Nehéz szülés volt...

A legújabb GeForce GTX-ek [+]

Aki nem élt burokban az elmúlt 1 évben, már biztosan hallott az NVIDIA Fermijéről. Az új generációs architektúrával kapcsolatban nálunk is számtalan hír látott napvilágot, legutóbb pedig a chip és a struktúra részletes kielemzésére vállalkoztunk. Sajnos magára a kézzelfogható hardverre idáig kellett várni, hogy letesztelhessük. Hogy mindenki számára tiszta legyen a kép, a következő a helyzet: az NVIDIA évekkel ezelőtt a cég stratégiájának megfelelően hozzáfogott a Fermi tervezéséhez, ami a korábbi NVIDIA-tól származó lapkákhoz hasonlóan „a több jobb" elven alapul. Tudniuk kellett, hogy egy óriási méretű chip legyártása problémákba ütközik, hiszen az minél nagyobb, annál több a selejt, tehát az eladhatatlan chip, vagyis alacsony a kihozatal (yield). A Fermit azonban ezen túl a gyártásra "felbérelt" TSMC nem túl acélos gyártási mechanizmusának inkompetenciája is sújtja, illetve sújtotta, ugyanis a 40 nm-es csíkszélességet, bár bevezették gyártósoraikon, nem volt megfelelő a kihozatal (az ellátási gondokkal az AMD-nek is szembe kellett néznie). A két probléma együttesen azt eredményezte, hogy a Fermi bemutatása csak csúszott, és csúszott, és csúszott, végül csak most, az AMD 5000-es Radeonjai után fél évvel vált valósággá.

A Fermi kódnevű chip állítólag 3 milliárd tranzisztort tartalmaz (a GT200-ra rádupláztak), melyek állítólag 529 mm²-es (23 x 23 mm) területen oszlanak el. Azért használjuk az állítólag jelzőt, mert az NVIDIA nagyon titkolózik, valójában csak pletykák és találgatások vannak. Összehasonlításképpen a Cypress 2,15 milliárd tranzisztorból épül fel és 334 mm² (18,27 x 18,27 mm). A Fermiből (ha az adatok igazak) egy 300 mm-es waferen 112 darab felhasználható chip gyártható le, ha éppenséggel nincs sehol szennyeződés, és ha az összes lapka megfelel minden kritériumnak (órajelek, fogyasztás). A Cypressből ehhez képest 188 darab chip pályázik arra, hogy HD 5850/5870-et építsenek köré. Mint látható, az ATI kb. 68%-os előnyben van a nyers adatok alapján, a valóságban azonban még ennél is nagyobb a különbség, hiszen a Fermi méretesebb mivoltából adódóan nagyobb az esélye annak is, hogy hibás a chip.

Az NVIDIA a Fermi köré két videokártyát épített, ők tesztünk főszereplői: a GeForce GTX 480 és a GeForce GTX 470. Az architektúra felépítésével, erősségeivel és gyengéivel a korábban már említett cikk keretein belül részletesen megismerkedhettünk, ezért ezúttal csak a videokártyákra koncentráltunk.

A két VGA közül a GeForce GTX 480 lett a zászlóvivő. Ezen egy majdnem teljes értékű Fermi, azaz GF100 található. A DirectX 11-et is támogató GPU-ban 480 stream processzort aktiváltak, ami duplája a GTX 285-ön trónoló GT200 értékének. A Fermi eredetileg 512 stream processzort (CUDA-magot) tartalmaz 16 streaming multiprocesszoros blokkba rendezve, de a gyártási nehézségek arra kényszerítették az NVIDIA-t, hogy inaktiváljon bizonyos részeket, különben még mindig várhatnánk az új GeForce-ra. A GTX 480 GPU-ja 700, a stream processzorok pedig 1401 MHz-es órajelen járnak.

Gigabyte GeForce GTX 480 [+]

Az AMD már évek óta a számolást helyezi előtérbe a textúrázással szemben, ezt nem egyszer fel is rótták nekik, hiszen ez a megoldás, bár előremutató, a jelen játékai (egészen pontosan ezek már a múltéi) nem bizonyították be ennek a megközelítésnek a felsőbbrendűségét; ez abban nyilvánult meg, hogy a csúcs-Radeonok lassabbak voltak a csúcs-GeForce-oknál (itt most az egy GPU-s teljesítményre gondolunk). Az NVIDIA ezzel szemben, mint sejthető, az előző generációig (GT200) komoly hangsúlyt fektetett a textúrázásra, ennek azonban a Fermivel vége szakad. A GTX 480-ban „mindössze" 60 textúrázó található (a GTX 285-ben ez a szám 80), ami a shaderek és textúrázók arányát komoly mértékben megváltoztatja: a GT200 esetében ez 3 az 1-hez, a Fermiben viszont már 8 az 1-hez. Bár úgy tűnhet, hogy az AMD ebben a tekintetben úttörő volt, a játékosokat ez nem különösebben érdekli, annál inkább a teljesítmény, amit, mint tudjuk, mindig a jelenkor játékai határoznak meg, és ebből a szempontból az NVIDIA mindig okosabban döntött.

