Hirdetés

A GeForce GTX 470 és 480 tesztje

Nehéz szülés volt...


A legújabb GeForce GTX-ek [+]

Aki nem élt burokban az elmúlt 1 évben, már biztosan hallott az NVIDIA Fermijéről. Az új generációs architektúrával kapcsolatban nálunk is számtalan hír látott napvilágot, legutóbb pedig a chip és a struktúra részletes kielemzésére vállalkoztunk. Sajnos magára a kézzelfogható hardverre idáig kellett várni, hogy letesztelhessük. Hogy mindenki számára tiszta legyen a kép, a következő a helyzet: az NVIDIA évekkel ezelőtt a cég stratégiájának megfelelően hozzáfogott a Fermi tervezéséhez, ami a korábbi NVIDIA-tól származó lapkákhoz hasonlóan „a több jobb" elven alapul. Tudniuk kellett, hogy egy óriási méretű chip legyártása problémákba ütközik, hiszen az minél nagyobb, annál több a selejt, tehát az eladhatatlan chip, vagyis alacsony a kihozatal (yield). A Fermit azonban ezen túl a gyártásra "felbérelt" TSMC nem túl acélos gyártási mechanizmusának inkompetenciája is sújtja, illetve sújtotta, ugyanis a 40 nm-es csíkszélességet, bár bevezették gyártósoraikon, nem volt megfelelő a kihozatal (az ellátási gondokkal az AMD-nek is szembe kellett néznie). A két probléma együttesen azt eredményezte, hogy a Fermi bemutatása csak csúszott, és csúszott, és csúszott, végül csak most, az AMD 5000-es Radeonjai után fél évvel vált valósággá.

A Fermi kódnevű chip állítólag 3 milliárd tranzisztort tartalmaz (a GT200-ra rádupláztak), melyek állítólag 529 mm²-es (23 x 23 mm) területen oszlanak el. Azért használjuk az állítólag jelzőt, mert az NVIDIA nagyon titkolózik, valójában csak pletykák és találgatások vannak. Összehasonlításképpen a Cypress 2,15 milliárd tranzisztorból épül fel és 334 mm² (18,27 x 18,27 mm). A Fermiből (ha az adatok igazak) egy 300 mm-es waferen 112 darab felhasználható chip gyártható le, ha éppenséggel nincs sehol szennyeződés, és ha az összes lapka megfelel minden kritériumnak (órajelek, fogyasztás). A Cypressből ehhez képest 188 darab chip pályázik arra, hogy HD 5850/5870-et építsenek köré. Mint látható, az ATI kb. 68%-os előnyben van a nyers adatok alapján, a valóságban azonban még ennél is nagyobb a különbség, hiszen a Fermi méretesebb mivoltából adódóan nagyobb az esélye annak is, hogy hibás a chip.

Az NVIDIA a Fermi köré két videokártyát épített, ők tesztünk főszereplői: a GeForce GTX 480 és a GeForce GTX 470. Az architektúra felépítésével, erősségeivel és gyengéivel a korábban már említett cikk keretein belül részletesen megismerkedhettünk, ezért ezúttal csak a videokártyákra koncentráltunk.

Hirdetés

A két VGA közül a GeForce GTX 480 lett a zászlóvivő. Ezen egy majdnem teljes értékű Fermi, azaz GF100 található. A DirectX 11-et is támogató GPU-ban 480 stream processzort aktiváltak, ami duplája a GTX 285-ön trónoló GT200 értékének. A Fermi eredetileg 512 stream processzort (CUDA-magot) tartalmaz 16 streaming multiprocesszoros blokkba rendezve, de a gyártási nehézségek arra kényszerítették az NVIDIA-t, hogy inaktiváljon bizonyos részeket, különben még mindig várhatnánk az új GeForce-ra. A GTX 480 GPU-ja 700, a stream processzorok pedig 1401 MHz-es órajelen járnak.


Gigabyte GeForce GTX 480 [+]

Az AMD már évek óta a számolást helyezi előtérbe a textúrázással szemben, ezt nem egyszer fel is rótták nekik, hiszen ez a megoldás, bár előremutató, a jelen játékai (egészen pontosan ezek már a múltéi) nem bizonyították be ennek a megközelítésnek a felsőbbrendűségét; ez abban nyilvánult meg, hogy a csúcs-Radeonok lassabbak voltak a csúcs-GeForce-oknál (itt most az egy GPU-s teljesítményre gondolunk). Az NVIDIA ezzel szemben, mint sejthető, az előző generációig (GT200) komoly hangsúlyt fektetett a textúrázásra, ennek azonban a Fermivel vége szakad. A GTX 480-ban „mindössze" 60 textúrázó található (a GTX 285-ben ez a szám 80), ami a shaderek és textúrázók arányát komoly mértékben megváltoztatja: a GT200 esetében ez 3 az 1-hez, a Fermiben viszont már 8 az 1-hez. Bár úgy tűnhet, hogy az AMD ebben a tekintetben úttörő volt, a játékosokat ez nem különösebben érdekli, annál inkább a teljesítmény, amit, mint tudjuk, mindig a jelenkor játékai határoznak meg, és ebből a szempontból az NVIDIA mindig okosabban döntött.

A GTX 480-on található GPU 384 bit széles buszon kapcsolódik a memóriához, ami 64 bites csatornákra van szétosztva. Egy-egy csatornához két ROP-blokk tartozik, tehát összesen 48 blending és 384 Z mintavételező egység végzi a munkát. A GTX 480 esetében az adatbuszra 1536 MB GDDR5-ös memória kapcsolódik, melyek brutális, 177,4 GB/s-os maximális sávszélességet kínálnak 924 MHz-es órajelen (effektív 3696 MHz).


Gigabyte GeForce GTX 470 [+]

A kisebbik GTX 470-es számozással kerül forgalomba. A szakmában megszokottak szerint ez a csúcsverzió némileg megcsonkított változata. A GeForce GTX 480-ban 15, a GTX 470-ben viszont csak 14 darab, 32 CUDA magból felépülő streaming multiprocesszort aktiváltak, vagyis összesen 448 stream processzorral (CUDA maggal) rendelkezik. A 470-en található GPU órajele is alacsonyabb, 607 MHz-re állították, míg a CUDA magok 1215 MHz-en számolnak. Jól látható, hogy a Fermi esetében a GPU és a számolók órajelének aránya pontosan 1:2. Természetesen a textúrázók, illetve ROP-blokkok számát is csökkentették, előbbi 60-ról 56-ra, utóbbi pedig 12-ről 10-re esett (tehát 40 blending és 320 Z mintavételezőről van szó), emiatt pedig a memóriabusz szélessége is megváltozott, 384 bitről 320 bitre csökkent, a memóriák pedig 837 MHz-en, azaz effektív 3348 MHz-en pörögnek.


A GTX 470 hűtése [+]

A sajtóban komoly visszhangot kapott a Fermi melegedése, illetve fogyasztása, ami a chip nagy méretéből, illetve a minden valószínűség szerint egyelőre kiforratlan gyártástechnológiából fakad. A GeForce GTX 480 TDP-jét 250 wattban, a GTX 470-ét pedig 215 wattban állapította meg az NVIDIA, ennél azonban többet mond, hogy míg az NVIDIA 600 wattos tápot ajánl a GTX 480 meghajtásához (és 550 wattosat a GTX 470 mellé), addig a HD 5870 beéri egy 500 wattossal is. Ezt a komoly hőmennyiséget valahogy el kell vezetni, tehát valami speciális hűtésre lesz szükség. A neten fellelhető írások egyes esetekben ebből a szempontból már egy új GeForce FX-et vizionáltak, azonban mi teszteltük anno az FX-eket is, és kijelenthetjük, hogy attól azért még messzi vagyunk. A 480-as kártya alapjában véve úgy néz ki, mint az előző generációs GeForce-ok csúcsmodelljei, azonban van valami, ami azonnal feltűnik, ez pedig az óriási, le nem fedett hűtőborda. A GPU-n gyakorlatilag egy fedetlen, kívülről ugyan dizájnos, de igencsak forró és szokatlanul nagy hűtőborda található. Pechünkre az általunk tesztelt GTX 480-asról néhány makacs csavar miatt nem tudtuk leszedni a hűtőt, és nem is nagyon erőltettük, mert nem akartuk megkockáztatni, hogy a kártya megsérül.

A GTX 470-nel már nem adódtak problémák, sikerült szétszedni. Külsőleg ez sem túlságosan érdekes, a GeForce GTX 260/275-re hajaz. A hűtőt leszedve azonban jól látszik, hogy itt is külön figyeltek a hűtésre. A NYÁK-on megjelent egy szellőzőnyílás, ahonnan a ventilátor további friss levegőhöz juthat. Ez aztán a nyílás köré csoportosított alkatrészeket le tudja hűteni, majd a levegő az öt hőcsővel megtámogatott, sűrűn lamellázott hűtőbordán áthaladva a házon kívülre távozik.

