Az Ivy Bridge-E
Az LGA2011 foglalatra alapozó X79-es platform lassan két éve, 2011 novemberében mutatkozott be a hatmagos Sandy Bridge-E processzorokkal egyidőben. Már a megjelenéskor sejteni lehetett, hogy az LGA1155-ös platformhoz hasonlóan az LGA2011-es rendszerekhez is érkezik majd Ivy Bridge-alapú frissítés, bár ennek pontos időpontját jó ideig homály fedte.
[+]
Az újdonságok hivatalos felbukkanására meglehetősen sokáig, egészen mostanáig kellett várnunk. Mindez azt jelenti, hogy az LGA1155-ös Ivy Bridge-ek után majd másfél évvel futott be az LGA2011-es variáns, melyet végül még a jelentősebben módosított Haswell mikroarchitektúrára épülő LGA1150-es asztali megoldások is megelőztek. Az igencsak hosszúra nyúlt várakozás konkrét okát nem tudjuk. Az Ivy Bridge-E az elődhöz hasonlóan elsősorban egy a szerverpiacra szánt, Xeon név alatt forgalomba kerülő termék (lesz), mely célterület sokkal komolyabb minőségbeli követelményeket támaszt a processzorok iránt. Az ilyen termékek validációja több hónapot, vagy akár egy évet is igénybe vehet, egy esetlegesen felmerülő probléma okán pedig ez az időtartam még tovább is nőhet.
[+]
Tervezett vagy nem tervezett késés ide vagy oda, az Ivy Bridge-E első, asztali környezetbe szánt variánsa ma végre bemutatkozhat. Kisebb csíkszélesség híján a gyártástechnológia maradt az Ivy Bridge-dzsel tavaly bemutatkozó 22 nm-es Tri-Gate, mely a tömeggyártásban alkalmazott technológiákat tekintve továbbra is vezető helyen áll.
[+]
Ennél a korábbi gyakorlattal ellentétben a forrás (source) és a nyelő (drain) között haladó vezeték kilépett a harmadik dimenzióba, így immár nem egysíkú, hanem mondhatni élére állított vezetőben haladnak az elektronok, a kapuelektróda pedig nem csak felülről, hanem három oldalról fogja ezt körbe, így nagyobb felületen, nagyobb hatásfokkal zár, csökkentve ezzel a sok fejtörést okozó szivárgást. Egy tranzisztor hatásfokának, teljesítményének legjelentősebb meghatározója a zárás minősége, azaz hogy nyitott kapunál, bekapcsolt állapotban minél nagyobb, zárt kapunál, kikapcsolt állapotban pedig minél kisebb áram folyjon át rajta. Ez a paraméter az integrált áramkör fogyasztását határozza meg. Emellett a kapcsolás sebessége is kardinális kérdés, hiszen ez egyenes arányban van az áramkör órajelével, vagyis az elérhető sebességét definiálja. A korábbi, egysíkú vezetős (planáris) tranzisztorokkal is elérhető lett volna a 22 nm, de az Intel korábbi elemzése szerint ez a jelenlegi technológia mellett lényegesen megdrágította volna a gyártást, ráadásul az új, háromdimenziós verzió kapcsolási paraméterei jobbak.
Mivel az Ivy Bridge már tavaly április óta a piacon van, így már jól bejáratott gyártósorokról gördülhetett le az "E" jelölésű verzió, melynek alapterülete a hat mag ellenére mindössze 257 mm2, ahol összesen 1,86 milliárd tranzisztor sűrűsödik össze. A lenti képen négy fő részegységet jelölt meg az Intel. A Memory Controller (memóriavezérlő) nem sokat változott az elődhöz képest, így ez a részt továbbra is egy négycsatornás, azaz 256 bites megoldást rejt. A gyári specifikáció alapján a modulok órajele a korábbi 1600 MHz helyett már 1866 MHz is lehet. Mindent egybevéve négy modullal így nem kevesebb mint 58,33 GB/s-os elméleti átviteli csúcsértéket lehet elérni.
[+]
A cache mellett két oldalról találhatóak a magok, melyek megegyeznek a korábbi Ivy Brigde modellekben látottakkal. Egy mag két egyenrangú szálon képes végrehajtani az utasításokat, így azt két logikai processzornak látja az operációs rendszer. A lapka egy natív hatmagos dizájn, de később Xeon név alatt 8, 10 és állítólag 12 magos verziók is napvilágot látnak majd.
