Főszereplők
Ahogy a bokszban, úgy a grafikus kártyák világában is mindig a közepes súlycsoportok meccsei a legérdekesebbek. A kicsik, bár technikásak (például tudnak DirectX 10-et), nem elég erősek az igazi villogáshoz, a nagyok meg túl ormótlanok – bár sokat tudnak, túl magas a gázsijuk, ezért inkább csak figyelemfelkeltésre jók. Ellenben a középmezőny elég erős, és sokak számára elérhető, ezért nem véletlen, hogy komoly eladásokat produkál ez a kategória. Korábban, a GeForce 7600 GT és Radeon X1650 XT idejében szép csatát láthattunk, bár az utóbbira túl sokat kellett várni, ezért ezt a meccset – eladások tekintetében – az NVIDIA nyerte. A DirectX 10 megjelenése után mindkét gyártó viccbe illő módon butította le csúcskategóriás chipjeit, így végül a GeForce 8600 GTS és a HD 2600 XT – már amennyiben középkategóriásnak nevezzük őket – nagyon gyenge lett. Ezt persze az árral megpróbálták kompenzálni, így fordulhatott elő a VGA-történelemben talán először, hogy az alig 30–40 000 forintos „középkategória” és a 70–80 000 forinttól kezdődő csúcskategória között nem kínáltak semmit, éppen abban a szegmensben, amire a játékosok zöme pályázik (legtöbbünk számára az 50 000 forint egyfajta lélektani határ).
[+]
A legújabb menet nem kis meglepetéssel kezdődött, ugyanis az NVIDIA a felsőkategóriás GeForce videokártyák tulajdonosainak megrökönyödésére egy olyan középkategóriás GeForce-szal, a 8800 GT-vel rukkolt elő, amely teljesítményével a nagyokat ostromolta. Igaz, mint később kiderült, hiába teljesít szépen a 8800 GT, nem érünk vele sokat, ha nem lehet kapni sehol, vagy ha mégis, akkor az NVIDIA által ajánlott árnál jóval több pénzt kérnek el érte. A gyakorlatban tehát – különösen igaz ez a magyar piacra – az utóbbi hetekben lényegében nem változtak az erőviszonyok, ehhez egyszerűen túl kevés 8800 GT jutott el hozzánk. Éppen ezért már türelmetlenül vártuk az AMD válaszát, ami a Radeon HD 3800-as család képében érkezett. Fontos hangsúlyozni, hogy az AMD (illetve azelőtt az ATI) most nem csúszott el a premierrel, hiszen korábban már több példát is láttunk arra (6600 GT és X700 Pro, 7800 GTX és X1800, 8800 GTX és HD 2900), hogy mire megjelent egy új modell, addigra az NVIDIA már letarolta a piac nagy részét.
| VGA megnevezése | Radeon HD 3850 | Radeon HD 3870 | Radeon HD 2900 XT | GeForce 8800 GT |
| GPU kódneve | RV670 | RV670 | R600 | G92 |
| Gyártástechnológia | 55 nm (TSMC) | 55 nm (TSMC) | 80 nm (TSMC) | 65 nm (TSMC) |
| Tranzisztorok száma | 666 millió | 666 millió | 700 millió | 734 millió |
| GPU órajele | 670 MHz | 775 MHz | 740 MHz | 600 / 1500 MHz |
| Vertex shader egységek száma | 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor | 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor | 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor | 112 darab skalár stream processzor |
| Pixelfutószalagok száma | ||||
| Pixel shaderek száma | ||||
| Textúrázók száma | 16 | 16 | 16 | 56 textúracímező, 56 textúraszűrő |
| ROP-egységek száma | 16 | 16 | 16 | 4 blokk |
| Támogatott Direct X verzió | 10.1 | 10.1 | 10 | 10 |
| Memóriavezérlő | 256 bites Ring Bus | 256 bites Ring Bus | 512 bites Ring Bus | 256 bites crossbar |
| Memória órajele | 830 MHz | 1125 MHz | 825 MHz | 900 MHz |
| Memória-sávszélesség | 53120 MB/s | 72000 MB/s | 105600 MB/s | 57600 MB/s |
| Memória Típusa | GDDR3 | GDDR4 | GDDR3 | GDDR3/GDDR4 |
| Memória mérete | 256–512 MB | 512 MB | 512–1024 MB | (256?–)512 MB |
Az ATI két új videokártyát jelentett be, ezek a Radeon HD 3870 és HD 3850 névre hallgatnak. Egy újfajta modellszámozási séma bevezetése miatt eltűnik a Pro és XT utótag, ellenben a Radeon HD elnevezés után a négy számjegyű kód utal az adott VGA sebességére. Az első számjegy a generációra utal a PCI Express-időszámítás szerint, a második a termékcsaládot határozza meg, az utolsó kettő pedig az ezen belüli relatív teljesítményviszonyokat hivatott tükrözni. Ebből következik, hogy a HD 3850 felfogható 3800 Próként, a HD 3870 pedig 3800 XT-ként. Az új videokártyák az RV670 kódnevű GPU-ra épülnek, amely lényegében a HD 2900 XT/Pro alapjául szolgáló R600 optimalizált és kisebb csíkszélességen gyártott változata. Az R600 80 nm-en készül, 700 millió tranzisztorból épül fel, a lapka mérete pedig 408 mm2, ezzel szemben az RV670-et 55 nm-en gyártják, 666 millió tranzisztort tartalmaz 192 mm2-en (ez az AMD által megadott adat, valójában 210 mm2), ez gyakorlatilag 53%-os magméret-csökkenést jelent, tehát az R600-ra nem kevesebb, mint két és egy nyolcad RV670 fér rá. Ez egy igen fontos momentum, hiszen ennek köszönhetően az AMD jelentősen csökkenteni tudja az előállítási költségeket és a kártya fogyasztását (melegedését).
