Hirdetés

Panasonic DMC-GH4: videózás mindenek felett

Külsőségek

„Jaj, véletlenül a GH3-at küldték tesztre... Hmm, vagy mégsem?” – nagyjából ez villant át szerkesztőnk agyán, amikor a futártól átvette a csomagot, amiben a DMC-GH4 és egy 14-140 mm F3.5-5.6 utazózoom objektív volt. Külsőre ugyanis nagyon hasonlít egymásra a két fényképezőgép, de közelebbről nézve azért felfedezhető számos különbség.

A DMC-GH4-et nem csak típusjelölése árulja el, hanem a kissé másképp kialakított beépített vaku, a kevésbé feltűnő Lumix jel („L”) a frontlapon, illetve a reteszbütykös módválasztó tárcsa, ami ráadásul magasabb is lett.

A finomabb, eldugottabb különbségeket csak kellő odafigyeléssel lehet észrevenni: a hátoldalon például majdnem duplájára nőtt a 3”-os kihajtható és elforgatható kijelző képpontjainak száma, de az elektronikus kereső is új lencserendszert és szemkagylót kapott (a GH3-nál csak akkor kaptunk megfelelő keresőképet, ha teljesen merőlegesen néztünk bele az EVF-be, itt már „lazábbak” lehetünk, a keresőkép szélei nem válnak életlenné, maszatolttá).

Visszatérve a váz tetejére: az említett vakun és módválasztón kívül a „képkészítés módja” forgókapcsoló (bal oldalt) is eltér a régitől, a GH4-é bővült egy funkcióval (time lapse). Bár a GH4-hez egy teljesen újfajta, kifejezetten a videós funkciókat támogató „markolat” is kapható (Interface Unit), a GH3 portrémarkolata (és akkumulátora) is 100%- osan kompatibilis maradt, ami nagyon jó hír azoknak, akik meglévő GH3 készülékük mellé szeretnének egy GH4-et vásárolni. A GH4 alsó része ugyanolyan, mint az elődé, azonban itt az Interface Unit végett egy új csatlakozóval is találkozhatunk.

A tervezők a GH3 remek fogásán is tudtak még javítani, így a GH4 markolatának belső íve peremet kapott, amiben az ujjbegyek jobban meg tudnak kapaszkodni. Szerintünk a különbség a markolási minőségben nem észrevehető. Ami viszont nem tetszett annyira, hogy a GH3 csatlakozói között található mini HDMI-ből micro HDMI-t helyeztek el a GH4-en, jelezve ezzel is a vásárló felé, hogy vegye meg az Interface Unitot is, ha komolyabban óhajt foglalkozni a videózással (azon van rendes HDMI csatlakozó). A GH4-ben immár nem csak Wi-Fi, hanem NFC modullal is találkozhatunk, tehát a vezeték nélküli kommunikáció egy okostelefon/táblagép és a fotómasina közt gördülékenyebb lett.

Szívesen láttunk volna egy második memóriakártya-foglalatot a GH4-ben, hogy munka közben nagyobb biztonságban érezhessük magunkat (fájltükrözés), illetve videózásnál gördülékenyebb legyen a felvételkészítés (anyagilag – és a tevékenykedő Murphy végett – egyáltalán nem mindegy, hogy például 1 db 128 GB-os, vagy 2 db 64 GB-os SDXC kártyát használunk).

Apropó memóriakártya: korábbi cikkünkben kifogásoltuk, hogy a GH3 memóriakártya-foglalatának ajtaja túl könnyen nyílik. No, elégedetten és boldogan jelentjük, hogy a GH4-nél már nem kell félni az óvatlan ajtónyitástól!

A fényképezőgép tetőlemezének kialakítása, kiosztása (is) megegyezik a korábbi modellével, így aki már meglévő GH3 készüléke mellé szeretne egy GH4-et, annak nem lesznek átszokási problémái, akár vakon (azaz szemhez emelve) is kezelheti a gépeket. A GH4 ergonómiájáról nincs sok új írnivaló, tulajdonképpen megegyezik minden a GH3-nál tapasztaltakkal.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés