A főszereplők
Radeon HD 2600 XT [+]
Szerkesztőségünk egy GDDR4-es HD 2600 XT-t vehetett szemügyre, tehát ez a leggyorsabb HD 2600-as, ami forgalomba kerül. Szokás szerint elmondható, hogy az AMD legtöbb (saját gyártókapacitással nem rendelkező) partnere a referenciapéldányt fogja kézhez kapni, és ezt csomagolja be ízlése szerint (esetleg hűtést is cserél). Az itt látható videokártya tehát külsőre teljesen olyan, amilyenek a kereskedelemben is fellelhető példányok lesznek. A HD 2600 XT középkategóriás létére igen hosszú lett, viszont a kis csíkszélességnek köszönhetően csak egyszlotos hűtést kapott, ez manapság már nagy szó. A NYÁK az ATI-tól megszokott piros színben pompázik, a hűtőn pedig az először a HD 2900 XT-n felbukkant lángcsóvák láthatók. A kártya felépítése kicsit hasonlít a Radeon X1950 Próéra, de azért jól megkülönböztethető a kettő egymástól. A HD 2600 XT GPU-ja köré nem tettek fémkeretet; összesen négy memóriachipet találunk a kártyán, az ATI Theater chip hiányzik, és ami szokatlan, hogy a HD 2600 XT nem igényel külső áramforrást. Ugyanakkor ez a kártya is támogatja a CrossFire technológiát, és két DVI-kimenetet találunk rajta, melyek ismerik a HDCP szabványt. Annak ellenére, hogy az RV630 viszonylag kisszámú tranzisztorból épül fel, az AMD úgy gondolta, hogy egy igen súlyos, rézbetétes hűtőt tesz a kártyára, mely egyben a memóriák hűtését is elvégzi. Meglepő lehet, de a ventilátor lassan jár még 3D-ben is, ennélfogva halk.
Az RV630-as GPU és a HD 2600 XT-n található GDDR4-es memóriák [+]
A mintapéldányon található GPU 2007 huszadik hetében készül, azaz május környékén, éppen amikor a HD 2900 XT megjelent. Kár, hogy csak most jöttek ki vele, mert így az NVIDIA komoly előnyre tehetett szert a GeForce 8500/8600-as kártyák révén. A HD 2600 XT-t felkészítették a GDDR4-es memóriák használatára is, a leggyorsabb verzió 256 MB-nyi 0,9 ns-os Samsung chipeket hordoz, melyek elvileg 1111 MHz-et bírnak. A VGA memóriaórajele 1100 MHz (effektíve 2200 MHz), tehát ezek szerint nincs túl sok tartalék benne. Van egy sejtésünk, hogy a GDDR3-as HD 2600 XT elterjedtebb lesz.
Hirdetés
Látva a HD 2600 XT-n található RV630-as GPU-t, kicsit elgondolkodtunk. A GeForce 7-es széria fénykorában jellemző volt, hogy egy-egy GPU-t sokféle videokártyára rá lehetett tenni maximalizálandó a profitot, ráadásul az NVIDIA-nak sikerült a G73-at, a GeForce 7600 GT GPU-ját úgy megterveznie, hogy mérete a G71-éhez képest kisebb volt – csakúgy, mint az RV570 az R580-hoz képest –, vagyis az NVIDIA minden egyes VGA eladásával nagyobb profitot termelt. A G80 mérete 484 mm2, az R600 420 mm2-es. A G84 169 mm2, ezzel szemben az RV630 153 mm2-es, tehát bár az NVIDIA itt elvileg hátrányban van, ne feledjük, hogy az AMD már áttért a 65 nm-re, míg az NVIDIA 80 nm-en készíti ezt a chipet. A G86 115 mm2, az RV610 82 mm2-es.
MSI Radeon HD 2600 Pro [+]
Frissítve: Az MSI-től származik tesztünk második, a korábbi hiányt pótló szereplője, a HD 2600 Pro, mely átmenetet képez a HD 2400 XT és HD 2600 XT között, kapható DDR2 és GDDR3 memóriával is, ráadásul nagyon jó áron. A HD 2600 Pro a 2600 XT-től teljesen eltérő NYÁK-ra épül, amely kicsit hasonlatos az X1300/X1600/X1650-eseknél megismerthez, de néhány apróbb eltérés azért felfedezhető közöttük. A kártya alsó-középkategóriás, ennélfogva nem találtunk rajta túl sok látnivalót, a feszültségszabályzó alkatrészek száma nem túl magas, elvégre kis fogyasztású VGA-val állunk szemben. Dupla (HDCP-kompatibilis) DVI kimenetet találunk viszont rajta, és a CrossFire-csatlakozók sem maradtak le.
A GPU körül a memóriachipek derékszögben helyezkednek el, tengelyük körül nincsenek elforgatva, tehát semmi rendkívüli nincs a kártyában, ha csak nem a hűtés, amit az MSI passzívan oldott meg. Dicséretes a gyártók hangtalanságra való törekvése, de azért a tervezés során nem ártana több előrelátás: a kártyán található hűtőborda miatt nagy a valószínűsége annak, hogy az alaplapon található első két memóriafoglalatot szabadon kell hagynunk (tehát ugrott a kétcsatornás működés). A Radeon HD 2600 Prón szintén RV630-as GPU-t találunk, mely a specifikációk szerint 600 MHz-es órajelű, emellé pedig 400–500 MHz-es memória dukál, de ettől a gyártók el is térhetnek, ahogy azt már megszokhattuk ebben a régióban. Ezt az MSI ki is használta, hiszen ezen a kártyán 1,4 ns-os memóriachipeket találtunk, melyek gyárilag 700 MHz-en járnak.
Radeon HD 2400 XT [+]
Harmadik tesztalanyunk a HD 2400 XT, amit úgy terveztek meg, hogy minél több pénzt lehessen vele megspórolni. Mi egy félig félmagas példányt kaptunk tesztelésre, és tekintve, hogy a GPU „mindössze” 180 millió tranzisztorból épül fel (ráadásul a GPU órajele üresjáratban 100 MHz-re csökken), HD 2400-ból a különböző márkák termékpalettáján számtalan passzív hűtésű változatot láthatunk majd. A tesztpéldányon egy kis alumínium hűtőbordát találtunk, melyben volt egy kisebb ventilátor is, ez azonban csak a bootolás során volt hangos, máskor nem hallottuk a hangját. Érdekesség, hogy ez a VGA is támogatja a CrossFire-t, ami talán feleslegesnek tűnhet. A 2400 XT grafikus processzora 64 biten kapcsolódik a memóriákhoz (csak két chip van a kártyán), ami sokak szemében kevésnek tűnhet, de egy ilyen VGA számára nem a játékok minél gyorsabb futtatása az elsődleges cél, elvégre HTPC-kben, kisebb PC-kben inkább a tűéles 2D-s megjelenítés és a videolejátszás támogatása a leglényegesebb (igaz, erre a feladatra elég egy Radeon X300 SE is, de az nem ismeri a HDCP-t).
Az RV610-es GPU és a memóriák [+]
A HD 2400 XT-n található GPU a 18. héten készült, kicsit hamarabb, mint a HD 2600 XT, tehát az AMD már jó ideje gyárt működő példányokat. A nálunk járt, egyébként a piacon fellelhető leggyorsabb HD 2400 XT-n 1,1 ns-os memóriák trónoltak, melyek elméletileg 909 MHz-re lettek hitelesítve, ami egy kis tuningpotenciált sejtet, bár ha a HD 2400 XT alapórajelen nem elég valamire, akkor az a plusz 10% sem segít rajta.
Méretarányok (X1650 XT, HD 2600 XT, X1900 XT) [+]
Végül a méretarányok érzékeltetése miatt a HD 2600 XT mellé tettünk két másik VGA-t. A Radeon X1650 XT egy előző generációs középkategóriás VGA még mondhatni normális méretekkel, ezzel szemben a HD 2600 XT éppen olyan hosszú, mint egy (volt) csúcskategóriás Radeon X1900 XT. Számunkra antipatikus a tendencia, ami a videokártyák méretére és – főleg – fogyasztására jellemző az utóbbi időben.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