Mint említettük az RV670 egyfajta optimalizált R600-nak tekinthető; architekturálisan nem tér el az R600-tól, megmaradt mind a 320 számolóegység és az összesen 16 textúrázó (négy nagyobb blokk), valamint a szintén 16 raszterizáló (ismét négy nagyobb blokk). Ugyanakkor optimalizálták a dizájnt, és felére szűkítették az eredetileg 512 bites, dupla gyűrűs – Ring Bus – memóriavezérlőt, tehát felére csökkent a külső és belső memória-sávszélesség. Előrelépések is történtek, hiszen az RV670 már támogatja a DirectX 10.1-et, és beépítették a chipbe az R600-ból hiányzó, de az RV630/RV610-ben megtalálható UVD-t (Unified Video Decoder) is. Az RV670-et ráadásul felvértezték a mobil GPU-knál megismert PowerPlay technológiával is, amely a terhelés függvényében állítja a GPU és a memória órajelét, feszültségét és a kártya egyéb paramétereit. Ennek áldásos hatása üresjáratban és alacsony 3D-s terhelésnél (vagy videokódolásnál) mutatkozik meg, ilyenkor a RV670 nemcsak elődjénél, de a 65 nm-en készülő NVIDIA G92-nél is jelentősen kevesebbet fogyaszt, és hűvösebb lehet.
Az UVD integrálásával immár az egész AMD-s termékvonal kínál hardveres videolejátszás-gyorsítást, az UVD tehermentesíti a processzort a H.264-es és VC-1-es videók lejátszása során, amire akkor lehet igazán szükség, amikor gyengébb processzorral szerelt média-PC-t építünk. Ebben a tekintetben az AMD az NVIDIA előtt jár, ugyanis a G92 csak a H.264 lejátszást támogatja 100%-osan, a VC-1 entrópiakódolását még kénytelen a CPU elvégezni. Az RV670 (Avivo HD) már támogatja az 1080p-nél nagyobb felbontású (pl. 2560x1600) videók lejátszását is, amit az NVIDIA a G92-ben mutatott be.
[+]
Az RV670 az első GPU, amely támogatja a DirectX 10.1-es verzióját. Amikor az egyik gyártó fejleszt, a másik pedig nem (vagy csak lemarad), természetszerűen kétféle vélemény kezd kialakulni, így most ugyanez a helyzet a DirectX 10.1-gyel kapcsolatban is. Az NVIDIA szerint a DirectX 10.1 nem jelentős kiterjesztés, és a Microsoft felől is hallottunk ilyesféle megjegyzéseket, ahogyan egyes játékfejlesztőktől is, ezért implementálása sem annyira sürgető. Az AMD persze nem győzi hangsúlyozni az új DirectX verzió lehetőségeit, melyek közül a legfontosabbak a renderelő folyamat nagyobb precizitása és a még jobb programozhatóság, ami együttesen lehetővé teszi a valós idejű globális megvilágítást. Mindemellett a shaderalapú élsimítás is alapkövetelménnyé válhat. A DirectX 10.1 hivatalosan 2008 első felében, a Vista első javítócsomagjában jelenik meg, az első játékokat, amelyek felhasználják majd, pillanatnyilag a jövő év végére várják, de addig még sok minden történhet.
Az utolsó, mondhatni kötelező fejlesztés a Radeon HD 3800-ak esetében a PCI Express 2.0 támogatása, amely a jelenleg elterjedt PCIe 1.1-nél jelentősen nagyobb, dupla akkora adatátviteli sebességet és a foglalatonként leadható teljesítmény 150 wattra emelkedését jelenti (külső csatlakozókkal együtt akár 300 watt is lehet). Az AMD szerint az új aljzat 10–20%-os gyorsulást is hozhat az előző verzióhoz képest, ezzel kapcsolatban mi szkeptikusak vagyunk, az Intel X38-as chipsetet letesztelve legalábbis nem sikerült ezt kimutatni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