A GTX 480-on található GPU 384 bit széles buszon kapcsolódik a memóriához, ami 64 bites csatornákra van szétosztva. Egy-egy csatornához két ROP-blokk tartozik, tehát összesen 48 blending és 384 Z mintavételező egység végzi a munkát. A GTX 480 esetében az adatbuszra 1536 MB GDDR5-ös memória kapcsolódik, melyek brutális, 177,4 GB/s-os maximális sávszélességet kínálnak 924 MHz-es órajelen (effektív 3696 MHz).

Gigabyte GeForce GTX 470 [+]

A kisebbik GTX 470-es számozással kerül forgalomba. A szakmában megszokottak szerint ez a csúcsverzió némileg megcsonkított változata. A GeForce GTX 480-ban 15, a GTX 470-ben viszont csak 14 darab, 32 CUDA magból felépülő streaming multiprocesszort aktiváltak, vagyis összesen 448 stream processzorral (CUDA maggal) rendelkezik. A 470-en található GPU órajele is alacsonyabb, 607 MHz-re állították, míg a CUDA magok 1215 MHz-en számolnak. Jól látható, hogy a Fermi esetében a GPU és a számolók órajelének aránya pontosan 1:2. Természetesen a textúrázók, illetve ROP-blokkok számát is csökkentették, előbbi 60-ról 56-ra, utóbbi pedig 12-ről 10-re esett (tehát 40 blending és 320 Z mintavételezőről van szó), emiatt pedig a memóriabusz szélessége is megváltozott, 384 bitről 320 bitre csökkent, a memóriák pedig 837 MHz-en, azaz effektív 3348 MHz-en pörögnek.

A GTX 470 hűtése [+]

A sajtóban komoly visszhangot kapott a Fermi melegedése, illetve fogyasztása, ami a chip nagy méretéből, illetve a minden valószínűség szerint egyelőre kiforratlan gyártástechnológiából fakad. A GeForce GTX 480 TDP-jét 250 wattban, a GTX 470-ét pedig 215 wattban állapította meg az NVIDIA, ennél azonban többet mond, hogy míg az NVIDIA 600 wattos tápot ajánl a GTX 480 meghajtásához (és 550 wattosat a GTX 470 mellé), addig a HD 5870 beéri egy 500 wattossal is. Ezt a komoly hőmennyiséget valahogy el kell vezetni, tehát valami speciális hűtésre lesz szükség. A neten fellelhető írások egyes esetekben ebből a szempontból már egy új GeForce FX-et vizionáltak, azonban mi teszteltük anno az FX-eket is, és kijelenthetjük, hogy attól azért még messzi vagyunk. A 480-as kártya alapjában véve úgy néz ki, mint az előző generációs GeForce-ok csúcsmodelljei, azonban van valami, ami azonnal feltűnik, ez pedig az óriási, le nem fedett hűtőborda. A GPU-n gyakorlatilag egy fedetlen, kívülről ugyan dizájnos, de igencsak forró és szokatlanul nagy hűtőborda található. Pechünkre az általunk tesztelt GTX 480-asról néhány makacs csavar miatt nem tudtuk leszedni a hűtőt, és nem is nagyon erőltettük, mert nem akartuk megkockáztatni, hogy a kártya megsérül.

A GTX 470-nel már nem adódtak problémák, sikerült szétszedni. Külsőleg ez sem túlságosan érdekes, a GeForce GTX 260/275-re hajaz. A hűtőt leszedve azonban jól látszik, hogy itt is külön figyeltek a hűtésre. A NYÁK-on megjelent egy szellőzőnyílás, ahonnan a ventilátor további friss levegőhöz juthat. Ez aztán a nyílás köré csoportosított alkatrészeket le tudja hűteni, majd a levegő az öt hőcsővel megtámogatott, sűrűn lamellázott hűtőbordán áthaladva a házon kívülre távozik.

A méreteket illetően nincs mitől „félni". A GeForce GTX 480 a Radeon HD 5870-nel és a GeForce GTX 285-tel megegyező hosszúságú lett, a GTX 470-et pedig a Radeon HD 5850 méreteihez igazította az NVIDIA. Egyedül az AMD kétchipes videokártyája, a HD 5970 lett ebből a szempontból kirívó.

