Képminőség

A CCFL háttérvilágítás hátrányai a LED-es megoldással szemben, hogy a fogyasztás nagyobb és a készülékház vastagabb, de a legfőbb különbség, hogy elméletileg kisebb kontrasztarány érhető el, illetve nem lehet a fénykibocsátó diódákat csoportokba osztani, és azok fényerejét külön, a tartalomtól függően vezérelni, azaz a local dimming funkciót el lehet felejteni. Ezek közül azonban a képminőséget egyik sem befolyásolja túlságosan, hiszen a kontrasztarány maximálisra állítása természetellenes képi világot eredményez, a bekapcsolt local dimming hatására pedig előfordulhat, hogy villódzni kezd a kép, úgyhogy azt egyébként is érdemes inkább kikapcsolva tartani.

Így tehát, aki azt gondolta volna, hogy a régebbi technológia alkalmazása gyatra képminőséget eredményez, az téved. Normális beállítások mellett a modell teljesen jó képet produkál; amibe leginkább bele lehet kötni, az a dél-koreai gyártók sok tévéjét jellemző, enyhén plasztik hatású, a valóságtól kicsit elrugaszkodott színvilág. Ez leginkább az emberi bőr megjelenítésénél figyelhető meg, ami sokszor kifejezetten természetellenesnek, sárgásnak vagy épp túl pirospozsgásnak tűnik. Ezen ugyan a Bőrszín tónus nevű képjavító funkcióval lehet korrigálni, de az embernek ezt nincs nagyon kedve minden második csatornaváltásnál eljátszani.

A tv megkapta a vállalat már jól ismert képjavító, képmódosító eljárásait. Így például a Dinamikus kontrasztot, amit jobb is rögtön kikapcsolni, a Fekete tónust, amelynek aktiválásával növelhető a mélységérzet, vagy a Digitális zajszűrést, ami automata fokozaton teljesen jól szuperál. Utóbbira egyébként szükség is van, mert a kép hajlamos, elsősorban a sötét és világos részek találkozásánál (tehát például ha egy autó fényszórója tölti ki a képernyőt) bezajosodni, emellett még a csíkos tartalmaknál figyelhető meg olykor enyhe sárgás villódzás, de ez annyira nem zavaró, és csak pillanatokig tart.

A háttérfényről túlzás lenne azt állítani, hogy teljesen homogén, hiszen a felhők csatornaváltáskor sajnos jól látszanak. Viszont utánhúzással egyáltalán nem kell számolni, és a mozgások megjelenítése is rendben van összességében, mert akadozásnak nyoma sincs még igazán gyors objektumok esetén sem. A betekintési szöggel sincs baj, normális körülmények mellett, tehát ha valaki nem teljesen oldalról próbálja a kijelzőt bámulni, nem kell attól tartani, hogy szétcsúsznak a színek, vagy hogy a sötét árnyalatok kiszürkülnek. Pixelesedés egyáltalán nem jelentkezett, még nagyon alacsony felbontású források esetén sem.

Képarány

A kötelező 16:9 és 4:3 opciók mellett választható két nagyított profil is, de ezeknél értelemszerűen egyes részletek lelógnak a képernyőről. Amennyiben valaki monitorként használná, akkor a Képernyőhöz igazított módot javallt kiválasztani, ez helyettesíti ugyanis az egyébként jól működő Automata kitöltést, ha számítógéphez csatlakoztatták, hiszen az ilyenkor nem aktiválható.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!