ComputeMark, LuxMark, konvertálás

Januártól két általános számítási feladatokat tartalmazó benchmark is bekerült méréseink közé. Mivel félig-meddig szintetikus tesztekről van szó, túl messzemenő következtetéseket szerintünk nem érdemes levonni ezek eredményeiből.

A ComputeMark egyszerűbb DirectCompute shaderekkel operál, melyekkel főleg a játékok alatt lehet találkozni. Ezen a ponton a Kepler nagyjából olyan szinten teljesít, mint ami elméleti számítási teljesítménye alapján elvárható. A Luxmark az egyik legelterjedtebb benchmark a ray-tracing tesztelésére. Ahogy a cikk elején is említettük, a Kepler ezen a ponton nem sokat lépett előre a Fermihez képest, sőt... Valószínűleg a gyenge szereplésből a kezdetleges támogatás is kiveszi a részét, de az NVIDIA által alkalmazott gyorsítótár- és memóriahierarchia nem kedveli annyira a komplex számításokat, mint az AMD GCN architektúrája.

Végül egy mérés erejéig kipróbáltuk az NVENC enkódolót is. Rendszerünk ennek segítségével szinte pontosan feleannyi idő alatt végzett a feladattal, mint amennyire a 4,2 GHz-re húzott négymagos Sandy Bridge processzorunknak volt szüksége. Az NVENC alatt 130 wattos fogyasztást mértünk, míg amikor a CPU számolt, 180 wattot mutatott a mérőeszköz. Ennek fényében elmondhatjuk, hogy még egy izmosabb CPU-hoz képest is meglehetősen hatékony a megoldás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!