Képminőség
Az alkalmazott IPS panelnek köszönhetően a kijelző sarkában a fekete tartalmak esetén megfigyelhető némi glow effektus, ha a néző nem teljesen szemben ül a kijelzővel. Azaz a sarkoknál enyhe világosodással kell számolni, ami olyan, mintha felhősödés jelenne meg ezen a területen. Ez csak akkor látható, ha teljesen sötét a képernyő, azaz az átlagos használat közben nem igazán tűnik fel. A háttérvilágítást, mint ahogyan az a tesztképből is látszik, a diffúzor egyenletesen oszlatja el, a zavaró világosabb foltok, felhők felbukkanásától nem kell tartani.
Hirdetés
A betekintési szög névlegesen 178 fok, a valóságban ennyire nem jó a helyzet, hiszen túlságosan oldalról vagy felülről vizslatva a kijelzőt a sötét árnyalatok fakulni kezdenek, de hétköznapi, normális használat esetén ezzel nem találkozunk, hiszen jellemzően azért nagyjából elölről nézzük a tévét. A képernyő maga enyhén tükröződik, de ez csak oldalról nézve és világos környezetben látszik.
Az egyes LCD televíziókra még mindig jellemző utánhúzás effektbe nem futottunk bele, tehát még a kijelzőn átsuhanó, kisméretű objektumok sem vonszolnak maguk után ronda uszályféleséget. Rossz minőségű forrás esetén viszont a zajosodás jelentkezhet, főleg a sötétebb képrészleteknél tűnhet ez fel a nézőnek. Ezen viszont egyszerűen és hatékonyan lehet segíteni a Zajcsökkentés névre hallgató funkció segítségével.
Szintén a gyatra forrásoknál lehet belefutni némi akadozásba, ami az Intelligent Frame Creation névre hallgató interpolációs képmódosító technológia aktiválásával ez kiküszöbölhető. Azért érdemes vele óvatosan bánni, mert a legerősebb fokozatra állítva egyszer csak azt vettük észre, hogy egy századmásodpercre három labda jelent meg egy futballmeccs összefoglalójánál az egyik játékos feje körül. Úgyhogy jobb ezt közepesen vagy minimumon hagyni, ha feltétlenül szükség lenne rá. Még a felsőkategóriás tévék között is akadnak olyanok, amelyeknél az egyes objektumok körül rövid időre enyhén vibráló aura tűnik fel, de ilyesmivel itt szerencsére nem kell számolni.
Az egyéb képmódosító funkciók között akadnak olyanok is, melyeket már jobb az elején kikapcsolni. Ilyen például az Adaptív gamma vezérlés, amely a tartalomtól függően automatikusan módosítja a fényerőt. Ugyanezt produkálja az Adaptív háttérvilágítás vezérlés is, amely értelemszerűen a háttérvilágítást változtatgatja automatikusan, ami elméletben magasabb kontraszt elérését teszi lehetővé. Kár, hogy olykor enyhe villódzással jár együtt az alkalmazása. A Fehér-tisztítás effektus elméletben tisztábbá teszi a fehér képrészleteket, de mivel ezekkel egyébként sem volt semmi gond, így semmi értelme bekapcsolni. A színvilág normális beállítások esetén remek, a tónusok természetesek, nyoma sincs szerencsére a kínai vagy koreai gyártók egyes modelljeire jellemző műanyag harsányságnak. Még az olyan kritikus feladatokkal, mint a bőrszín megjelenítése is jól boldogul, így szerencsére nem rákvörösre főtt vagy betegesen zöldessárga arcok uralják a képernyőt. Az input lag nem vészes, főleg a különféle képmódosító eljárások kikapcsolása után.
Az elmaradhatatlan 16:9 és 4:3 képarány mellett kiválasztható két nagyított opció is, amelyet nyilván csak annak van értelme használni, akinek valami gondja van a látásával, hiszen ilyenkor egyes képrészletek lelógnak a kijelzőről, és eltűnnek a semmiben. Aki nem akar ezzel vacakolni, az a legjobban azzal jár, ha rábízza az egészet az intelligens elektronikára, ez ugyanis minden látványosabb torzítás nélkül, automatikusan tölti ki a képernyőt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