A GTX 470-en található GT100-as GPU és a fél nanós memóriák [+]

Az általunk tesztelt 470-esen 2010. március első hetében készült GPU található. Érdemes összevetni a GT100-at a Cypress-szel, már ami a méreteket illeti. Referenciának ott van a 200 forintos, és első ránézésre sokkolónak mondható különbség, de az NVIDIA kupakja alatt minden valószínűség szerint jóval kisebb maga a chip. Érdekességként meg kell még említeni, hogy ez a GPU már a kereskedelmi forgalomba szánt, A3-as steppingre épül, ami értelemszerűen a GPU harmadik revíziója. Egyes pletykák szerint az NVIDIA készíteni szeretne egy B verziót is (B1 stepping), ami kompletten, az elsőtől az utolsó rétegig megújul és 512 stream processzorral kerül forgalomba. Erre azonban szerintünk nem érdemes várni, mivel csak egy pletykáról van szó, és nem is tűnik valószínűnek, hogy emiatt gyártósorokat állítanak át, ráadásul, ha ez igaz, akkor az új steppingnek már illene készen lennie.

A GTX 470-en található memóriák Samsung márkájúak, és K4G10325FE-HC05-ös felirattal fél nanós elérésűek, tehát elvileg 1000 MHz-et, azaz effektív 4000 MHz-et is képesek elviselni; ez persze függ az adott lapkák minőségétől és a feszültségtől is.

Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés, zaj

Ahogy az már a korábbi képekről kiderült, szerkesztőségünknél két Gigabyte gyártmányú GeForce járt, ráadásul teljesen különböző cégektől kaptuk őket, és a megjelenés után elég sokára. Ebből is látszik, hogy a piac ellátásával egyelőre gondok vannak, hiszen az Asus és az MSI általában gyorsabb szokott lenni, ha egy-egy új videokártya prezentálásáról van szó. A GeForce-ok mellett egy üzembehelyzési útmutatót, egy meghajtóprogramokat tartalmazó CD-t, egy, a kártya ray-tracinges képességeit bemutató CD-t, illetve tápkábeleket, HDMI-DVI átalakítót és mini HDMI-HDMI átalakítót találtunk. Utóbbira azért van szükség, mert a videokártyákon csak mini HDMI-kimenet található. A Gigabyte ad egy kupont is a kártyák mellé, amivel a Sims 3-at 20%-os kedvezménnyel vehetjük meg.

Játékok

• Call of Duty: Modern Warfare 2 (DirectX 9)
• Crysis Warhead (DirectX 10)
• James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
• Just Cause 2 (DirectX 10.1)
• Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
• DiRT 2 (DirectX 11)
• BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
• Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
• Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
• Aliens vs. Predator (DirectX 11)
• Metro 2033 (DirectX 11)
• Cyberlink Mediashow Espresso
• Cyberlink Powerdirector

Az utóbbi időben már biztosan észrevették az olvasók, hogy cikkeinkben a tesztelt játékok folyamatosan cserélődnek. A szokásos 10-11 tesztelt címet cserélgetni fogjuk, ha úgy látjuk hogy van értelme, pl. egy régi játék helyett egy újabb, kedveltebb vagy videokártyát jobban megizzasztó számíthat ránk. Ennek következtében ezúttal is új címeket üdvözölhetünk köreinkben. A Far Cry 2 helyett a játék komolyan átalakított "Dunia" motorjára íródott Avatart válogattuk be. A Batman már nem jelent komoly kihívást a mai videokártyáknak, főleg a csúcskategóriában, ezért ehelyett a friss és ropogós, mindeközben brutális igényű Metro 2033-ra esett a választásunk. A Need for Speed: Shift helyett az Aliens vs. Predator, illetve "bónuszként" a Battlefield: Bad Company 2 ugrott be. A Resident Evil 5 a Batmanhez hasonlóan kevésbé igényes, ezért ezt a játékot is kiszortíroztuk, helyette a Just Cause 2 kapott szerepet. Remélhetőleg mindenki megtalálja a neki kedves játéko(ka)t a listában.

A felbontásokat és képminőségi beállításokat a GTX 480-hoz igazítottuk, az erősebbik Fermi volt az első letesztelt VGA a sorban. A cikkben szereplő videokártyák olyan erősek, hogy mindenképpen magas felbontásokat kell használni ahhoz, hogy ki tudjuk őket hajtani. Megpróbáltuk úgy beállítani a grafikai opciókat, hogy a legmagasabb tesztelt felbontásban meglegyen a 30 fps, de ha lehet, akkor inkább több.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replayt használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at, az Avatart és a Call of Duty: Modern Warfare 2-t úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve.