Középen húzódik a nagyméretű L3 cache, melynek kapacitása az elődhöz hasonlóan 15 MB, azaz majdnem duplája az Ivy Bridge 8 MB-jának. A gyorsítótár 20 utas csoportasszociatív, megosztott a processzormagok között, és továbbra is a MESIF koherenciaprotokollt követi. Ennek megfelelően a magoknak saját L3 szeletük van, melybe írhatnak, míg az adatok olvasása szempontjából a teljes L3 cache elérhető bármelyik számára. Ezen felül a cache inkluzív, azaz az összes L1 és L2 gyorsítótárban megtalálható információt is tárolja. A cache méretével együtt annak késleltetése is nőtt valamelyest, bár erről az Intel nem árult el részleteket.
A "Queue, Uncore & I/O" szekció tartalmazza a PCI Express sávokat, melyekből összesen 40 darab található a processzorban, és természetesen megfelelnek a 3.0-s specifikációknak. Továbbá ez a rész foglalja még magában a QPI linkeket is, melyek csak a több utas szerverekbe szánt, Xeon névre keresztelt verziókban kerülnek aktiválásra. Kettő vagy ennél több processzort tartalmazó rendszerek esetében ezek biztosítják az egyes CPU-k közti adatcserét, azaz egyprocesszoros megoldásoknál erre már nincs szükség.
| Lapka kódneve | Gyártástechnológia | Magok száma | L2 + L3 mérete | Tranzisztorszám | Lapka területe |
|---|---|---|---|---|---|
| Ivy Bridge-E | 22 nm Tri-Gate | 6 | 16,5 MB | 1,86 milliárd | 257 mm2 |
| Haswell | 22 nm Tri-Gate | 4 (+ IGP) | 9 MB | 1,4 milliárd | 177 mm2 |
| Ivy Bridge | 22 nm Tri-Gate | 4 (+ IGP) | 9 MB | 1,48 milliárd | 160 mm2 |
| Sandy Bridge | 32 nm HKMG | 4 (+ IGP) | 9 MB | 995 millió | 216 mm2 |
| Sandy Bridge-E | 32 nm HKMG | 6 | 16,5 MB | 2,27 milliárd | 435 mm2 |
| Gulftown | 32 nm HKMG | 6 | 13,5 MB | 1,17 milliárd | 240 mm2 |
| Lynnfield | 45 nm HKMG | 4 | 9 MB | 774 millió | 296 mm2 |
| Bloomfield | 45 nm HKMG | 4 | 9 MB | 731 millió | 263 mm2 |
| Trinity | 32 nm HKMG SOI | 4 (+ IGP) | 4 MB | 1,303 milliárd | 246 mm2 |
| Llano | 32 nm HKMG SOI | 4 (+ IGP) | 4 MB | 1,45 milliárd | 228 mm2 |
| Orochi/Vishera | 32 nm HKMG SOI | 8 (4 modul) | 16 MB | ~1,2 milliárd | 315 mm2 |
| Thuban | 45 nm SOI | 6 | 9 MB | 904 millió | 346 mm2 |
| Deneb | 45 nm SOI | 4 | 8 MB | 758 millió | 258 mm2 |
Az Ivy-Bridge-E a GPU-hoz kapcsolódó funkciókat (pl.: Quick Sync) leszámítva mindent tud, amit korábbi, hasonló nevű rokona. Utasításkészletek tekintetében a felhozatal teljesen megegyező, bár a Haswell-lel összevetve már némileg más a helyzet, hisz az Ivy-Bridge-E az AVX2-t, az FMA-t és a TSX-NI-t (tranzakcionális memóriakezelés) sem támogatja. A Hyper-Threading ezekkel szemben természetesen nem maradt ki, ahogy a hardveres virtualizáció vagy éppen a Turbo Boost támogatása sem. Utóbbi segítségével tesztünk főszereplője akár 400 MHz-es pluszt is kaphat, ha az a beállított TDP keretbe és hőmérsékletbe még belefér. Míg hat vagy öt aktív magnál csupán 100 MHz lehet az extra, addig négynél már 200, háromnál vagy két magnál pedig már plusz 300 MHz. Egyetlen terhelt mag esetében 400 MHz lehet a turbó hozadéka.
| Típus | Órajel | Turbo Boost órajel | L3 cache | Fogyasztás (TDP) | Listaár |
|---|---|---|---|---|---|
| i7-4960X (6 mag) | 3,6 GHz | 4,0 GHz | 15 MB | 130 W | 990 dollár |
| i7-4930K (6 mag) | 3,4 GHz | 3,9 GHz | 12 MB | 130 W | 555 dollár |
| i7-4820K (4 mag) | 3,7 GHz | 3,9 GHz | 10 MB | 130 W | 310 dollár |
Első körben három asztali Ivy Bridge-E modell debütál, melyek fontosabb specifikációit a fenti táblázat foglalja össze; közülük a legerősebb, i7-4960X jelölésű modell vendégeskedett tesztlaborunkban.
