Hirdetés

Intel X99-es alaplaptrió

ASUS Rampage V Extreme

Az ASUS az igazi nagyágyújával, a Rampage V Extreme nevű modellel képviseltette magát jelen tesztünkben. A Rampage IV Extreme egy LGA2011-es alaplap volt, melynek az örökségét magával hozta a legújabb ROG lap.


[+]

A doboz a már ismert, bőrönd kialakítást kapta, melyben két külön szekció van. Az egyikben maga az alaplap, míg a másikban a tartozékok lapulnak, melyek száma most is meglehetősen nagy.


[+]

A leírás, a hátlapi takarólemez és az 5 pár SATA kábel mellé még miénk lehet három SLI és egy CrossFire híd. Ezeken felül kapunk egy X-Socket II nevű hátlapot, amit a mellékelt csavarkulccsal felszerelve könnyebben rögzíthetjük kedvenc folyékony nitrogénes (LN2-) vagy szárazjeges tartályunkat. Az előlapi kapcsolók és LED-ek csatlakoztatását hivatott megkönnyíteni az egy pár Q-Connector kiegészítő, melyek mellé három hődiódában végződő kábel jár, amit a gép tetszőleges pontjaira helyezhetünk el, majd így monitorozhatjuk az egyes hőmérsékleti értékeket.

Hirdetés

Mindezeken felül egy 3T3R rendszerű Wi-Fi kiegészítőt is tartalmaz a csomag, ami amellett, hogy kezeli a legújabb IEEE 802.11ac szabványt, legfeljebb 1300 Mbps-os maximális elméleti tempóra képes. További extra az OC Panel, ami több komponensből áll(hat). Az egység kétféle, Normal és Extreme módban használható. Előbbi esetben a gépház egyik 5,25"-os helyére kell beépítenünk a panelt, míg utóbbinál gyakorlatilag külső egységként funkcionál. A vérbeli tuningosok minden bizonnyal inkább az Extreme módot fogják alkalmazni, amivel a legfőbb órajeleket, illetve feszültségeket monitorozhatjuk és módosíthatjuk, mindezt természetesen menet közben.


[+]

Az ASUS ROG alaplapoknál továbbra is a piros-fekete színvilág hódít, és nincs ez másképp a Rampage V Extreme esetében sem. Ennél az alaplapnál négy-négy DDR4 memóriafoglalat kapott helyet, amelyeket színig megtöltve maximum 64 GB memóriából gazdálkodhatunk, melyek maximális órajele a gyártó állítása alapján legfeljebb 3300 MHz lehet.


[+]

Az alaplapon összesen négy kisebb-nagyobb borda látható, melyek közül kettő felel a tápellátás hűtéséért. Ezeket hőcsővel kapcsolta össze az ASUS. Ezen a ponton megjelent a VGA-król már jól ismert DirectCU hűtés, melynek jelen esetben is az a lényege, hogy a hőcső közvetlenül érintkezik a hőleadó felülettel, ami gyorsabb hőátadást eredményez.


[+]

A tápellátás is átesett egy alapos frissítésen, így az új modell esetében már nyolcfázisú Digi+ IV rendszerről beszélhetünk. A MOSFET-ek szerepét PowIRstage elnevezésű alkatrészek vették át, míg a tekercsek helyén mostantól MicroFine komponensek találhatóak. Utóbbiak lényege, hogy a komponensek belsejében található szemcsék kisebbek, méretük egyenletesebb, illetve a köztük található légréteg vékonyabb. Az ASUS elmondása alapján mindennek csupa pozitív hozadéka van a tápellátás teljesítményét tekintve. Az áteresztőképesség magasabb, a hiszterézisveszteség, illetve az egyéb veszteségek mértéke kisebb, míg ennek együtteséből következően a rendszer hőmérséklete alacsonyabb. Végül, de nem utolsósorban a memóriák tápellátásának üzemi frekvenciája akár 1000 kHz-re is emelhető, ami szintén pozitív hatással van a modulokhoz befutó egyenáram minőségére. Az esetlegesen megnövekedett teljesítményigény stabil kiszolgálására a 8 tűs tápcsatlakozó mellé egy további 4 tűs aljzat is felkerült az alaplapra.

Korábban már említettük, hogy a processzor szabványos foglalatához is hozzányúlt az ASUS. Az így megszületett OC Socket egy tucat extra érintkezővel egészíti ki az LGA2011-v3 már amúgy sem kevés réztűjét. Az ASUS legfőbb érvként a nagymértékű tuning során tartható stabilabb feszültséget, illetve a kedvezőbb DDR4 túlhajtást hozza fel; utóbbi konkrétan alacsonyabb feszültség melletti magasabb órajelet takar.


