Tuning

Ezúttal is megvizsgáltuk, mit bír a tesztelt VGA tuningban. A Pascal architektúránál megszokott módon, az MSI Afterburner alkalmazással álltunk neki, az összes értéket manuálisan állítottuk be, ami a GPU-nak sajnos csak a gyári feszültséget jelentette, hiszen ez egyben a szoftveresen maximálisan adható feszültség. A VRAM-ot szintén alapfeszültségen hajtottuk, ennek állítására sem adott lehetőséget a program, míg a ventilátor fordulatszámát fixen 100%-ra állítottuk. A Power Limitet 125%-ra emeltük, hogy ne (illetve minél később) avatkozzon közbe a hardveres teljesítménylimiter az ütősebb jelenetek által kikényszerített magasabb áramfelvétel során. A teljesítménylimit növelésével a hőmérsékleti küszöb is kitolódott egészen 97 °C-ig, de megjegyezzük, hogy ezt lehet az előbbitől függetlenül is, akár alacsonyabbra konfigurálni.

Az MSI GeForce GTX 1050 Gaming X tuningja [+]

Tuningolási kísérleteink során a grafikus chippel végül 1544 MHz-ig jutottunk (szinte pontosan egyezik a korábbi tesztünkben a Ti esetében elérttel), ami a fenti GPU-Z képernyőről leolvasható; ez csak 190 MHz-cel több a gyári alapórajelnél, és hozzávetőlegesen 14%-os többletet eredményez. A játékok futtatása során az így elért GPU boost órajel már közel járt a 2 GHz-hez (a szenzor képernyőn is látható 1911 MHz), és nagyobb hajlandósággal tartotta is ezt a kártya, ami a magasabb áramfelvételi limit számlájára írható. A GDDR5 videomemória viszont csak pontosan 250 MHz-es valós órajelbeli emelést viselt el, amivel effektív órajele 8100 MHz-re nőtt, ez kb. 14%-os emelkedés. Esetünkben egy kis feszültségtöbblet segíthetett volna, hogy a Pascalokra architekturálisan jellemző 2100 MHz-es boost órajel maximumot megközelítsük, amennyiben a magfeszültség növelhető lett volna. A tuningolt videokártyával az alábbi grafikonokon látható teszteket futtattuk le, ezek nem igényelnek különösebb kommentárt.

Mind a DirectX 11-es, mind a DirectX 12-es játékok gyorsultak a tuning hatására, de nem mindegyik esetben éri el a növekedés az órajelemeléssel arányos elvi értéket. Itt ki kell emelnünk, hogy ez azért történik így, mert általában a túlhajtás mértékénél arányaiban kisebb az elért többlet fps, ráadásul jócskán kiveszi belőle részét a nem megemelt teljesítménykeret is. Arra, hogy a TDP-emelés ellenére miért nem volt többletgyorsulás, csak az lehet a magyarázat, hogy valahol máshol is kialakult szűk keresztmetszet a VGA-n. Az Ashes of the Singularity ismét kilóg a sorból; ott a tuning lassulást okozott. Valahol már hibajavításra kényszerült a VGA, ez eredményezhette a lassulást, itt érdemes visszaemlékezni, hogy a gyárilag specifikált 6 GHz-es tempó helyett már alapesetben is magasabb memória-órajelet alkalmaztak, ezt mi pedig még egy gigahertzcel meghaladtuk.

A szintetikus tesztprogramok nagyjából a várt gyorsulást hozták, szinte pontosan annyit, amennyit az órajelen emeltünk, nincs köztük meglepetésre okot adó eredmény, teljes mértékben a papírformát hozták.

Összességében a szintetikus tesztcsokorban és a DirectX 11-es címek alatt tuningolással elértük a GTX 1050 Ti erejét, még a feleannyi memória ellenére is, míg DirectX 12-ben ez csak a Hitman alatt teljesült, mert a másik két alkalmazásban a 2 GB miatt jókora hátránnyal indult a GTX 1050.

Mivel nem emeltünk GPU-feszültséget, alig emelkedett a gép étvágya, ehhez hasonlót tapasztaltunk az AMD Radeon RX 460 tesztelése során is. Hiába toltuk följebb a TDP limitet, még így is a GTX 1050 Ti fogyasztása alatt maradtunk, ebben azonban a kevesebb memória is hozzájárulhatott. Természetesen panaszkodni emiatt nem fogunk, csak meglepődtünk, mert nagyobb növekedést vártunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!