Sandy vs. Ivy Bridge különbségek
Az Ivy Bridge processzormagjai a "tick-tock" stratégia "tick" állomásaként a 22 nm-es gyártástechnológiára való áttérés mellett nem sok változást mutatnak a Sandy Bridge magjaihoz képest; konkrétan három fő újdonsággal találkozhatunk:
- A processzor új utasításokat kínál a 16 bites félpontosságú és a 32 bites egyszeres pontosságú lebegőpontos számok közti konvertáláshoz.
- Az RDRAND utasítás formájában nagyteljesítményű véletlenszám-generátort (Digital Random Number Generator – DRNG) kapott, amely 16, 32 vagy 64 bites számok létrehozására alkalmas.
[+]
- A legérdekesebb újítást a Supervisory Mode Execute Protection (SMEP) névvel illetett védelem jelenti, amely a következőt takarja: a processzor négyféle védelmi körbe (Ring0, Ring1, Ring2, Ring3) tudja sorolni a programokat aszerint, hogy azok mit tehetnek meg, mihez van jogosultságuk. A modern operációs rendszerek ezek közül legalább kétfélét használnak, ezek a felhasználói (User, Ring3) és a kernel (Supervisor, Ring0) mód. A felhasználói módban futó programoknak pl. nincs jogosultságuk közvetlenül hozzáférni a hardverekhez vagy módosítani a teljes rendszer futási körülményein, az ezekhez szükséges ún. privilégizált gépi utasítások nem engedélyezettek, a program hibával leáll, ha ilyenre fut. Ezen utasítások csak kernel módban engedélyezettek, az ebben a módban futó programok (operációs rendszer, driver-ek, virtualizációs rétegek stb.) megbízható forrásból származnak. Ha egy program hozzá szeretni férni valamely hardverhez, pl. olvasni akar egy fájlt a háttértárról, akkor meghívja az OS megfelelő függvényét, amely ilyenkor átvált kernel módba, végrehajtja a kért cselekményt pl. a megfelelő driver segítségével, majd visszavált felhasználói módba, és a program futása folytatódik.
A kernel módban levő programkód viszont mindezidáig lefuttathatott csak felhasználói jogkörrel rendelkező programkódokat is – ennek megakadályozására született meg a SMEP: bár maga a kernel-módú kód megbízható forrásból származik, eddig sikerülhetett rávenni (pl. egy biztonsági rés miatt) arra, hogy futása átirányítódjon egy rosszindulatú felhasználói programra; bekapcsolt SMEP mellett viszont ilyen esetekben azonnal megáll a program futása, és elmarad a károkozás.
[+]
Mindezeken felül a Sandy Bridge-hez képest azonos órajelen néhány százalékos gyorsulást hoznak a következő módosítások: némi csiszolás történt a mikrokód-alapú memóriamásoló és -inicializáló utasítások teljesítményében, 4 új utasítás segítségével gyorsítható az egyes programszálak privát adatait tartalmazó területre mutató FS és GS szegmensregiszterek elérése; a legnagyobb horderejű változás azonban az, hogy – a Bulldozerben bevezetett Move Elimination-hoz hasonlóan, de annál általánosabban akár lebegőpontos, akár integer regiszterre – a regiszterből regiszterbe történő másolásokat a regiszterfájl saját hatáskörében elvégzi, így ezen műveletek nem igényelnek végrehajtó egységet. Ezzel tovább okosodott ez az egység, mivel a Sandy Brigde-ben még csak a regiszterek nullázását végezte el önállóan.
Tesztkonfig, fogyasztás, specifikációk
Tesztünkben debütált közelmúltban elkészült Windows 8-as tesztrendszerünk, mely többek között az általunk korábban használt alkalmazások legújabb verzióit tartalmazza. Szokásunkhoz híven a különféle szintetikus tesztprogramokat továbbra is háttérbe szorítva, a valós felhasználásra fókuszálva állt össze a csomag, ami összesen 18 különféle alkalmazást és 3 játékot takar. Ezek listája a következőképpen alakul:
- WinRAR 5.00 b8 (64-bit)
- 7-Zip 9.25 (64-bit)
- Cinebench R11.5 (64-bit)
- Autodesk 3ds Max 2014 (64-bit)
- Indigo Renderer v3.4.16 (64-bit)
- Adobe After Effects CC (64-bit)
- Adobe Premiere Pro CC (64-bit)
- Adobe Photoshop CC (64 Bit)
- Sony Vegas Pro 12 (64-bit)
- CyberLink PowerDirector 11 (64-bit)
- Sorenson Squeeze 9 (32-bit)
- DivX Encoder 6.9.2 (32-bit)
- XviD Encoder 1.3.2 (64-bit)
- x264 build 2334 (64-bit)
- LameXP 4.07 b1286 (32-bit)
- Cockos REAPER v4.402 (64-bit)
- Apache 2.2.25 (32-bit)
- AVG AntiVirus Free 2013.0.3392(64-bit)
- Crysis 3
- Tomb Raider
- Grid 2
A szoftverek döntő többsége már képes 4-8 vagy akár több magot/szálat is kihasználni, ugyanakkor továbbra is akadhatnak kivételek.
| LGA2011 tesztplatform | Intel Core i7-4960X (3,6 GHz) processzor Intel Core i7-3960X (3,3 GHz) processzor ASUS P9X79 PRO alaplap (X79 chipset, BIOS: 4210) 4 x 4 GB G.Skill RipjawsX DDR3-1866 F3-14900CL9Q-16GBXL memória DDR3-1866 vagy DDR3-1600 beállítás, 9-10-9-28-1T időzítések |
|---|---|
| LGA1150 tesztplatform | Intel Core i7-4770K (3,5 GHz) processzor ASUS Maximus VI Hero alaplap (Z87 chipset, BIOS: 0711) 2 x 4 GB G.Skill RipjawsX DDR3-1866 F3-14900CL9Q-16GBXL memória DDR3-1600 beállítás, 9-10-9-28-1T időzítések |
| LGA1155 tesztplatform | Intel Core i7-3770K (3,5 GHz) processzor Intel Core i7-2600K (3,4 GHz) processzor MSI Z77 MPOWER alaplap (Z77 chipset, BIOS: 17.10) 2 x 4 GB G.Skill RipjawsX DDR3-1866 F3-14900CL9Q-16GBXL memória DDR3-1600 vagy DDR3-1333 beállítás, 9-10-9-28-1T/9-9-9-28-1T időzítések |
| Videokártya | AMD Radeon HD 7970 GHz Edition 3 GB GDDR5 – Catalyst 13.4 |
| Háttértárak | Intel SSD 510 250 GB SSDSC2MH250A2 (SATA 6 Gbps) Seagate Barracuda 7200.12 500 GB (SATA, 7200 rpm, 16 MB cache) merevlemez |
| Processzorhűtő | Prolimatech Megahalems Rev.C |
| Tápegység | Seasonic Platinum Fanless 520 – 520 watt |
| Monitor | Samsung Syncmaster 305T Plus (30") |
| Operációs rendszer |
Windows 8 Pro 64 bit |
Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a közvetlen elődhöz, az i7-3960X-hez képest mekkora ugrás az új i7-4960X, ugyanakkor a leggyorsabb négymagos Haswell, Ivy Bridge és Sandy Bridge variánsokat sem hagytuk ki a meccsből.
i7-4960X ES [+]
A bevett procedúrának megfelelően most is mindent a gyári specifikációk alapján állítottunk be. A turbó funkciók kivétel nélkül az összes platform esetében be voltak kapcsolva. Érdekesség, hogy alapállásban az X79-es ASUS alaplap minden esetben az összes magra azonnal a maximális 4000 MHz-es turbót lőtte be, még akkor is, ha éppen 100%-on volt terhelve az össze mag. Ez ellentmond a gyári specifikációknak, hisz a 4000 MHz-hez tartozó turbó szorzót csak egyetlen terhelt mag esetében lehet aktiválni. Végül a gyári szorzók ismeretében manuálisan állítottuk be az Intel gyári értékeit.
Szokás szerint először a fogyasztást vettük górcső alá. Ennek mérését egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel végeztük, és minden esetben a monitor nélküli teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk. A platformokon be volt kapcsolva az összes lehetséges energiagazdálkodási funkció (EIST, C1E, C6 stb.).
Üresjáratban és alacsony terhelés mellett továbbra is sokat fogyaszt az X79-es rendszer. Az LGA1150/1155-höz képest majd 40 watt a különbség, de a Sandy Bridge-E és Ivy Bridge-E között ebben nincs különbség.
A négymagosokhoz képest terhelve is nagy a különbség, ugyanakkor az i7-3960X és i7-4960X között már kirajzolódik egy alkalmazástól függően 11-29 wattos differencia az Ivy Bridge-E javára.
| Processzor típusa | Intel Core i7-4960X | Intel Core i7-3960X | Intel Core i7-4770K | Intel Core i7-3770K |
|---|---|---|---|---|
| Kódnév | Ivy Bridge-E | Sandy Bridge-E | Haswell | Ivy Bridge |
| Tokozás | LGA2011 | LGA1150 | LGA1155 | |
| Alap magórajel | 3600 MHz | 3300 MHz | 3500 MHz | |
| Magok / szálak | 6 / 12 | 4 / 8 | ||
| Max. hivatalos memória-órajel | DDR3-1866 (QC) | DDR3-1600 (QC) | DDR3-1600 (DC) | |
| Turbo Boost v. Turbo Core | 3,7-4,0 GHz (6-től 1 magig) |
3,4-3,9 GHz (6-től 1 magig) |
3,7-3,9 GHz (4-től 1 magig) |
3,6-3,9 GHz (4-től 1 magig) |
| L1D/L1I cache mérete | 6 x 32/32 kB | 4 x 32/32 kB | ||
| L2 cache mérete | 6 x 256 kB | 4 x 256 kB | ||
| L3 cache mérete | 15 MB | 8 MB | ||
| L3/IMC órajele (uncore/NB) | magórajel | 3500 MHz | magórajel | |
| Kommunikáció a chipsettel | DMI (5 GT/s) | DMI (5 GT/s) + FDI (az IGP-hez) |
||
| Integrált PCIe vezérlő | 40 sáv (3.0) | 16 sáv (3.0) | ||
| Utasításkészletek | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, AES-NI, AVX | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, AES-NI, AVX, AVX2, FMA(3) | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, AES-NI, AVX | |
| Egyéb technológiák | EIST, C1E, C-states Execute Disable Bit, Hyper-Threading, VT-x, VT-d |
EIST, C1E, C-states Execute Disable Bit, Hyper-Threading, Quick Sync, VT-x |
||
| Gyártástechnológia / feszültség | 22 nm Tri-Gate 1,125 V (rev. S0/S1) |
32 nm HKMG 1,325 V (rev. C2) |
22 nm Tri-Gate 1,05 V (rev. C0) |
22 nm Tri-Gate 1,15 V (rev. E1) |
| TDP | max. 130 watt | max. 84 watt | max. 77 watt | |
| Tranzisztorok száma Mag mérete |
1,86 milliárd 257 mm2 |
2,27 milliárd 435 mm2 |
1,40 milliárd 177 mm2 |
1,48 milliárd 160 mm2 |
| Integrált GPU (IGP) | nincs | nincs | HD Graphics 4600 | HD Graphics 4000 |
Renderelés, tömörítés (CPU)
Korábbi tesztjeinkben már elmondtuk, hogy a renderelés tipikusan az a nagyon jól párhuzamosított folyamat, ami nem igazán profitál sem a méretes L3 cache-ből, sem pedig az esetlegesen nagyobb memória-sávszélességből. Míg Cinebench és Indigo alatt simán nyert az i7-4960X vezetésével a két hatmagos i7, addig 3ds Max alatt már nem sok kellett a két maggal kevesebből gazdálkodó Haswell első helyéhez.
A fájltömörítők a renderelő alkalmazásokkal ellentétben kedvelik a minél nagyobb memória-sávszélességet és a minél nagyobb, illetve gyorsabb L2 és L3 cache-t. A WinRAR-ban ez szépen meg is mutatkozott, de 7-Zip alatt már valamilyen számunkra ismeretlen okból kifolyólag borult a papírforma.
Videóvágás, szerkesztés (CPU)
A különféle videóvágó és -konvertáló alkalmazások alatt egyértelműen az i7-4960X volt a leggyorsabb a mezőnyből.
A PowerDirector még az i7-4960X elsőségét hozta, de Sorenson Squeeze alatt már az i7-4770K volt a leggyorsabb, akárcsak Cockos Reaperben.