A fogyasztással kapcsolatos rémhírek félig igaznak bizonyultak. A két GeForce üresjáratban normálisnak mondható értékeket produkált, a GTX 470 a Radeonokkal megegyező mértékben fogyasztott, viszont a GTX 480 ennél 20 wattal többet kért, és így a GTX 285 és HD 5870 CrossFire mellé lépett fel. Hozzá kell tenni, hogy ezt a Fermivel felépített videokártyák úgy tudják csak elérni, ha szinte hozzá sem nyúlunk a számítógéphez, ugyanis ebben az állapotban 50/100/67 MHz-re csökkentik az órajeleiket (GPU/shader/memória). Sajnos az a helyzet, hogy a kártyák az esetek többségében inkább valamilyen minimálisan megemelt órajelű állapotban tartózkodnak, ha bekapcsoljuk a Windows Vista/7 Aero képességét, de ez csak 10-15 wattos különbséget okoz. A terhelt állapotokban kimért értékek mondhatni brutálisak. A GTX 470-nel szerelt rendszer közel 100 wattal többet eszik, mint a HD 5850-es, és 65 wattal többet, mint a HD 5870-es. Ez azonban még a jobbik eset, ugyanis a GTX 480-as konfig már 125 wattal eszik többet, mint a HD 5870-es, ezzel lényegében be is éri a HD 5970-es órajeleire beállított 5870 CrossFire kiépítést. GTX 295-öt és HD 5970-et sajnos nem tudtunk szerezni. Érdemes egy pillantást vetni a GTX 285 SLI fogyasztására, elértük vele a 640 wattot, miközben egy 600 wattos táppal teszteltünk. Ebben a 640 wattban persze benne van a táp fogyasztása és 10%-os vesztesége is, így ez a gép kb. 580 wattot fogyasztott.

Melegedés és zaj, ez itt a kérdés! A GTX 470 ventilátora kb. 1500 rpm-en forog üresjáratban, ami halk, de szerintünk nem eléggé, a Radeonok halkabbak. Terhelve aztán elérjük a 2500 rpm-et, ami már elég hangos, de találkoztunk már elviselhetetlenebb videokártyákkal is (HD 3850). Úgy tűnik, hogy a GTX 470-en található hűtőrendszer 90 fok alatt próbálja tartani a GPU-t, ezt tartja a legfontosabb feladatának, hiszen csak akkor gyorsul be teljesen, ha megközelíti ezt az értéket, és ha innen sikerült egy picit lehűlnie, akkor alacsonyabb fokozatba vált. A videokártya egyébként igencsak forró, kézzel érintésre "éget". Ilyet a HD 4800-asoknál tapasztaltunk utoljára, szóval csak és kizárólag ebből a szempontból nézve egyik gyártó sem különb, csak az AMD-nek most éppen jobban jött ki a lépés.

A GTX 480 ventilátora 1600-as fordulatszámon kezd üresjáratban, majd a terhelés hatására képes felgyorsulni akár 3000 rpm-ig is. Üresjáratban a GTX 470-hez hasonlóan halk, de picit hangosabb annál, ez számunkra már a zavaró kategória, de egy komoly játékos valószínűleg többet játszik, mint amennyit netezik. A terhelés hatására felpörgő ventilátor már igencsak hangos, itt már veri a Radeonokat is. Egyesek szerint az egyiknek magasabb hangot ad ki a ventilátora, mások szerint meg a másik a hangosabb. Szerintünk nem igazán várható el, hogy egy ilyen teljesítményt nyújtó VGA teljesen hangtalan legyen, szerintünk a Radeonok és a GeForce-ok is hangosak. A HD 3850 ventilátora még fejhallgató mellett is hallható volt, mert süvítőbb hangot ad ki, ez a tesztünkben szereplő csúcskártyákra viszont nem annyira jellemző, ezért elviselhetőbb, a rekorddöntögetőknek meg teljesen mindegy. Aki halk gépet akar, az vagy másmilyen VGA-t vesz (a középkategóriából) vagy szerezz hozzá egy vizesblokkot.

Tesztek I. (gyors DX9 és DX10)

A Modern Warfare 2 DirectX 9-es motorjával nem jelent komoly kihívást, viszont a Radeonokon a füstös/poros jelenetek közben jobban leesik az fps. Átlagos fps-ben a GTX 470 a HD 5850-nel, a GTX 480 pedig a HD 5870-nel teljesít egy szinten.

Crysis Warhead alatt hasonló a helyzet, a GTX 470 a HD 5850-nel van pariban, viszont a GTX 480 már erősebb a HD 5870-nél. A minimum fps-ek tekintetében itt is gyengébbek a Radeonok, kiváltképp 2560x1600-as felbontás alatt. A HD 5970 2560x1600-ban nem tudott semmilyen előnyt felmutatni a HD 5870-nel szemben, ráadásul a játék egyes helyeken annyira akadozik, hogy teljes mértékben játszhatatlan.

Avatarban a Radeonok egy picit gyorsabbak riválisuknál, legalábbis akkor, ha a HD 5850-et és a GTX 470-et, illetve a HD 5870-et és a GTX 480-at egy kategóriába soroljuk. A HD 5970 verhetetlen, de itt még a GTX 285 SLI-nek sem kell szégyenkeznie.

Just Cause 2 alatt kikapcsoltuk a Bokeh filtert és a GPU-s vízfelület-szimulálást, ami csak a GeForce-okon kapcsolható be. Így az 5850 egy picit gyorsabb volt a GTX 470-nél, viszont a GTX 480 elverte a HD 5870-et. Annyiban érdekes a helyzet, hogy míg a GTX 480 1600x1200-ban és 1920x1200-ban vezet, ez az előnye 2560x1600-ban szertefoszlik.

Tesztek II. (DX10 és DX11)

A HAWX első ránézésre igencsak hihetetlen eredményeket produkált, a GeForce-ok gyakorlatilag megalázták a Radeonokat. Mint kiderült, ez valószínűleg két dologra vezethető vissza. Egyrészt a HAWX támogatja az új GeForce-okon a gyorsított jittered sampling eljárást, ami a számításokra vektoros utasítást használ, ez pedig a hagyományos elgondoláshoz viszonyítva elméletben kétszer gyorsabb, a teljes képkockára levetítve viszont csak 3-8%-ot jelenthet. A másik probléma az AMD optimalizálatlan anizotropikus szűrésére vezethető vissza, ugyanis az AMD drivere már nem alkalmaz optimalizált AF-et, hiszen az a mai játékok egy részében kompatibilitási hibák miatt nem ad megfelelő eredmény. Ennek a teóriának az igazolására az 5870-en lefuttatuk a tesztet AF nélkül, és 80 fps-es végeredményt (a minimum 41 fps) kaptunk (2560x1600-ban), tehát lényegében megduplázódott az fps-ek száma. Szép és jó, hogy az AMD megint csak a jövőre gondol, de ezzel a jelennek árt, kicsit még várhattak volna. Az optimalizációk kilövését egyébként idővel az NVIDIA-nak is meg kell majd lépnie, hiszen a megfelelő minőségű szűréshez shader alapú algoritmusok kellenének.

DiRT 2 alatt DirectX 9-es módban az 5870 pariban van a GTX 480-nal, viszont az 5850 elveri a GTX 470-et. Csakhogy ha már a játékok készítői annyira reklámozták a DirectX 11-et (az AMD-val karöltve), akkor egy DirectX 11-et támogató videokártyán az ember DirectX 11-es módban fog játszani, ebben a módban pedig a GeForce-ok a gyorsabbak, a minimum fps terén pedig igen megnő a különbség, méghozzá a GTX-ek javára. Érdekességképpen érdemes kicsit számolgatni: 2560x1600-as felbontásban a GTX 480 teljesítménye 55-ről 45 fps-re csökkent (-18%), míg a HD 5870-é 56-ról 35-re (-38%). A GeForce-nak jobban fekszik a DirectX 11-es mód, és a DiRT 2 nem az utolsó játék, aminél erre a következtetésre jutottunk.

A Battleforge egyike azon játékoknak, amelyekben a Radeonok sziporkáztak, egészen ezidáig. A compute shaderrel gyorsított SSAO algoritmus a GeForce-okat jobban felgyorsítja, ennek következtében komoly csapást mérnek a Radeonokra. Ráadásul a minimum fps-ek terén is súlyos problémákkal kell szembenézni a Radeonokon, legalábbis a benchmark szerint. Mi számtalan benchmark futtatása után sem jöttünk rá, hogy hol esik le ilyen mértékben az fps a Radeonokon, mert a tesztjelenet futása közben egyáltalán nem tűnik úgy, mintha ennyire belassulnának az AMD kártyái.

A BFBC2 is inkább a GeForce-oknak fekszik, ráadásul minimum fps-ben is erősebbek, de ezúttal nincs akkora különbség a riválisok között. A BFBC2-t eredetileg 8xAA mellett szerettük volna tesztelni, de a GeForce-okon csak a 8xCSAA és a 8xQ beállítás érhető el, csakhogy ezek nem hasonlíthatóak össze a Radeon szimpla 8x-os MSAA-jával. A 8xCSAA gyorsabb (egészen pontosan ugyanolyan gyors, mint a grafikonon látható 4xAA), viszont a kép minősége kérdéses. A 8xQ viszont lassabb, de szebb. A GeForce tulajok a 8xCSAA-t nyugodtan bekapcsolhatják, és a 8xQ sem okoz gondot 1920x1200-as felbontásig.

Tesztek III. (DX11)

A STALKER a Battleforge-hoz hasonlóan a DX11 támogatás miatt ezeddig a Radeonok terepe volt, de ez most megváltozik. A GeForce-ok elverik az AMD egychipes kártyáit. Azért érdekes látni, hogy a GT200 és a GF100 (alias Fermi) között mekkora a különbség, a GeForce GTX 285 annak ellenére, hogy a DirectX 10-es módban futott, mondhatni nevetségesen leszerepel a többi résztvevőhöz képest, a GeForce GTX 400 számolási ereje igencsak durva lett.

Az AvP-t két módban teszteltük, először DirectX 11-es beállítások mellett, 4xAA-val, tesszellációval és továbbfejlesztett árnyékokkal (advanced shadows). Ez a kimaxolt grafikai beállítás a GeForce-ok erőfölényét mutatja, a GTX 480 elveri a HD 5870-et, a GTX 470 pedig a HD 5850-et. A Radeonok használóinak figyelnie kell arra, hogy ha a játékban bekapcsolják az AF-et, akkor a CCC alatt alkalmazásvezéreltre kell tenni, különben felére esik az fps-ek száma.

A játékot továbbra is DX11-es módban indítva, de az AA-t 1x-esre kapcsolva, a tesszelációt és az advanced shadows inaktiválva újramértük a kártyákat. Ebben az esetben a Radeonok állnak az élre, az 5870 gyorsabb a GTX 480-nál, az 5850 pedig be is éri azt. Úgy tűnik, hogy a DirectX 11-es effektekkel a GeForce-ok gyorsabban birkóznak meg, ez látszott Dirt 2 és a Battleforge alatt is.

A Metro 2033 annak ellenére lassú a csúcs VGA-kon, hogy 90%-ban sötétben játszódik, ez valószínűleg nem az AMD hibája. A Metro 2033 volt az első játék, amihez a készítői kifejezetten Fermit ajánlottak. Tesztjeink szerint ennek volt némi alapja, de azért a Radeonok sem állnak olyan rosszul. Bár a GeForce-ok gyorsabbak, a Radeonokon is játszható a játék. Ezeken a kártyákon DX11-es módban a „high" beállítás tűnik az egyetlen ésszerűnek 1600x1200-as felbontásig, így még azért 30-40 fps-eket látunk. „Very high" módban viszont meg kell barátkoznunk a 20 alatti értékekkel, ami nem igazán tartozik az élvezhető kategóriába.

Képminőség

Az fps-ek fontosak, de mi a helyzet a képminőséggel? A kérdés itt két részre osztható. Egyrészt érdekes lehet, hogy az NVIDIA és az AMD miként jeleníti meg a játékokat. Az NVIDIA-nak évekkel ezelőtt ezzel kapcsolatban voltak problémái, remélhetőleg mára azért már nem kell piszkos eszközökhöz nyúlniuk. A másik érdekes kérdés, hogy van-e látható különbség a DirectX 9/10-es és a DirectX 11-es mód között. Sok esetben ugyanis komoly árat kell a DirectX 11-ért fizetnünk, de ha ez a képernyőn nem köszön vissza, akkor mire jó ez az egész felhajtás?

Néhány játékban készítettünk pár screenshotot.

Avatar és Modern Warfare

GeForce GTX 285 (DX10 és DX9)

GeForce GTX 480 (DX10 és DX9)

Radeon HD 5870 (DX10 és DX9)

Aliens vs. Predator

GeForce GTX 285 (DX10)

GeForce GTX 480 (DX11)

Radeon HD 5870 (DX11)

Battlefield: Bad Company 2

GeForce GTX 285 (DX10)

GeForce GTX 480 (DX11)

Radeon HD 5870 (DX11)

Crysis Warhead

GeForce GTX 285 (DX10)

GeForce GTX 480 (DX10)

Radeon HD 5870 (DX10)

DiRT 2

GeForce GTX 285 (DX9)

GeForce GTX 480 (DX11)

Radeon HD 5870 (DX11)

Metro 2033

GeForce GTX 285 (DX10)

GeForce GTX 480 (DX11)

Radeon HD 5870 (DX11)

Igazából túl sok kommentárt a képekhez nem szeretnénk hozzáfűzni, mindenki el tudja maga dönteni, hogy mit lát. Mi három dologra figyeltünk fel. Először is a DiRT 2-es képeken az látszik, hogy a régi GeForce-ok képi utófeldolgozása (post process effektek) picit elmosódottabb textúrákat eredményez, mint az újaké, vagy mint a Radeonoké. Másodsorban Metro 2033 alatt mintha a GTX-ek új generációja picit csalna, picit homályosabb a kép és kevésbé részletesek a textúrák (2-es és 5-ös kép). Néhol nem is annyira picit... Harmadsorban pedig nagyon úgy néz ki, hogy az Aliens vs. Predator DirectX 10-es (GeForce GTX 285) és DirectX 11-es módja között nincs semmilyen látható különbség, mert ha lenne a tesszellációnak valami nyoma, akkor az az Alien vagy a Predator fején látszódna. Nulla képminőségjavulásért cserébe 20-30%-kal esik az fps-ek száma, így persze könnyű az emberekre rátukmálni a gyorsabb videokártyákat. A képek eredeti, BMP formátumú, tömörítetlen verziója ide kattintva letölthető (212 MB).

CUDA vs. ATI Stream

Végezetül készítettünk pár tesztet a CUDA és az ATI Stream technológia előnyeinek vagy éppen hátrányainak demonstrálására. Egyre több olyan program jelenik meg, amelyekben támogatottak a GPU-s számolások. Az utolsó az Adobe CS5-ös csomagja, amiben az Adobe Premier Pro a CUDA-t képes kihasználni; érdekes módon az ATI Streamet nem támogatják, ami egy igen fura hozzáállás, hiszen az AMD azért nem annyira kis szereplő a piacon, hogy csak úgy félre lehetne söpörni ezt a kérdést.

A Cyberlink Mediashow Espresso egy szimpla videokonvertáló programocska, ami igen könnyen kezelhető, videóinkat a legkülönbfélébb előre eltárolt profilokba konvertálhatjuk át. Mi a Pókember 3 DVD-jéről a Vts_01_1.vob-ot (23 perc) konvertáltuk át 1 Mbps-os H.264-es formátumra 720x480-as felbontásban, lényegében ez az a beállítás, ahogy a DVD-rippek mostanában terjednek. Mediashow Espresso alatt mondhatni teljesen értelmetlen eredményeket kaptunk, ugyanis a csak CPU-val végzett konvertálás sokszor gyorsabb volt, mint azokban az esetekben, amikor a GPU-t is megizzasztottuk. Ezek az alkalmazások igazából akkor jöhetnének igazán jól, ha egy gyengébb processzorral szerelt gépet szeretnénk felgyorsítani (mi egy túlhajtott Core i7-920-at használtunk), de ha egyszer az jön ki, hogy a GPU lassít a konvertáláson, akkor nem igazán látjuk értelmét. Házon belül konzultálva kiderült, hogy ez nem egyedi eset, másik szerkesztőnk saját otthoni gépével is ez a helyzet. Ráadásul az átkonvertált film képminősége mondhatni ronda volt egy sima, pár kattintásos Handbrake-kel konvertált videóhoz képest, szóval a Mediashow Espresso elsőre leszerepelt nálunk.

A másik tesztelt program is a Cyberlinktől származik, a Powerdirectorral videókat szerkeszthetünk és konvertálhatunk át. Itt azért már látszott, hogy van valami értelme a GPU-k támogatásának, mert a CPU+GPU-s konvertálások hamarabb végeztek, mint önmagában a CPU, igaz, a gyorsulás nem nevezhető tetemesnek (10-15%), de még ez is jobb, mint a semmi. Ez a program alapvetően csak bizonyos filterek alkalmazásánál használja a GPU-kat, tehát ennél többet nem is várhatunk el tőle.

Nem különösebben rajongunk az olyan programokért, amelyek lefutnak fél perc alatt és kiírnak egy számot, de ezúttal kivételt tettünk. A Computemark egy áramlásszimulációs program, mely a Navier-Stokes egyenletre alapoz. A DirectCompute felületen írt szoftver rendkívüli módon megdolgoztatja a grafikus kártyákat, főleg a számítási kapacitásra alapozva. Bár a DirectCompute platformot a fejlesztők egyelőre a post process effektek kreálására használják, a jövőben a játékok alkalmazhatnak különböző folyadékáramlást szimuláló algoritmusokat, amelyek növelik a virtuális világ realizmusát. A Computemark a piacon lévő kártyák teljesítményét ebből a szempontból vizsgálja.

A GeForce-ok rendesen kikaptak, ez pedig a nyers számítási kapacitás hiányának tudható be. Ez a szimuláció (és általában a többi is) jól párhuzamosítható algoritmusra és úgynevezett 3D-s textúrázásra épül. A HD 5870 2,7 TFLOPS-os, míg a GTX 480 1,4 TFLOPS-os nyers teljesítményre képes. Valószínűleg az is közrejátszik az eredményben, hogy az AMD rendszere valamivel több konkurens szálat kezel, egészen pontosan 32 768 darabot, a GTX 480 pedig jelenleg 23 040-et. Gyakorlatilag az a lényeg, hogy az ilyen egyszerű, alacsony adatot megmozgató számításra kihegyezett algoritmusokban a Fermi a soronkívüli (OoO) végrehajtással és a fejlett cache-szervezéssel nem megy semmire. Ez utóbbiak főleg a Ray-Tracingnél hasznosak, többnyire ezért mondják azt, hogy ez nem egy játékosoknak fejlesztett architektúra.

Értékelés

Forrófejűek, ezért vigyázni kell velük, ha beindulnak... [+]

A netre kikerült tesztek láttán azt gondoltuk, hogy a Ferminek gyakorlatilag esélye sincs a Radeonok ellen. Többet fogyasztanak, jobban melegszenek, hangosabbak, mindeközben pedig még csak nem is gyorsabbak a konkurenciánál. Az új GPU köré épülő videokártyákra sokat kellett várnunk, így ha másért nem is, azért mindenképpen megérte a várakozás, hogy a GeForce-okat az első tesztekben használtaknál újabb meghajtókkal vizsgálhassuk meg. Szerintünk megérte a várakozás. A magas fogyasztással, a melegedéssel és a zajossággal kapcsolatos megnyilvánulások igaznak bizonyultak, viszont ami a teljesítményt illeti, az azért némi korrekcióra szorul. Az egychipes videokártyák mezőnyében az új GTX-eknek oda lehet adni a koronát.

A GTX 480 hol kevésbé, hol meg sokkal gyorsabb a Radeon HD 5870-nél, ami nem kis szó, mert azért utóbbi sem éppen lassú. Az átlagot tekintve a GTX 480 előnye kb. 16%-os. A GTX 470 és a HD 5850 között kisebb a differencia, itt kb. 7% a GeForce előnye. A tesztből az is kiderült, hogy a sokak számára fontos minimum fps kérdésében is a GeForce a nyerő, néhol nem is akármilyen mértékben, így összegezve a GTX 480 már 20%-kal, a GTX 470 pedig 11%-kal gyorsabb riválisánál.

Ami a fogyasztást illeti, ezen a téren a Fermin tényleg van még mit javítani. Szerintünk ez a probléma csak alacsonyabb csíkszélességen fog megoldódni, ezzel együtt pedig a zajosság is ki lesz küszöbölve. A zajosság egyébként egy elég szubjektív téma. Öt merevlemez és 3-4 ventilátor mellett (egy komolyabb, drágább konfigurációban) valószínűleg már nem igazán lehet majd a GeForce-ok hangját kihallani (legalábbis üresjáratban), viszont egy kényesebb felhasználónak bizonyosan más videokártyát kell kinéznie magának. Az elsőszériás csúcskategóriás GeForce-okra egyébként is jellemző, hogy elsősorban az erővel hengerelnek, és ha csak az elérhető legmagasabb teljesítmény a cél, akkor a melegedés és zajosság csak másodlagos szempontok lehetnek.

A kiemelkedő fogyasztás következtében a GeForce GTX 400-asok nem éppen tündökölnek, ha a teljesítmény/fogyasztás mutatójáról van szó. Ez szimplán annyit jelent, hogy a GeForce-nak több áramra van szüksége ugyanazon (játékos) teljesítmény leadásához. Az ár/teljesítmény mutatókat nem szoktuk ábrázolni, pláne ha egy újonnan bejelentett termékről van szó, mert ez a VGA márkájától, az üzlettől (kiskereskedés) és a piacra kerülés óta eltelt időtől is függ. Most azonban erre is vetettünk egy pillantást. A következő árak alapján kalkuláltunk: HD 5850 - 75 000 forint, GTX 470 és HD 5870 - 100 000 forint, GTX 480 - 140 000 forint és HD 5970 - 160 000 forint. Nem nehéz rájönni, hogy a jelenlegi árak alapján GeForce-ok ár/teljesítmény mutatója komolyan elmarad a konkurenciáétól. Ebből a szempontból a HD 5850 áll a legjobban, de ez nem ér minket meglepetésként, hiszen mindig a csúcskategóriától lefelé haladva találjuk a jobb ár/teljesítmény mutatójú hardvereket, legyen szó akár videokártyáról, akár processzorról vagy másról.

Az NVIDIA szerintünk elérte amit el akart érni, fellélegezhetnek egy pillanatra, mert kiadtak egy olyan videokártyát, amivel megszorongatták az ATI-t, de ez még édeskevés, tovább kell dolgozniuk. Ez nekünk még akár jó is lehetne ha az ellátással nem lenne gond, és ebből következően az NVIDIA csökkenthetné az árakat, hiszen erre az ATI is lépne. A helyzet azonban az, hogy a GeForce rendkívül drága, így az ATI-nak nincs semmi oka az árcsökkentésre. A Fermi bizonyos szempontból olyan lett, mint az első Phenom alapjául szolgáló K10: egyszerűen nem kellett volna kiadni, de kiadták, mert nem volt más. A Phenom második verziója nagyon jól sikerült, és valószínűleg ez fog történni a Fermivel is: alacsonyabb csíkszélességen, magasabb kihozatal mellett kevésbé melegedő és halkabb videokártyát fognak építeni, mindennek következtében pedig az árak is lejjebb mennek majd.

NVIDIA Fermi, elvadult játékos szemmel

fLeSs

A GeForce GTX 470-et a Computer Imperium esztergomi boltjától, a GeForce GTX 480-at a CHS Hungary-től, a tesztben összehasonlításként szereplő Asus videokártyákat, továbbá az Asus alaplapot és a Corsair memóriát az Expert Computer Kft.-től kaptuk. A teszthez használt játékok egy részét a CD Projekt biztosította.