szerinti internetes kapcsolatunkat. Mi a bemutató erejéig a Freestart szolgáltatásait vettük igénybe.

115,2 kbps - a port sebessége

A csatlakozás sikeresen létrejött. A le- és a feltöltés sebességére voltunk kíváncsiak, így szerverünkről egy 512 kB méretű fájlt töltöttünk le, majd fel. Annak ellenére, hogy a gyártó a feltöltési sebességet lassabbnak írja, a fel- és a letöltés egyaránt 4,8 és 5,3 kB/sec sebességgel történt. Ez egy átlagos adatküldési sebességérték összehasonlítva egy hardveres külső modemmel. Gondoltunk a játékosokra is, így első lépésben DOS-ablakban megpingeltük a szervert, ami következő eredményeket hozta:

Klikk!

Valós csatlakozás létrehozásánál sajnos csalódnunk kellett: belépve egy Quake3 szerver portjára a lagtól meg sem tudtunk mozdulni, a ping 500 fölött volt állandóan és össze-vissza ugrált. Modemmel játszani már amúgy sem élvezetes, de ezzel gyakorlatilag lehetetlen (ez természetesen nem vonatkozik a sávszélességet minimálisan igénybe vevő játékokra, mint például a Fekete Macska, vagy a Dáma játék internetes változataira).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!