Hirdetés

Intel 915 chipsetes alaplapok tesztje - 1/2

Tesztünk első részében az Abit, az AOpen, az Albatron, az Epox és az MSI alaplapjai versenyeznek.

Ethernet- és audiosebesség/minőség

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancssort:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

Hirdetés

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga. A szervergép egy 1,8 GHz-es Pentium 4 processzor és egy MSI 875P Neo-FISR alaplap kombójából áll, az alaplapon található integrált Intel 82547EI gigabites hálózati vezérlő dedikált linken (266 MB/s) keresztül fér hozzá a processzorhoz, így ez a legjobb megoldás, amit megengedhettünk magunknak a teszt elvégzéséhez.

Ahogy a RAID- és Firewire-tesztekben, itt is három vezérlővel kell megismerkednünk. A két Abit alaplap egy olcsó és sokat szidott Realtek hálózati chippel lép a ringbe, amely a PCI-buszon kénytelen megosztozni a többi eszközzel. A Marvell chipje (amely az Albatron és az Epox alaplapok sajátja) szintén a PCI-buszra akaszkodik, ám a Realtek vezérlőnél némileg jobb minőséget képvisel (ilyet láttunk az Asus K8N-E Deluxe-on is). Végül az AOpen és MSI alaplapokon megtalálható Broadcom chip már egy PCI Express x1-es sávot használ az adatok továbbítására. A sebességtesztben a Broadcom chip (AOpen és MSI) áll a gigabites sávszélességhez a legközelebb. Utánuk következnek a Marvell és a Realtek vezérlők, melyek között nincs akkora különbség, mint amire számítani lehetett.

A processzorterhelés-tesztben már annál inkább kiütközik a Realtek és a Marvell chipek közötti különbség (kb. 9 %-os a különbség, ami kb. 60 %-ot jelent). Az Ethernet-teszt győztese a Broadcom vezérlője, amely kb. 21 %-os processzorterheléssel hozza a közel gigabites sebességet.

Audio

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

 

Rightmark Audio Analyzer 5.4
16 bit / 44 kHz
Átviteli függvény (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB Zajszint, dB (A) Dinamika, dB (A) THD, % IMD, % Sztereó áthallás, dB Minősítés
Abit AA8-DuraMAX
Intel HDA
Realtek ALC880
+0,25, -0,32:
-79,7:
Átlagos
78,7:
Átlagos
0,0074:
Nagyon jó
0,035:
-79,0:
Nagyon jó
Abit AG8-3rd Eye
Realtek ALC658
+0,28, -0,29:
-86,9:
85,9:
0,0071:
Nagyon jó
0,052:
-85,1:
Tökéletes
Albatron PX915G Pro
Intel HDA
Realtek ALC880
+0,28, -0,32:
-81,8:
80,1:
0,0089:
Nagyon jó
0,027:
-81,2:
Nagyon jó
AOpen i915Pa-EFRII
Intel HDA
Realtek ALC880
+0,25, -0,32:
-83,5:
75,1:
Átlagos
0,0064:
Nagyon jó
0,025:
-82,5:
Nagyon jó
Epox 5EGA+
Realtek ALC850
+0,17, -1,11:
Átlagos
-81,4:
75,3:
Átlagos
0,0038:
0,075:
-79,8:
Nagyon jó
Átlagos
MSI 915P Neo2 Platinum
Intel HDA
C-Media 9880L
+0,09, -1,50:
Átlagos
-86,1:
83,2:
0,069:
Átlagos
0,088:
-93,5:
Tökéletes
Soundblaster Live! 5.1
(referencia)
+0,09; -0,26:
Nagyon jó
-93,9:
Nagyon jó
93,2:
Nagyon jó
0,0040:
Nagyon jó
0,017:
Nagyon jó
-97,9:
Tökéletes
Nagyon jó

Analóg audiokimeneten a Rightmark tesztje szerint az integrált hangkeltők az Intel HDA eljövetelével sem képesek olyan hangminőséget felmutatni, mint akár egy Soundblaster Live!. Sőt, a Realtek hangkodekek hangzásukat tekintve nem különböznek egymástól különösebben, és a C-Media hangchipje sem tud maradandót alkotni. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy a tesztben szereplő alaplapokon a hangkodekek szépen szólnak – egy alaplapi hangkodekhez képest.

Az integrált hangkártyák bekapcsolásával együtt járó teljesítményveszteséget is lemértük. Wolfenstein alatt 9-22 %-os teljesítménycsökkenéssel kell számolni, és UT2004 alatt is hasonló kép fogad, azonban jobban kirajzolódik az alaplapok közötti különbség. A Realtek ALC880-at használó alaplapokon 19-25 % körüli, nagyon magas teljesítményveszteséggel kell számolni (a Realtek ALC850 és ALC658 is ebbe a csoportba tartozik), míg a C-Media chipje Azalia képességek mellett 20 %-os, AC'97-es módban pedig rendkívül magas, 32 %-os teljesítményveszteséggel működik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Új korszak a hálózati adattárolásban – Bemutatkozik a Synology DS925+

PR Ez a sorozat új mércét állít fel a hálózati adattárolásban: nagyobb teljesítmény, szorosabb ökoszisztéma-integráció és vállalati szintű megbízhatóság – mindezt kompakt méretben.

Azóta történt

Előzmények