Képminőség
Ez egy plazma!
Bekapcsolás után gyakorlatilag első pillantásra látható, hogy egy plazmakijelzővel van dolga az embernek. A technológiára jellemző sajátosságok (plazmapanelekben minden egyes képpontot külön vezérelnek, mindegyikben külön keletkezik (vagy nem keletkezik) fény) látványosan jelentkeznek. Az LCD tévékkel szemben a fekete valóban fekete, és a sötétebb tónusok esetén is jobban kivehetőek a részletek. A gyors mozgások hibátlan megjelenítése is az eljárás egyik nagy erőssége, így sporteseményeknél vagy pörgösebb akciófilmeknél is jól muzsikált.
A fényerő eloszlása teljesen homogén a képernyőn (ellentétben sok LCD-tévével, ahol a clouding sokszor zavaró lehet), és persze a betekintési szöggel sem volt semmiféle probléma. A régebbi plazma modelleknél gyakran jelentkezett a foszfor lag effektus, ám ebben a tévében ezzel szerencsére egyáltalán nem találkoztunk. Szintén pozitívak voltak a tapasztalatok a ghostingot, illetve a beégést vizsgálva. Bár az igaz, hogy nem hagytuk rajta ugyanazt a tartalmat egy-két hétig a kijelzőn (ez egy teszttermék esetén nem kivitelezhető). Szintén plazmás tulajdonság, hogy ezek a tévék inkább a sötét szobákban teljesítenek jól, és ez most sincs másképp. Nem szükséges persze tökéletes mozikörülményeket teremteni, de nem árt azért, ha van egy sötétítőfüggöny vagy redőny az ablakon, amennyiben valaki napközben szeretne tévézgetni. Természetesen nem arról van szó, hogy egy világos helyiségben használhatlan lenne, de az tény, hogy egy hasonló kategóriájú LCD modell jobban bírja a napfényt. A cellafény, valamint a fényerő paraméterek feltolásával ezen egyébként lehet segíteni, de ilyenkor alacsony felbontású tartalom esetén hajlamos bezajosodni a kép.
Képi világ
A dél-koreai vállalatokra néhány évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a kifejezetten harsány, kicsit "műanyag" színvilágot részesítették előnyben plazma és LCD tévéiknél egyaránt. Ez mára megváltozott, és a készülékek nagy része inkább a természetesebb hatású képi világgal operál. E modell esetében azonban másik utat választottak, hiszen visszatértek a régi irányvonalhoz. Így igen erőteljesek a tónusok, szinte leugrálnak a képernyőről, ami kicsit zavaró lehet, ha valaki nem ezt szokta meg. Azonban ezen a kontrasztarány módosításával lehet segíteni valamelyest. Egyébként a színhelyességgel szemre semmi gond nincs. Még az olyan kritikus feladatok, mint az emberi bőrszín, se állították komoly akadály elé. A ferde vonalakkal sem volt semmi grimbusz, a lépcsőzetesedés normális forrás esetén egyáltalán nem jelentkezett.
A készülék támogatja a 24p technológiát, azaz képes a lejátszóról származó, másodpercenként 24 képkockás anyag lejátszására úgy, hogy megtartja az eredeti képsebességet és képritmust. Sőt, ha ilyen jelet érzékel, akkor automatikusan erre a módra vált, és a felhasználónak ezzel sem kell bajlódnia. A készülék egyébként módot ad Full HD tartalmak (1920x1080 képpont) megjelenítésére, és többek között 600 Hz-es képfrissítést ígér. Ez meglehetősen jól hangzik, ám mielőtt nagyon elkezdenénk örülni, azt fontos megjegyezni, hogy itt nem arról van szó, hogy a készülék minden egyes másodpercben hatszáz teljes képváltást végez. A valós képalkotás 100 hertzes, a modell az egyes frissítési ciklusok során csupán az egyik szubpixelt módosítja.
Képjavító eljárások és képarány
Éljavítás: mivel csak a legsatnyább SD források esetén bukkan fel a recésedés a ferde vonalaknál, ezért általában teljesen felesleges bekapcsolni.
Bőrszín tónus: harminc fokozatú skálán állítható, hogy mennyire legyen pirospozsgás az emberek arca. Mivel az eredetileg meghatározott középső érték is teljesen jó, ezért ezt kár bolygatni.
Fényerő mozgáshoz: az elektronika automatikusan megváltoztatja a fényerőt a képernyőn megjelenő mozgásnak megfelelően a fogyasztás csökkentése érdekében. Az álmoskönyvek szerint nem jelent túl jót, ha egy tévé bármilyen okból variál a fényerővel, úgyhogy ezt jobb kikapcsolni. Egyébként is, aki egy hatvanhüvelykes plazmát vesz, az úgysem ezen fog spórolni.
Fekete tónus: elméletileg a kép mélységét növeli a fekete szín mélységének módosításával. Gyakorlatilag semmilyen változtatással nem jár a bekapcsolása.
Dinamikus kontraszt: jobb kikapcsolni, mert borzasztóan idegesítő villogással járhat az aktiválása, amennyiben gyorsan váltakoznak a világos és sötétebb tartalmak.
A 16:9 képarány mellett kiválasztható a 4:3, de ilyenkor egy szürke sáv jelenik meg a képernyő mellett, ami a plazmáknál általánosan alkalmazott megoldás, viszont zavarónak attól még zavaró. Ezenkívül beállítható az automata méretezés, ami a legjobb választás, hiszen kifogástalanul működik. Helyet kapott még kétfokozatú nagyítási funkció is, ami igazán csak a látássérültek számára lehet hasznos, ugyanis ilyenkor egyes részletek lelógnak a képernyőről.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