A méreteket illetően nincs mitől „félni". A GeForce GTX 480 a Radeon HD 5870-nel és a GeForce GTX 285-tel megegyező hosszúságú lett, a GTX 470-et pedig a Radeon HD 5850 méreteihez igazította az NVIDIA. Egyedül az AMD kétchipes videokártyája, a HD 5970 lett ebből a szempontból kirívó.


A GTX 470-en található GT100-as GPU és a fél nanós memóriák [+]

Az általunk tesztelt 470-esen 2010. március első hetében készült GPU található. Érdemes összevetni a GT100-at a Cypress-szel, már ami a méreteket illeti. Referenciának ott van a 200 forintos, és első ránézésre sokkolónak mondható különbség, de az NVIDIA kupakja alatt minden valószínűség szerint jóval kisebb maga a chip. Érdekességként meg kell még említeni, hogy ez a GPU már a kereskedelmi forgalomba szánt, A3-as steppingre épül, ami értelemszerűen a GPU harmadik revíziója. Egyes pletykák szerint az NVIDIA készíteni szeretne egy B verziót is (B1 stepping), ami kompletten, az elsőtől az utolsó rétegig megújul és 512 stream processzorral kerül forgalomba. Erre azonban szerintünk nem érdemes várni, mivel csak egy pletykáról van szó, és nem is tűnik valószínűnek, hogy emiatt gyártósorokat állítanak át, ráadásul, ha ez igaz, akkor az új steppingnek már illene készen lennie.

A GTX 470-en található memóriák Samsung márkájúak, és K4G10325FE-HC05-ös felirattal fél nanós elérésűek, tehát elvileg 1000 MHz-et, azaz effektív 4000 MHz-et is képesek elviselni; ez persze függ az adott lapkák minőségétől és a feszültségtől is.

VGA megnevezése Radeon HD 5870 Radeon HD 5850 GeForce GTX 480 GeForce GTX 470 GeForce GTX 295 GeForce GTX 285
GPU kódneve Cypress Fermi GT200b
Gyártástechnológia 40 nm (TSMC) 40 nm (TSMC) 55 nm (TSMC)
Tranzisztorok száma 2,15 milliárd ~3 milliárd 2 x 1,4 milliárd 1,4 milliárd
GPU /
shader órajele terhelve
850 MHz 725 MHz 700 MHz
1401 MHz
607 MHz
1215 MHz
576 MHz
1242 MHz
648 MHz
1476 MHz
GPU /
shader órajele üresjáratban
157 MHz 157 MHz 51 MHz
101 MHz
51 MHz
101 MHz
300 MHz
600 MHz
300 MHz
600 MHz
Számolóegységek száma 320 komplex és 1280 darab egyszerű stream processzor 288 komplex és 1152 darab egyszerű stream processzor 480 db skalár stream processzor 448 db skalár stream processzor 2 x 240 db skalár stream processzor 240 db skalár stream processzor
Textúrázók száma 80 textúracímző és -szűrő 72 textúracímző és -szűrő 60 textúracímző és -szűrő 56 textúracímző és -szűrő 2 x 80 textúracímző és -szűrő 80 textúracímző és -szűrő
ROP egységek száma 8 blokk (32) 8 blokk (32) 12 blokk (48) 10 blokk (40) 2 x 7 blokk
(2 x 28)
8 blokk (32)
Támogatott DirectX-verzió 11 11 10
Memóriavezérlő 256 bites hubvezérelt 384 bites crossbar 320 bites crossbar 2 x 448 bites crossbar 512 bites crossbar
Memória órajele terhelve 1200 MHz (GDDR5) 1000 MHz (GDDR5) 924 MHz (GDDR5) 837 MHz (GDDR5) 999 MHz (GDDR3) 1242 MHz (GDDR3)
üresjáratban 300 MHz 300 MHz 67 MHz 67 MHz 100 MHz 100 MHz
Max. memória-sávszélesség 153 600 MB/s 128 000 MB/s 177 400 MB/s 133 900 MB/s 2 x 111 888 MB/s 158 976 MB/s
HD-filmek lejátszásának hardveres támogatása AVIVO HD (UVD 2) Purevideo HD (VP4) Purevideo HD (VP2)
TDP 188 watt 151 watt 250 watt 215 watt 289 watt 204 watt

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés