Mérések
Első lépésben, csak hogy lássuk, mire képes egy hőtermelés szempontjából kis túlzással átlagosnak mondható rendszerrel, a Frozr L-t a fotózáshoz használt, Core i7-6700K-val szerelt ASUS Z170 Deluxe Pro lapban is megjárattuk (ez az összeállítás egyébként SSD-tesztünk alapját képezi). Az eredmény: terhelés nélkül a Q-Fan 500 rpm-re lőtte be a ventilátor fordulatszámát, amely így gyakorlatilag néma maradt, a processzormagok hőmérséklete pedig a 20 °C-os szobában 32 °C körül mozgott az AIDA64 adatai alapján.
Tekintettel azonban arra, hogy az MSI a Frozr L-t nem az alsó kategóriában indítja, ezért nem a 91 wattos TDP-vel rendelkező 6700K-val szerettük volna kitapogatni a hűtő határait, hanem gyorsan átkerült az alapesetben is 140 wattos TDP-vel rendelkező 5960X fölé, amelyet 1,25 volttal üzemeltettünk és 4 GHz-re húztunk fel.
Első körben alapjáraton működött a rendszer, ekkor a Q-Fan a ventilátor fordulatszámát 850 rpm-re állította be, amin a hűtő képes volt 37-40 °C között tartani a magok hőmérsékletét. Ezzel a terheléssel a zajszintet – 1 méteres távolságra korrigálva – 16,8 dB(A)-nak mértük, ez praktikusan azt jelenti, hogy egy átlagos szobában és átlagos számítógépházba építve a hűtés gyakorlatilag néma (és ezt meg tudjuk erősíteni, a nyitott tesztágyban is csak közel hajolva lehetett a TORX ventilátor működését hallani).
Ezután kapcsoltuk be az AIDA64 rendszerstabilitást vizsgáló tesztjét (kizárólag CPU- és FPU-terheléssel). Azonnal kapcsolt a Q-Fan is, a ventilátor fordulatszáma 1350-1400 rpm közé emelkedett, és vele a zajszint is 28 dB(A)-ra nőtt, ami már határozott, de még nem zavaró zúgást jelent – ezzel a CPU-magokat 75-80 °C között sikerült tartani. Rendszerünk a konnektorba dugott Voltcraft Energy Logger 4000 fogyasztásmérő szerint 278 wattot fogyasztott ebben az állapotban. Kisebb pihenő következett, amelynél látszott, hogy a 45 °C-ig gyorsan visszaeső hőmérséklet ezután már csak lassan csökken tovább.
Utolsó menetben bekapcsoltuk a Prime95-öt is, amelytől a Q-Fan rögtön megadta magát, gyakorlatilag a maximumra, 1780-1800 rpm-re emelve a ventilátor fordulatszámát, amely így épp hogy képes volt 95-92 °C körül tartani a CPU-t anélkül, hogy az órajelen csökkenteni kellett volna. A zajszint ebben az esetben 36 dB(A), ezt bizony már hallani fogjuk mindenképpen.
Érdemes vetni még egy pillantást a ventilátor fordulatszámát mutató grafikonra, amelyből kiderül, hogy az AIDA64 jelentette terheléssel tulajdonképpen a Frozr L könnyedén képes megbirkózni, a görbéből látszik, ahogy a vezérlés a fordulatszámmal játszva tartotta a magokat a meghatározott hőmérsékleten. Ezzel szemben a Prime95-ös menetnél nincs ilyen, ott maximumon pörög a ventilátor, a teljes rendszer fogyasztása pedig 405 watt (!).
A következő körben megismételtük a méréseket kikapcsolt Q-Fan mellett, a ventilátor fordulatszámát fixen maximumra állítva, ami 1780-1800 rpm tartományt jelentett a már mért 36 dB(A) zajszint mellett. Ebben az esetben terhelés nélkül a magok hőmérséklete 32 °C volt, amely AIDA64-gyel terhelve 73 °C-ra emelkedett.
Végül a Prime95-öt futtatva ismét 95 °C fölötti hőmérsékleteket láttunk, ami, figyelembe véve a hideg április végét, azt mutatja, hogy ezen a terhelésen a Core Frozr L már nem teljesen megbízható, egy melegebb nyári napon ezzel a CPU-val már szinte biztos, hogy nem birkózna meg.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!