Ethernet- és audiosebesség/minőség
Ethernet
Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancssort:
szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a
fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a
A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga. A szervergép egy 1,8 GHz-es Pentium 4 processzor és egy MSI 875P Neo-FISR alaplap kombójából áll, az alaplapon található integrált Intel 82547EI gigabites hálózati vezérlő dedikált linken (266 MB/s) keresztül fér hozzá a processzorhoz, így ez a legjobb megoldás, amit megengedhettünk magunknak a teszt elvégzéséhez.
Ahogy a RAID- és Firewire-tesztekben, itt is három vezérlővel kell megismerkednünk. A két Abit alaplap egy olcsó és sokat szidott Realtek hálózati chippel lép a ringbe, amely a PCI-buszon kénytelen megosztozni a többi eszközzel. A Marvell chipje (amely az Albatron és az Epox alaplapok sajátja) szintén a PCI-buszra akaszkodik, ám a Realtek vezérlőnél némileg jobb minőséget képvisel (ilyet láttunk az Asus K8N-E Deluxe-on is). Végül az AOpen és MSI alaplapokon megtalálható Broadcom chip már egy PCI Express x1-es sávot használ az adatok továbbítására. A sebességtesztben a Broadcom chip (AOpen és MSI) áll a gigabites sávszélességhez a legközelebb. Utánuk következnek a Marvell és a Realtek vezérlők, melyek között nincs akkora különbség, mint amire számítani lehetett.
A processzorterhelés-tesztben már annál inkább kiütközik a Realtek és a Marvell chipek közötti különbség (kb. 9 %-os a különbség, ami kb. 60 %-ot jelent). Az Ethernet-teszt győztese a Broadcom vezérlője, amely kb. 21 %-os processzorterheléssel hozza a közel gigabites sebességet.
Audio
Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.
Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.
A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.
Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.
A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.
A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).
Rightmark Audio Analyzer 5.4 16 bit / 44 kHz |
Átviteli függvény (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB | Zajszint, dB (A) | Dinamika, dB (A) | THD, % | IMD, % | Sztereó áthallás, dB | Minősítés |
Abit AA8-DuraMAX Intel HDA Realtek ALC880 |
+0,25, -0,32: Jó |
-79,7: Átlagos |
78,7: Átlagos |
0,0074: Nagyon jó |
0,035: Jó |
-79,0: Nagyon jó |
Jó |
Abit AG8-3rd Eye Realtek ALC658 |
+0,28, -0,29: Jó |
-86,9: Jó |
85,9: Jó |
0,0071: Nagyon jó |
0,052: Jó |
-85,1: Tökéletes |
Jó |
Albatron PX915G Pro Intel HDA Realtek ALC880 |
+0,28, -0,32: Jó |
-81,8: Jó |
80,1: Jó |
0,0089: Nagyon jó |
0,027: Jó |
-81,2: Nagyon jó |
Jó |
AOpen i915Pa-EFRII Intel HDA Realtek ALC880 |
+0,25, -0,32: Jó |
-83,5: Jó |
75,1: Átlagos |
0,0064: Nagyon jó |
0,025: Jó |
-82,5: Nagyon jó |
Jó |
Epox 5EGA+ Realtek ALC850 |
+0,17, -1,11: Átlagos |
-81,4: Jó |
75,3: Átlagos |
0,0038: Jó |
0,075: Jó |
-79,8: Nagyon jó |
Átlagos |
MSI 915P Neo2 Platinum Intel HDA C-Media 9880L |
+0,09, -1,50: Átlagos |
-86,1: Jó |
83,2: Jó |
0,069: Átlagos |
0,088: Jó |
-93,5: Tökéletes |
Jó |
Soundblaster Live! 5.1 (referencia) |
+0,09; -0,26: Nagyon jó |
-93,9: Nagyon jó |
93,2: Nagyon jó |
0,0040: Nagyon jó |
0,017: Nagyon jó |
-97,9: Tökéletes |
Nagyon jó |
Analóg audiokimeneten a Rightmark tesztje szerint az integrált hangkeltők az Intel HDA eljövetelével sem képesek olyan hangminőséget felmutatni, mint akár egy Soundblaster Live!. Sőt, a Realtek hangkodekek hangzásukat tekintve nem különböznek egymástól különösebben, és a C-Media hangchipje sem tud maradandót alkotni. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy a tesztben szereplő alaplapokon a hangkodekek szépen szólnak – egy alaplapi hangkodekhez képest.
Az integrált hangkártyák bekapcsolásával együtt járó teljesítményveszteséget is lemértük. Wolfenstein alatt 9-22 %-os teljesítménycsökkenéssel kell számolni, és UT2004 alatt is hasonló kép fogad, azonban jobban kirajzolódik az alaplapok közötti különbség. A Realtek ALC880-at használó alaplapokon 19-25 % körüli, nagyon magas teljesítményveszteséggel kell számolni (a Realtek ALC850 és ALC658 is ebbe a csoportba tartozik), míg a C-Media chipje Azalia képességek mellett 20 %-os, AC'97-es módban pedig rendkívül magas, 32 %-os teljesítményveszteséggel működik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!