Ethernet-sebesség és audiominőség
Ethernet
Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:
Hirdetés
szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a
fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a
A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga. A szervergép egy 2,4 GHz-es Pentium 4 processzor és egy Asus P4C800-E Deluxe alaplap kombójából áll, az alaplapon található integrált Intel 82547EI gigabites hálózati vezérlő dedikált linken (266 MB/s) keresztül fér hozzá a processzorhoz.
A sebességteszt azt az eredményt hozza, amit vártunk, az nForce4-es vezérlő, illetve a PCIe-sávon keresztül a chipsethez kapcsolódó vezérlők mind 90 %-os hatékonyság felett üzemelnek. A PCI-os Marvell vezérlő esetében be kell érnünk 70 % körüli értékkel, persze ezzel is lehet webezni. A processzorterhelés teszt már más képet mutat, a Marvell PCIe-es vezérlője a processzoridő 1/3-át foglalja le. Az nForce4-es vezérlő megelégszik az 1/4-ével, és az élbolyban 16-21 %-os CPU-terheléseket mértünk. Ezek sebességüket is vigyelembe véve szép eredmények.
Az Asus P5WD2 Premium alaplaphoz kapott Wi-Fi TV-Tuner sebességét és processzorterhelését is lemértük, és nem is hiába, hiszen a korábban tesztelt Gigabyte K8NXP-SLI-hez adott Gigabyte Wi-Fi kártyánál jobb eredményeket ért el, gyorsabb annál, és kevésbé terheli a CPU-t.
A direkt Wi-Fi-tesztelésre íródott QCheck Utility is ezt az eredményt hozta, az Asus itt is verte a Gigabyte kártyáját.
Audio
Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.
Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.
A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.
Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.
A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.
A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).
| Rightmark Audio Analyzer 5.4 16 bit / 44 kHz |
Átviteli függvény (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB | Zajszint, dB (A) | Dinamika, dB (A) | THD, % | IMD, % | Sztereó áthallás, dB | Minősítés |
| Asus P5AD2-E Premium C-Media CMI9880 |
+0,20, -0,67: Jó |
-85,9: Jó |
86,0: Jó |
0,040: Jó |
0,053: Jó |
-83,9: Nagyon jó |
Jó |
| Asus P5WD2 Premium Realtek ALC882D |
+0,24, -0,33: Jó |
-88,2: Jó |
88,2: Jó |
0,0078: Nagyon jó |
0,019: Nagyon jó |
-90,1: Tökéletes |
Nagyon jó |
| Foxconn 945P7AA-8KS2 Realtek ALC880 |
+0,25, -0,32: Jó |
-84,0: Jó |
83,6: Jó |
0,0057: Nagyon jó |
0,024: Jó |
-83,7: Nagyon jó |
Jó |
| MSI P4N Diamond SoundBlaster Live! 16-bit 44 kHz |
+0,07, -0,13: Nagyon jó |
-93,0: Nagyon jó |
87,7: Jó |
0,0074: Nagyon jó |
0,0017: Nagyon jó |
-92,4: Tökéletes |
Nagyon jó |
| MSI P4N Diamond SoundBlaster Live! 24-bit 96 kHz |
+0,17, -0,23: Nagyon jó |
-91,1: Nagyon jó |
88,6: Jó |
0,0025: Tökéletes |
0,011: Nagyon jó |
-88,6: Tökéletes |
Nagyon jó |
| Soundblaster Live! | +0,09; -0,26: Nagyon jó |
-93,9: Nagyon jó |
93,2: Nagyon jó |
0,0040: Nagyon jó |
0,017: Nagyon jó |
-97,9: Tökéletes |
Nagyon jó |
Az eredmények meglepően jóra sikerültek. Érdekes módon a RightMark programja nem „hallott” jelentős minőségbeli különbséget az Asus P5WD2-n található új Realtek kodek és az MSI P4N Diamondon található integrált SB Live! hangzása között (analóg kimeneten). Úgy tűnik tehát, hogy a Realtek kezd felnőni a feladathoz, és végre talán minőségi kodekeket fog gyártani. A Realtek ALC880 és a CMI 9880 az integrált kodekek körében szokásosnak mondható „Jó” minősítést érte el.
A processzorterhelési tesztben kiderül a turpisság, az SB Live! vezérlő ebből a szempontból magasan veri a mezőnyt, a Realtek ALC882D itt is jól szerepel, viszont a többiek 40 % fölötti CPU-terhelése nyugtalanító.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