Videókódolás, egyéb (CPU)
A DivX ismét a főszereplő elsőségét hozta, míg az egyetlen szálon dolgozó XviD alatt az i7-4770K bizonyult a legjobbnak. A jól párhuzamosított x264 ismét az i7-4960X-nek feküdt leginkább.
A LameXP és a Photoshop újfent az Ivy Bridge-E győzelmét hozta. Ezzel szemben az Apache valamiért nem nagyon kedvelte a hatmagos megoldásokat, így itt furcsamód még a 3770K is megelőzte a főszereplőt. AVG alatt már nem volt ilyen probléma, így itt ismét az i7-4960X-nak jutott az első hely.
Játékok
A Radeon HD 7970 GHz Editionnel párosítva, játékok alatt most sem láttunk különösebb meglepetést. Az eredmények alapján arra jutottunk, hogy egy egyetlen GPU-val szerelt, felsőkategóriás VGA-hoz még a lassacskán 3 éves i7-2600K is elegendő.
Az i7-4960X gyors tuningja
Szokás szerint most is megnéztük, hogy mekkora órajeltartalék lapul még a főszereplő processzorban. Mivel egy "X" végződésű Extreme Edition processzoról van szó, ezért szerencsére a szorzózárat elfelejthettük.
[+]
Az Intel apróbb módosításokat eszközölt a tuningon, így a maximális szorzót 63-ra emelték, illetve lehetővé tették egyes paraméterek valós idejű módosítását.
Saját kíséreltünk során csupán 4300 MHz-ig jutottunk 1,28 volt mellett, ami ismerve a korábbi Sandy Bridge(-E) és Ivy Bridge eredményeket, bizony nem túl acélos. Hiába emeltük feljebb a feszültséget, a rendszer vagy a stabilitás tesztelése közben, vagy már az induláskor lefagyott. Egyetlen processzor kipróbálása után azt természetesen nem tudtuk meg, hogy a mi példányunk volt-e különösen gyenge vagy esetleg az alaplap UEFI verziója okozta a galibát.
A tuning hatására mind üresjáratban, mind pedig terhelés alatt megnőtt a fogyasztás, bár utóbbi esetben "csak" 52 wattal lett magasabb az érték.
Végül a tuning hatását különböző alkalmazások alatt is megmértük.
Összegzés
Cikkünk végéhez közeledve térjünk rá az eredmények összesítésére!
Az vadiúj i7-4960X szinte pontosan 10%-kal lépte át a közvetlen előd i7-3960X-et. Érdekesség, hogy az i7-4770K-nál csak 13%-kal gyorsabb az Ivy Bridge-E, bár nyilvánvalóan ebben nagyban közrejátszik az a néhány alkalmazás, ahol nem jön ki a 6 mag által nyújtott plusz.
A teljesítmény/fogyasztás nem az X79-es platform erőssége, bár szerintünk ez a legtöbb esetben nem is elsődleges szempont annak, aki egy ilyen rendszer mellett teszi le a voksát.
Ahogy elmondtuk, az i7-4960X az összesített eredmények alapján a leggyorsabb asztali processzornak mutatkozik, ugyanakkor részletesebben megnézve néhány esetben nem tudta maga mögé utasítani az újabb mikroarchitektúrára épülő, Haswell-alapú i7-4770K-t. Ez jellemzően a kevésbé jól párhuzamosított, a 6 magot, illetve 12 szálat kihasználni nem képes alkalmazásokban fordult elő, melyekből még továbbra is akad néhány. Mindezek fényében érdemes elgondolkozni, hogy van-e értelme számunkra egy ilyen kaliberű befektetésnek. Amennyiben munkához használnánk a rendszert, például renderelés, videószerkesztés vagy konvertálás, úgy megfontolandó lehet az Ivy Bridge-E.
[+]
Más esetekben szerintünk több szempontból is jobb alternatíva lehet egy i7-4770K, hisz kevesebbet fogyaszt, nem kell hozzá négycsatornás memóriacsomag, olcsóbb hozzá az alaplap, illetve maga a processzor ára is kedvezőbb, ezen felül a Haswell az Ivy Bridge-nél már egy fejlettebb mikroarchitektúra. Mindezek ellenére nekünk tetszett az i7-4960X nyers ereje, mely sok esetben az első helyig repítette a 990 dolláros, idehaza várhatóan nagyjából 280 000 forint körüli kiskereskedelmi árcímkével rendelkező, legújabb Intel csúcsprocesszort.
Intel Core i7-4960X processzor
Oliverda
Az Intel Core i7-4960X processzort az Intel bocsátotta rendelkezésünkre.
