Próba

Zökkenőmentesen zajlott a Synology DS216Play némi csavarozást, konfigurálást és várakozást magában foglaló első elindítása. A kezelőfelületet nyomkodva viszont arra lettünk figyelmesek, hogy az egyes utasításokra lassabban, többet „homokórázva” reagál, mint mondjuk a QNAP, Netgear vagy Asustor hasonló kaliberű termékei, amelyekkel korábban találkoztunk. Ettől a viszonylagos lassúságtól eltekintve viszont nem találtunk semmi kivetnivalót a DSM 5.2-ben. Az egyes beállítási lehetőségeknél és alkalmazásokban megtaláltunk minden lényeges részletet, amire NAS-oknál szükség lehet. A Synology szervereire támaszkodó, interneten keresztüli elérés is szépen működött, nem kellett hozzá DNS szolgáltatást konfigurálni. Egyedül az volt zavaró, hogy egyetlen, véletlenszerű böngésző-visszalépést nyomva kikerültünk a felületről a belépő ablakhoz.

A NAS sebessége kapcsán az szerepel a Synology honlapján, hogy valamivel lassabb az Intel processzoros elődnél. Ezt mi is meg tudjuk erősíteni két 2 TB-os WD Red winchesterrel végzett méréseink alapján. Nagy fájlokkal azért az olvasási tempó 100 MB/s fölött volt, de írásban egy picivel alatta maradt. Lényegesebb volt a viszonylagos lassulás kisebb állományoknál. Néhány megabájtos képekkel dolgozva az olvasás is alig ment 50 MB/s fölé, írásban pedig 40 MB/s körül mozogtunk, míg az atomos konkurencia ebben a helyzetben 60-70 MB/s körül szokott teljesíteni. Az USB 3.0 port sem pörgött úgy ARM-alapon, mint Intelen szokott, olvasásban és írásban is 35 MB/s körüli maximumot mértünk, ugyanezzel a merevlemezzel korábban 50 MB/s-ot tudott egy atomos konkurens, és az interneten fellelhető adatok szerint az előd DS214Play is azon a szinten mozog.

Fogyasztásban viszont az ARM a nyerő. Tesztalanyunknál két jól meghajtott merevlemezzel, kiterhelt processzorral is 20 watt alatti értékeket mutatott a konnektoros fogyasztásmérő, míg hasonló felszereltségű, Atommal ellátott modellekre 30 watt körüli értékek jellemzőek. Nyugalomban a fogyasztás 6-7 wattra esett vissza, elaltatva pedig 1 wattot mértünk. Ezek alapján nem lepődtünk meg a NAS csendes működésén, amiben az alacsony fogyasztás mellett a nagyméretű, 92 milliméteres ventilátornak is szerepe van, mely szinte hangtalanul pörög. A merevlemezek 22 °C-os szobahőmérséklet mellett legfeljebb 35 °C-ig melegedtek.

Végül, de nem utolsósorban próbára tettük a 4K-s transzkódolást, ami egyelőre csak a saját Video Stationnel megy, sajnos nem zökkenőmentesen. Amíg volt elég sávszélességünk (asztali PC felé Etherneten) és nem kellett állítani a transzkódolás minőségén, addig minden rendben volt, a 4K-s móka is ment. Amikor viszont n-es Wi-Firől próbálkoztunk androidos okostelefonokkal, és lejjebb kellett volna venni a transzkódolás minőségét, a program lemerevedett. Egy ideig 85%-ra hajtotta a NAS CPU-ját, aztán megszűnt a terhelés, de negyed órát várva sem történt semmi.

Szerencsére újra próbálva a lejátszást (újraindítva a mobil appot) már érvényesült a beállítás, és mobilon, Wi-Fin keresztül is megkaptuk az átkódolt 4K-s anyagot. Hogy pontosan melyik 4K-s formátumokat és kódolásokat, illetve eszközöket támogatja a DS216Play, azt az alábbi linken lévő táblázatokból lehet megtudni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!