Bevezetés, tesztalany
Utóbbi évtizedeinek legrosszabb korszakát éli az Intel, még a balul sikerült Netburst idején sem volt ennyire bizonytalan a piaci helyzete és sötét a jövője. Mintha minden összeesküdött volna ellene: egyszerre van lemaradásban a fő versenytársak mögött az AI területén, a gyártástechnológiában és közben még az előző processzorgenerációknál előkerült stabilitási gondok okozta nehézségekkel is meg kell küzdenie. Ebben a szituációban érkezik most a legújabb notebookplatform, a Lunar Lake, mellyel elsősorban a mesterséges intelligencia, illetve az energiahatékonyság területén igyekszik újra az élmezőnybe kerülni a cég, felvéve a versenyt a Qualcomm és az AMD már piacon lévő ajánlataival.
Hirdetés
A hivatalosan a Computexen bemutatott Lunar Lake új architektúrát hoz, búcsút mond a Hyper-Threadingnek, kihasználja a TSMC gyártási képességeit, és a Meteor Lake-hez képest jóval alacsonyabb TDP értékekkel rendelkezik. Ez utóbbi is mutatja, hogy a Core Ultra processzorok 200-as szériájával egyelőre nem a nagy és erős notebookok, hanem a jól hordozható, hosszú üzemidejű és – a Microsoft Copilot+ feltételeinek megfelelő NPU-nak köszönhetően – a helyi AI funkciók futtatására is képes noteszgépeket célozza az Intel. Ennek megfelelően tesztünket az IFA-n bejelentett új Zenbook S 14 generáció, az UX5406 segítségével próbáltuk ki.
Dizájn
Az S széria a már eleve a felsőkategóriába pozicionált Zenbookok még jobban a hordozhatóságra kihegyezett változatait tartalmazza, ennek megfelelően az új Zenbook S 14 is nagyon könnyű és vékony lett. Mérete 310 x 215 x 13 mm, tömege pedig épp csak eléri az 1,18 kg-ot. Alumínium burkolata a már többször látott, magas hőmérsékletű eljárással kialakított és rendkívül karcálló „ceraluminium” bevonattal rendelkezik. Ennek karcállóságát korábban már első kézből sikerült megtapasztalnunk, további előnyei pedig – mármint azon kívül, hogy tényleg nagyon jól néz ki –, hogy az ujjlenyomatokat sem igazán gyűjti.
Díszítések területén az új Zenbook S 14 is a minimalista elvet vallja, fedlapján csillogó vonalakból alakul ki a gyártó logója, pont úgy, ahogy az előző generációknál is. ARGB, feltűnő hűtés nincs, a billentyűzet elegáns, fehér háttérvilágítást, a felette található rácsozat jobb széle pedig egy diszkrét kis márkajelzést kapott.
Mivel ultrahordozható gépről van szó, a gépház vékonysága fontosabb, mint a sokféle csatlakozó – ennek ellenére kapunk azért egy teljes méretű HDMI 2.1 TMDS portot és egy USB 3.2 Gen 2 Type-A konnektort is. Ezeken felül még kombinált 3,5 mm-es kombinált jack, illetve két Type-C interfész került a notebookra, melyek USB 4-esek, ennek megfelelően tehát 40 Gbps sávszélességet, DP Alt módot, illetve USB-PD töltési lehetőséget is kínálnak. Ez utóbbi nemcsak lehetőség, hanem kötekezően használandó is, ugyanis nincs dedikált töltőport, a notebookhoz egy 65 wattos USB-PD adapter jár.
Alulról szemlélve a gépet két igen széles talp, hűtőrács, illetve összesen tíz darab csavar tűnhet fel. Az utóbbiakat eltávolítva a burkolat könnyen nyitható, ami lehetővé teszi a háttértár cseréjét és a ventilátorok tisztítását is. Egyéb opció nincs, a memória gyakorlatilag a processzor része, és az alaplap túlnyomó részét úgyis takarja az a vékony vapor chamber, mely itt a hővezető csövek helyett intézi a felesleges hő elszállítását a CPU-tól a hűtőbordákhoz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!