Memóriavezérlő

A korábbi Radeon architektúrákban – ahogyan az NVIDIA megoldásaiban is – négycsatornás crossbar vezérlő kezelte a memóriát. Ez annyit jelentett, hogy négy darab, egyenként 64 bites memóriasáv csatlakozott a vezérlőhöz. A megvalósítás 256 biten nagyon sok vezetékezést igényel, emiatt órajele már nem nagyon emelhető, 512 bitesre szélesítése pedig óriási tervezési ráfordításokat igényelne.

Crossbar memóriavezérlő sok-sok vezetékkel

Az R520-ban az ATI egy forradalmi újítást vezetett be. Mondhatni, a korábbi crossbar kereszteződést egy körforgalommal váltotta fel, melyet Ring Busnak neveznek. A chip kerületén két 256 bites memóriabusz fut körbe a memória órajelén. Irányuk egymással ellentétes, így a leghosszabb adatút is legfeljebb fél körívnyi. A gyűrűn négy fő állomás van, mindegyikhez egy pár memóriacsatorna kapcsolódik. Van egy ötödik, kisebb sávszélességű kapcsolat is, ez a PCI Express és a kimeneti kép számára van fenntartva.

Ring Bus memóriavezérlő

A középen elhelyezkedő memóriavezérlő körül kevesebb vezeték található, ez nagyobb órajelet tesz lehetővé. Az egyes kliensek a vezérlőnek jelentik be igényüket, az megkeresi, melyik memóriamodulnál van a kívánt adat, és eldönti, melyik gyűrűn juttatható el leggyorsabban a klienshez. A vezérlőnek saját logikája van, figyeli a memóriaaktivitást, és egyes kliensekhez prioritásokat rendel. Ha az egyik kérvényező ugyan magas prioritású, de az aktuális helyzetben csökken miatta a gyűrűk hatékonysága, ideiglenesen alacsonyabb prioritást kaphat. Ráadásul az egész folyamat szoftveresen is irányítható, a későbbi meghajtókban találkozhatunk majd egyedi, alkalmazásra – vagy alkalmazáscsoportra – kihegyezett memóriabeállítással, ami további gyorsulást eredményezhet.

Az ATI állítása szerint az új architektúra véletlenszerű elérésnél akár négyszer is gyorsabb lehet a korábbiaknál. Ebben szerepet játszik az is, hogy az R520-nak nyolc memóriabankja van, így a korábbi 4 x 64 bites felállás helyett 8 x 32 bitest alkalmaz. Emlékezzünk csak vissza, a blokkméret kicsinyítése már önmagában is jobb kihasználtságot biztosít. Az új memóriavezérlő támogatja az összes mai GDDR memóriatípust, és a közeljövőben érkező GDDR4-gyel is kompatibilis. Az új szabvány életciklusa alatt eléri majd az 1,8 GHz-es órajelet.

Az új vezérlő mellett a cache felépítése is változott az R520-ban. Az eddigi közvetlen cache helyett most teljesen asszociatívat használnak. A korábbi módszerrel minden memóriarészhez egy cache-rész tartozott, most a memória bármely területéről elérhető az egész és fordítva.

Direkt és asszociatív cache felépítése

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!