[+]

PCI Express aljzatokból összesen hat darab került fel a NYÁK-ra. Ebből a négy piros kompatibilis a 3.0 szabvánnyal, illetve ezen felül bármelyik képes x16-os módban meghajtani a kártyát. Természetesen ez mindaddig igaz, ameddig nem három vagy négy VGA-t használunk SLI vagy CrossFire konfigurációban, ugyanis három kártyánál már "csak" x16/x8/x8, míg négynél x16/x8/x8/x8 beállítással gazdálkodhatunk. A teljes hosszúságú szürke slot négy sávot kapott, míg a alsó x1-es értelemszerűen egyet. Az aljzatok mellett húzódik a SupremeFX hangkeltő, míg alattuk egy kiegészítő molex tápcsatlakozó látható, ami több grafikus kártya esetében a stabilabb tápellátását segítheti. Tovább haladva két egyforma EEPROM chipet láthatunk, melyek a dual-BIOS funkció szerepét segítik, a sor végén pedig egy USB 3.0-s tűsort láthatunk.


[+]

A PCH mellett összesen 12 darab SATA port került ki az alaplap szélére, melyekből kettő egy ASMedia kontroller által meghajtott páros. Amennyiben a rendelkezésre álló két SATA Express aljzatot is ki szeretnénk aknázni, akkor 2-2 sima SATA portot fel kell áldoznunk, így ezeket leszámítva további 8 darab portból gazdálkodhatunk. Ezek mellett az M.2 aljzat sem maradt le, ahova az ASRock megoldásához hasonlóan négy 3.0 sávot vezetett ki az ASUS. Az ebbe illeszthető, függőlegesen elhelyezhető kártya 60, 80 vagy 110 milliméter lehet. A különféle SATA portok mellett többek között két ventilátorcsatlakozót, két USB 2.0 tűsort és egy, a két UEFI közötti váltásra hivatott nyomógombot találhatunk, illetve a ROG_EXT nevű tűsorra itt csatlakoztathatjuk a már említett OC Panel nevű kiegészítőt.


[+]

Az egyik csoport RAM slot mellett összesen öt darab PWM-es ventilátorcsatlakozót találtunk. A legfelső pontra egy POST CODE kijelző is jutott, ami egyes esetekben szintén igen hasznos lehet. Beljebb haladva egy már szokásosnak nevezhető START/RESET párossal találkozhatunk. Az alatta helyet foglaló DIP kapcsolóval a négy piros PCI Express slotot lehet lekapcsolni, míg a memOK! gomb a félrekonfigurált memóriabeállítások esetében lehet jó segítség. A NYÁK-on található Safe Boot gomb megnyomására a rendszer azonnal újraindul, és tiszta lappal kezdődhet az újabb tuningkísérlet. A ROG ReTry gomb hasonló mankó. Bizonyos esetekben a rendszer képes annyira "beállni", hogy még a resettel sem lehet újraindítani – ekkor csak az áramtalanítás segíthet, ami bizonyos esetekben időigényes. A ROG ReTry erre nyújt megoldást, ugyanis képes a rendszert bármennyire "megmerevedett" helyzetből egy gombnyomással visszahozni. Közvetlenül a 24 tűs ATX tápcsatlakozó tövében kapott helyet, a ProbeIt szekció, mely most is feszültségmérési pontokat takar, bár a korábbi csatlakozók helyett már csak egyszerű forrasztási pontokat láthatunk. Ezzel a VIN, CORE, CACHE, SA, RAM_AB, RAM_CD, PCH és PCH_IO feszültségeket mérhetjük ki. A felsorolás végére két további kapcsoló maradt, melyek a folyékony nitrogénnel való túlhajtás esetén lehetnek hasznosak, ugyanis aktiválásuk kemény mínuszok mellett is bootképessé teheti a rendszert.

A hátlap két kapcsolóval indít, melyek közül az elsővel a CMOS tartalmát törölhetjük, míg a második az OC Panelhez szükséges. Ezután egy kombó PS/2 billentyűzet/egér aljzat jön, ami alatt egy pár USB 2.0 helyezkedik el. Következik kétszer 4 darab USB 3.0 port, amit egy újabb pár USB követ. Utóbbi felett az Intel I218V vezérlője által meghajtott Gigabit Ethernet port található. A tartozékok felsorolásánál már említett, IEEE 802.11a/b/g/n/ac és Bluetooth v4.0 vezeték nélküli kapcsolatok kiépítésére szolgáló Wi-Fi modul következik, mely után az integrált audiochip különféle ki- és bemenetei zárják a sort.


ASUS Rampage V Extreme UEFI

Az ASUS az idén megjelent alaplapjaihoz némileg átdolgozta az UEFI felületét. A GUI egy fokkal animáltabb lett, de ezt igény szerint akár ki is kapcsolhatjuk. A beállítási lehetőségek tárháza szinte végtelen. Egy komolyabb áttanulmányozás órákat, az összes funkció kipróbálása napokat, sőt akár heteket is igénybe vehet.

A gyors léghűtéses tuningkísérlet az ASUS esetében sem maradhatott el, melynek keretein belül 4400 MHz-et értünk el 1,3 voltos feszültség mellett. Az eredményt valószínűleg itt már processzorunk és/vagy hűtésünk limitálta.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés